Európai Unió;uniós költségvetési időszak;

2014-05-28 12:12:00

A végéhez közeledik az új uniós költségvetési időszak előkészítése

Június elején várható a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklus következő jelentős lépése: Magyarországnak június 7-ig kell benyújtania az uniós fejlettségbeli különbségek csökkentésére szolgáló Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazánkra eső forrásainak tervezett felhasználását bemutató operatív programokat az Európai Bizottságnak. Az operatív programok azt határozzák meg, hogy egy-egy uniós tagállam az adott területen milyen eredményeket kíván elérni, mekkora forrásból, illetve milyen konkrét fejlesztési tevékenységeken és adminisztratív, intézményi megoldásokon keresztül kívánja ezeket a célokat megvalósítani. A magyar operatív programok benyújtásra kész tervezetei közül eddig az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) esetében született meg a végleges tervezetet jóváhagyó kormányhatározat; a programok benyújtására május végén, illetve június elején kerül sor.

"Az új uniós költségvetési időszak indulása ezúttal egybeesik az európai parlamenti választásokkal. Tagállami szinten - részben emiatt - látható, hogy az előző évekhez képest unió-szerte későbbre tolódott a programok előkészítése" - emelte ki Pető Gábor, a MultiContact Consulting Kft. ügyvezetője. - "A legtöbb országban a benyújtási határidőket maximálisan kihasználva zajlik a dokumentumok véglegesítése, de a választások miatt uniós szinten is csúszhat az Európai Bizottsághoz beérkező programok feldolgozása."

Hazánk számára az új időszakban a fő irányt a gazdaságfejlesztés jelenti. A tervek szerint az elérhető összes forrás mintegy 60 százalékát erre fordítjuk majd, amely nagyrészt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében lesz felhasználható. Ezekre a programokra arányaiban több pénz jut, mint korábban: például, a mostani GINOP a korábbi Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) háromszorosa, és közel másfélszerese a 2007-2013-as operatív programok legnagyobbikának, a Közlekedés Operatív Programnak (KÖZOP).

Jóval több pénz jut a kutatás-fejlesztésre és a pénzügyi eszközökre - ez egyébként két olyan terület, ahol már az előző időszakban is nehézségeket okozott a rendelkezésre álló források felhasználása. Tovább erősödnek a kombinált támogatások, amelyek a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások együttes alkalmazását jelentik.

A TOP területén lesznek talán a legnagyobb változások: saját forráskeretekkel rendelkeznek ugyanis a megyék, a megyei jogú városok és a járások, amelyek céljaikat az úgynevezett Integrált Területi Beruházások (angolul: ITI) keretében valósíthatják meg. Új uniós támogatási eszközként jelenik meg az úgynevezett CLLD (community-led local development); ennek keretében helyi közösségek maguk határozhatják meg, hogy az erre kapott forrásból milyen helyi fejlesztéseket támogatnak - tette hozzá Pető Gábor.

A KEHOP esetében kérdéses, hogy a rendelkezésre álló keret elegendő-e azoknak az igen ambiciózus uniós és nemzeti célkitűzéseknek a megvalósítására, amelyeket az Európa 2020 stratégia a klímaváltozás és a széndioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatban megfogalmazott.

"Kiemelt feladatként kell kezelnünk az operatív programok végrehajtásáért felelős, a közelmúltban átalakult hazai intézményrendszer megerősítését; erre pedig mindenképpen alkalmas a jelenlegi, átmenetinek tekinthető időszak" - hangsúlyozta Pető Gábor. - "A cél az, hogy az év második felében már a lehető leghatékonyabban működő intézmények segítségével indulhassanak el az új időszak fejlesztéseihez kapcsolódó pályázatok, de így érhetjük el azt is, hogy a 2014. év végi forrás-felhasználási célok teljesüljenek, és elkerülhessük a forrásvesztést."