szegénység;kitelepítés;Miskolc;diszkrimináció;Borsod-Abaúj-Zemplén megye;hátrányos megkülönböztetés;

2014-05-30 07:01:00

Nem a nyomorexportra

Most még csak aláírásgyűjtéssel tiltakoznak, de a "hathatós" lépésektől sem riadnak vissza a borsodi településvezetők. Az háborította fel őket, hogy a megyeszékhelyről kitelepítenék a szegénységben élőket, akiket csak akkor támogatnának, ha a városhatáron túl találnak maguknak új lakóhelyet. Csakhogy a környező települések pontosan olyan problémával küzdenek, mint Miskolc, és úgy gondolják, mindenhol a településen belül kell megoldani, vagy enyhíteni a nyomorban élők sorsán, "exportálásukat" elfogadhatatlannak tartják. 

Egyelőre csak tiltakoznak, de ha Miskolc nem változtat a szegényeket érintő tervezetén, és a városon kívül lévő, bármelyik településen megindul az ingatlanfelvásárlás, "hathatós" lépéseket tesznek. Egyebek mellett így fogalmazott lapunknak Szitka Péter. Kazincbarcika polgármesterét azt követően kerestük, hogy Borsod megye több településvezetője tiltakozott a májusban elfogadott miskolci rendelet ellen, most aláírásgyűjtéssel igyekeznek nyomást gyakorolni.

A Fidesz-KDNP-s többségű közgyűlés úgy döntött, a már korábban is meglévő jogszabályt azzal egészítik ki, hogy a szociális bérlakásokban élők csak abban az esetben kaphassák meg a 1,5-2 millió forintos lelépési díjat, ha Miskolc határán kívül vásárolnak a pénzből ingatlant.

Először Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere jelezte, öt évig segélyt, és közmunka-lehetőséget sem biztosítanak azoknak a betelepülőknek, akik korábbi lakóhelyükön költözési támogatást kaptak. A zempléni város vezetője ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy a miskolci tervezet miatt döntöttek így, de elég nyilvánvaló, hiszen a miskolci döntés után beszélt arról, hogy a közmunka-pályázatokon a már most is helyben élőket részesítenék előnyben, mert jelenleg is sok rászoruló ember él a városban.

Ezt követően Nyékládháza és Mályi vezetői kezdeményeztek aláírásgyűjtést azért, hogy a miskolci önkormányzat helyezze hatályon kívül a rendeletnek ezt a kitételét. Majd Kazincbarcika is csatlakozott, a közgyűlési javaslat szerint "önkormányzataink nem támogatják, hogy bármely önkormányzat a szociális jellegű problémáinak megoldását a szegénység exportjával oldja meg", Miskolc döntése "a településeiken egyébként is meglévő súlyos szociális gondokat még inkább fokozná..."

Szitka Péter lapunknak úgy fogalmazott: a nehéz sorsú, kilátástalanságban élő családok "exportja" nem lehet megoldás, minden településnek saját közigazgatási határán belül kell megoldani, vagy legalábbis enyhíteni a nyomorban élők sorsán. A miskolci történetnek "kezd roma vetülete lenni", a televízók cigánykérdéssé ferdítik a témát - mondta a polgármester.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem tudja, hogy a Miskolcon élő szegények között hány roma van, Szitka Péter szerint ez a probléma nem bőrszín kérdése. Saját testületi döntésükkel kapcsolatban kijelentette, azt pártállástól függetlenül, egyhangúlag szavazták meg. Kazinbarcikával kapcsolatban elmondta, 18 százalékos a munkanélküliség, és ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, amelyek minden borsodi településen jelen vannak.

A miskolci döntésnek szerinte nem csak szociális, hanem politikai vetülete is van. Ezt ugyan nem fejtette ki pontosan, de ismert, a tavaszi parlamenti választáson az egyik körzetben a szocialista Varga László győzött, a másikban pedig épphogy nyerni tudott a fideszes, ott a szavazók jó része a Jobbikra voksolt. Négy évvel ezelőtt még 50 százalék körüli volt a Fidesz támogatottsága.

Mint lapunkban megírtuk, május elején szavazta meg a miskolci közgyűlés a város szegényeinek kitelepítéséről szóló tervezetet: aki "önként" elhagyja önkormányzati otthonát és a városon kívül vesz másik ingatlant, pár százezertől kétmillió forintig terjedő támogatást kap.

Dr. Simon Gábor, a közgyűlés szocialista tagja lapunknak akkor elmondta: számítások nem készültek, nem tudni, hány család vásárolna lakást, így az sem ismert, mibe kerülne mindez a városnak, Miskolc költségvetésében nem is szerepel ilyen tétel.

Soós Attila, a városi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának szóvivője mindezt azzal indokolta, a miskolci "gettók és nyomortelepek" felszámolását tervezik a biztonságos, élhető város megteremtéséért. Miskolc "szégyenfoltjait, a bűnözés melegágyát" akarják eltűntetni, ami a "gettók, nyomortelepek" teljes felszámolását jelenti.

Ladányi János szociológus szerint a mikolci gettók már sok éve súlyos és egyre romló gondot okoznak. Üdvözlendő lenne, ha ezzel valaki, valamit szeretne kezdeni. Mindenekelőtt szociális lakásépítéssel és vásárlással lehetne elmozdulni a holtpontról.