DNS-ek vonzzák egymást?

Publikálás dátuma
2014.05.30. 08:32
Fotó: Gettyimages
Lehet, hogy az „ikercsillagot” DNS-nek hívják. Legalábbis ezt állítja a Colorado Boulder-i egyetem kutatócsoportja, amely szerint azoknak a legnagyobb esélyük összekötni az életüket, akiknek hasonló DNS-ük van.

Azt eddig is tudtuk, hogy többnyire azok az emberek keresik egymást, akik hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mind etnikai-vallási-társadalmi síkon, mind pedig a neveltetés, az érdeklődés terén, illetve nagyon gyakori, hogy olyanok kelnek egybe, akik úgy érzik: eltérő tulajdonságaik kiegészítik egymást.  

Benjamin Domingue és kollégái 825 amerikai házaspár genómját vizsgálták meg, és megállapították, hogy a párok géptérképe között sokkal kevesebb a különbség, mint két véletlenszerűen összehozott pár esetében.

A kutatók egyelőre keresik a választ arra, hogy a gének mennyiben befolyásolják választásainkat. Valószínű, hogy a genetika ereje kisebb a társadalmi faktoroknál, de minden bizonnyal részt vesz a sokféle vonzó elem kiválasztásában.

 

Szerző
Témák
páros DNS

Elhízott vagy túlsúlyos a világ népességének csaknem egyharmada

Publikálás dátuma
2014.05.29. 14:30
Fotó: Thinkstock
Elhízott vagy túlsúlyos a világ népességének csaknem egyharmada: számuk elérte a 2,1 milliárdot és egyetlen állam sem képes sikerrel kezelni a problémát - derül ki a legfrissebb adatokból. A túlsúlyosak és elhízottak száma 1980-ban 857 millió volt, 2013-ra viszont 2,1 milliárdra emelkedett. Ez az ütem gyorsabb, mint a világ népességének növekedése. A leggyorsabb emelkedést Ausztráliában és Ázsiában mérték, itt harminc év alatt több mint nyolcvan százalékkal nőtt az adat.

Az Egyesült Államokban és Oroszországban a legmagasabb az arány, Nagy-Britannia Nyugat-Európában a harmadik helyen áll - tudósított a BBC hírportálja a Lancet brit orvosi hetilapban megjelent elemzésről. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában a férfiak majdnem 60, a nők csaknem 65 százaléka túlsúlyos. A világ túlsúlyosainak 13 százaléka él az Egyesült Államokban, Kínában és Indiában együtt 15 százaléka. A szakértők szerint a növekedés oka "a világ modernizálódása", amely "a test tétlenségét" okozza minden szinten. 

Az eddig legátfogóbb tanulmány a Washingtoni Egyetem egészségügyi adatokkal foglalkozó intézete (IHME) vezetésével 188 ország adatai alapján készült, a Bill & Melinda Gates Alapítvány finanszírozta. A világ sok országát képviselő kutatók felmérések - többek közt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatai - és kormányzati portálok adatait elemezték, tanulmányoztak "minden cikket", amely az elhízottak és túlsúlyosak számáról szól és az 1980-2013 közötti időszakból származik.

Kutatásuk kimutatta: az elhízás aránya az egész világon emelkedik, noha a legmagasabb rátát továbbra is a fejlett országokban mérték. A világ 671 millió elhízott emberének több mint fele tíz országban él, ezek sorrendben az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország, Brazília, Mexikó, Egyiptom, Németország, Pakisztán, Indonézia.

A tanulmány "sürgős globális intézkedéseket" kért, hogy a világ megküzdhessen a kockázati tényezőkkel: a túlzott kalóriabevitellel, a mozgásszegény életmóddal, "az élelmiszerfogyasztás ipari reklámozásával". "Egyetlen ország sem volt képes legyőzni az elhízást, mivel viszonylag új keletű a probléma. Időbe telik, míg sikertörténetekről számolhatunk be" - mondta Ali Mokdad, az IHME munkatársa. Több az elhízott nő, mint a férfi a fejlődő országokban - áll a tanulmányban. Mokdad azzal magyarázta a különbséget, hogy a fejlődő országokban a nőknek nincs ideje a testsúlyukkal törődni, mert túl sok feladatot látnak el a családban és a munkában. 

