Uniós autópályadíjat javasol a CDU

Az EU-ban egységesen kötelező autópálya-használati díj bevezetését javasolja a német konzervatív CDU parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője.

Volker Kauder szerint az egységes autópályadíj "értelmes megoldás" lenne, amennyiben nem emelné az autósok terheit. Ha sikerülne összehangolni az uniós országok díjrendszereit, akkor "az emberek azt mondanák, hogy igen, az EU tett valami hasznosat" - vélekedett a politikus a Die Welt című lap online kiadásában csütörtökön ismertetett interjúban. Ugyanakkor egyelőre nem körvonalazódik a "valóban az egész EU-ra kiterjedő" rendszer - tette hozzá.

Áprilisban az ugyancsak CDU-s Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa vetette fel, hogy a csak a külföldi autósokat terhelő németországi autópályadíj bevezetése körüli vita helyett napirendre kellene tűzni az egységes uniós úthasználati díj kérdését.

Oettinger és Kauder egyaránt azt javasolja, hogy a közös rendszerben beszedett díjat irányítsák a tagországok költségvetésébe, és fordítsák az úthálózat fejlesztésére.

A CDU bajor testvérpártja, a CSU nyomására a német kormány felvette programjába a külföldi autósokat terhelő sztrádahasználati díj bevezetését. A közlekedési minisztérium tervei szerint az idén megalkotják a szükséges jogszabályokat, és 2016-ban elindítják a rendszert.

A csaknem 13 ezer kilométeres német autópálya-hálózat használatáért a 12 tonna össztömeg feletti tehergépjárművek után már 2005 óta fizetni kell, és 2012-ben több mint ezer kilométernyi főutat is fizetőssé tettek. 2015-től a 7,5 tonna össztömeg feletti tehergépjárművek után kell majd fizetni, és 1000 kilométerrel növelik a díjfizetési kötelezettség alá vont szakaszok hosszát a kétszer kétsávos autóutak hálózatában.

Szerző

Liget Budapest - Csaknem félezer pályamű érkezett

Csaknem félezer pályamű érkezett a világ minden részéből a Városligetben felépítendő múzeumi épületekre kiírt nyílt nemzetközi építészeti tervpályázatra.

A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a Szépművészeti Múzeummal együttműködésben február végén írt ki pályázatot az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum épületeire.
"A beérkezett pályaművek száma nemzetközi szinten is kiemelődőnek számít, az óriási érdeklődést már az is előre jelezte, hogy a kiírás honlapjának (www.ligetbudapest.org) az elmúlt három hónapban több mint 140 országból volt sok ezernyi látogatója" - olvasható az összegzésben, amely arra is kitér, hogy nyílt nemzetközi tervpályázatot Magyarországon utoljára Budapest századfordulós fénykorában, több mint 100 évvel ezelőtt írtak ki.
A Liget Budapest Projekt keretében felépülő öt új épület a park szélein és a ligetben található, de lebontásra ítélt építmények, beépítések helyén épülnek fel, megóvva a park zöldfelületét, amelynek rekonstrukciója és növelése a program egyik alapvető eleme. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, valamint a FotóMúzeum Budapest (a mostani Magyar Fotográfiai Múzeum) az Ötvenhatosok terén, a Magyar Zene Háza a lebontásra kerülő volt Hungexpo-irodák helyén, míg az Új Nemzeti Galéria a lebontandó Petőfi Csarnok helyén épül majd fel.

A február végén kiírt nemzetközi felhívás nyílt, kétfordulós, a pályaműveket 11 tagú nemzetközi zsűri bírálja majd el. Augusztusban derül ki, hogy mely pályázatok jutnak a második fordulóba, a végeredményt decemberben hirdetik ki.
A pályaműveket magyar és külföldi múzeumi és építész szakemberek bírálják majd el. A zsűri elnöke Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója; társelnöke Wim Pijbes építész, az amszterdami Rijksmuseum főigazgatója. A bíráló testület tagja Paula Cadima építész, egyetemi tanár (AA London School of Architecture); Fekete György belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke; Finta Sándor, Budapest főépítésze; Edwin Heathcote építész, a Financial Times építészeti kritikusa; Henri Loyrette, a francia Államtanács tagja, a Musée du Louvre korábbi igazgatója; Nagy Ervin országos főépítész; Sáros László György építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke és Martha Thorne építész, a Pritzker Építészeti Díj ügyvezető igazgatója.

A zsűri póttagja Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke; Cselovszki Zoltán, építész, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnöke; Fazakas György építész és Perényi Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának tanszékvezető egyetemi docense. Az UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) tagot és póttagot is delegál a testületbe.

A pályázat elbírálásánál fontos szempont, hogy a tervezett épületek flexibilis tereket biztosítsanak a következő évtizedekre a beköltöző intézményeknek és megfelelő körülményeket a látogatóbarát működéshez.
"Elsőrendű, hogy az új múzeumok a kortárs építészet legmagasabb színvonalán maradandó esztétikai élményt nyújtsanak a látogatónak és hozzájáruljanak Budapest épített örökségének gazdagításához úgy, hogy tisztelettel kezelik a Városliget történeti örökségét" - olvasható a közleményben.