A fejlett országokban azonban a férfiak közt több az elhízott. Mokdad szerint azért, mert sokan kiköltöznek a kertvárosokba és több időt töltenek a munkába utazással, a számítógép előtt, mozgás nélkül. A mozgásszegény életmód az önkontrollt is rombolja: a "klasszikus étkezést" felváltotta az egész napos, "kontrollálatlan táplálékbevitel" - vélte Hermann Toplak, a Grazi Egyetem professzora.

A kimutatás szerint a világ legelhízottabb országa Tonga, ahol a lakosság 60 százaléka számít kövérnek. A tízes toplista 2., 3., 6., és 8. helyén is csendes-óceáni szigetállam szerepel - Szamoa, Kiribati, Marshall-szigetek, Mikronéziai Szövetségi Államok -, a másik öt helyet arab országok foglalják el az alábbi sorrendben: Kuvait (4.), Katar (5.), Egyiptom (7.), Líbia (9.) és Jordánia (10.)

Szerző

Megtalálták Nyugat-Európa első műfogát

Publikálás dátuma
2014.05.28. 16:46
Képünk illusztráció. Fotó: Thinkstock/Getty Images
Nyugat-Európa első műfogának maradványa lehet egy vaskori kelta sírban, amelyet Észak-Franciaországban tártak fel. A La Chene-ben talált, gazdagon felszerelt sírkamrában nyugvó nő 20-30 éves korában halt meg. Egyik felső metszőfogának helyén egy vastűre bukkantak. A régészek szerint Nyugat-Európa első műfogának a maradványa kerülhetett elő.

Elképzelhető, hogy a tű hajdan fából vagy csontból készült műfogat rögzített, ez azonban az idők során elkorhadhatott - tudósított a BBC hírportálja az Antiquity című tudományos lapban megjelent tanulmányról.

Négy felnőtt nő sírhelyének egyikében bukkantak a leletre egy i.e. 3. századi temetkezési helyen, amelyet egy lakóház építésekor fedeztek fel Champagne-Ardenne régióban.

A sírmellékletek gazdag tárházával felszerelt kamrák a Közép- és Nyugat-Európában virágzó, korabeli kelta La Tene-kultúra jegyeit viselik magukon.

"A csontváz rossz állapotban maradt fenn, a fogak - az őrlő-, a szem- és a metszőfogak - azonban anatómiai helyükön maradtak, és egyszer csak megpillantottuk köztük ez a fémdarabot" - mondta Guillaume Seguin, aki 2009-ben feltárta a maradványokat.

A fogakat elvitték elemzésre: az elhunyt kelta nőnek 32 helyett 31 foga volt. A helyszínen készített fényképek azt mutatják, a vastű ott helyezkedett el, ahonnan az egyik fog hiányzott.

"Mérete, alakja, mint egy fogé, ezért a legjobb hipotézis az, hogy a tű fogpótlás maradványa. Kétséges, mekkora sikerrel alkalmazták. A vas hajlamos a testen belül elrozsdásodni, ezért a modern implantátumokhoz titániumot használnak" - magyarázta Sequin, a Bordeaux-i székhelyű Archeosphere régészeti cég munkatársa.

Hozzátette: a korszakban nem tudtak steril körülményeket teremteni, tehát a tű tályogot, majd fertőzést okozhatott, mely akár a személy életébe is kerülhetett. A rossz állapotban fennmaradt csontváz alapján azonban lehetetlen eldönteni, játszott-e szerepet a "fogbeültetés" a nő halálában.

Nyugat-Európában először bukkantak műfogra utaló leletre, Egyiptomban és a Közel-Keleten azonban már 5500 éves példáját is megtalálták.

Észak-Itália etruszk lakói a fogászat vitathatatlan mesterei voltak az i.e. 3. században. Legtöbb művükről azonban úgy tartják, a páciens ínyébe csak halála után ültették be, hogy megjelenésén javítsanak.

A kelta nő esetében sem zárhatják ki teljesen a kutatók, hogy a fogimplantátumot halála után kapta, ám számos bizonyíték utal arra, hogy még életében történt. Azt viszont lehetetlen bizonyossággal megállapítani, hogy a vastű egykor csontból vagy fából készült műfogat rögzített, mert a savas talajban mindkettő lebomlott volna azóta.

Szerző
Témák
régészet