A cél, hogy egyedi, erőteljes építészeti gondolatot megfogalmazó épületekből álló, jól felismerhető és azonosítható együttest hoznak létre, amely képes növelni Budapest és a magyar kultúra nemzetközi ismertségét. Emellett nyitott, átlátható, hívogató közösségi tereket biztosítanak az új épületek, amelyeknek a fenntartható építészet elvárásainak is meg kell felelniük.
A négy pályázat értékelése azonos szabályrendszer alapján, azonos bírálóbizottsággal, és azonos értékelési rendszernek megfelelően zajlik. A 2. forduló után kihirdetett győztesek között elvárás lesz az együttműködés, a magyar építészeti és szakági tervezők bevonása, közreműködés a Városliget tájépítészeti rekonstrukciójának előkészítésében és a tervezett épületkomplexum közös energetikai rendszere megtervezésének előkészítésben is.

A közlés szerint az eredményhirdetés után, 2015-ben a részletes tervezés, a szükséges engedélyek beszerzése és a közbeszerzési eljárások lebonyolítása zajlik, az építkezés 2016-ban indulhat, az épületeket 2018. március 15-ig adják át. Az öt új múzeum megvalósításának tervezett összköltsége 75 milliárd forint.

Szerző

Liget Budapest - Csaknem félezer pályamű érkezett

Csaknem félezer pályamű érkezett a világ minden részéből a Városligetben felépítendő múzeumi épületekre kiírt nyílt nemzetközi építészeti tervpályázatra.

A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a Szépművészeti Múzeummal együttműködésben február végén írt ki pályázatot az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum épületeire.
"A beérkezett pályaművek száma nemzetközi szinten is kiemelődőnek számít, az óriási érdeklődést már az is előre jelezte, hogy a kiírás honlapjának (www.ligetbudapest.org) az elmúlt három hónapban több mint 140 országból volt sok ezernyi látogatója" - olvasható az összegzésben, amely arra is kitér, hogy nyílt nemzetközi tervpályázatot Magyarországon utoljára Budapest századfordulós fénykorában, több mint 100 évvel ezelőtt írtak ki.
A Liget Budapest Projekt keretében felépülő öt új épület a park szélein és a ligetben található, de lebontásra ítélt építmények, beépítések helyén épülnek fel, megóvva a park zöldfelületét, amelynek rekonstrukciója és növelése a program egyik alapvető eleme. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, valamint a FotóMúzeum Budapest (a mostani Magyar Fotográfiai Múzeum) az Ötvenhatosok terén, a Magyar Zene Háza a lebontásra kerülő volt Hungexpo-irodák helyén, míg az Új Nemzeti Galéria a lebontandó Petőfi Csarnok helyén épül majd fel.

A február végén kiírt nemzetközi felhívás nyílt, kétfordulós, a pályaműveket 11 tagú nemzetközi zsűri bírálja majd el. Augusztusban derül ki, hogy mely pályázatok jutnak a második fordulóba, a végeredményt decemberben hirdetik ki.
A pályaműveket magyar és külföldi múzeumi és építész szakemberek bírálják majd el. A zsűri elnöke Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója; társelnöke Wim Pijbes építész, az amszterdami Rijksmuseum főigazgatója. A bíráló testület tagja Paula Cadima építész, egyetemi tanár (AA London School of Architecture); Fekete György belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke; Finta Sándor, Budapest főépítésze; Edwin Heathcote építész, a Financial Times építészeti kritikusa; Henri Loyrette, a francia Államtanács tagja, a Musée du Louvre korábbi igazgatója; Nagy Ervin országos főépítész; Sáros László György építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke és Martha Thorne építész, a Pritzker Építészeti Díj ügyvezető igazgatója.

A zsűri póttagja Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke; Cselovszki Zoltán, építész, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnöke; Fazakas György építész és Perényi Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának tanszékvezető egyetemi docense. Az UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) tagot és póttagot is delegál a testületbe.

A pályázat elbírálásánál fontos szempont, hogy a tervezett épületek flexibilis tereket biztosítsanak a következő évtizedekre a beköltöző intézményeknek és megfelelő körülményeket a látogatóbarát működéshez.
"Elsőrendű, hogy az új múzeumok a kortárs építészet legmagasabb színvonalán maradandó esztétikai élményt nyújtsanak a látogatónak és hozzájáruljanak Budapest épített örökségének gazdagításához úgy, hogy tisztelettel kezelik a Városliget történeti örökségét" - olvasható a közleményben.

A cél, hogy egyedi, erőteljes építészeti gondolatot megfogalmazó épületekből álló, jól felismerhető és azonosítható együttest hoznak létre, amely képes növelni Budapest és a magyar kultúra nemzetközi ismertségét. Emellett nyitott, átlátható, hívogató közösségi tereket biztosítanak az új épületek, amelyeknek a fenntartható építészet elvárásainak is meg kell felelniük.
A négy pályázat értékelése azonos szabályrendszer alapján, azonos bírálóbizottsággal, és azonos értékelési rendszernek megfelelően zajlik. A 2. forduló után kihirdetett győztesek között elvárás lesz az együttműködés, a magyar építészeti és szakági tervezők bevonása, közreműködés a Városliget tájépítészeti rekonstrukciójának előkészítésében és a tervezett épületkomplexum közös energetikai rendszere megtervezésének előkészítésben is.

A közlés szerint az eredményhirdetés után, 2015-ben a részletes tervezés, a szükséges engedélyek beszerzése és a közbeszerzési eljárások lebonyolítása zajlik, az építkezés 2016-ban indulhat, az épületeket 2018. március 15-ig adják át. Az öt új múzeum megvalósításának tervezett összköltsége 75 milliárd forint.

Szerző