Az eszközkezelő miatt esnek a lakásárak

Tavaly folytatódott az ötödik éve tartó árcsökkenés, az FHB Lakásárindex 2013. évi adatai szerint a lakásárak 6,4 százalékkal (reálértéken 8 százalékkal) csökkentek. A lakásárak a világválság, azaz 2008 óta esnek, de az utóbbi időben a visszaesés mértéke már évről évre csökkent. 

Most viszont ez a tendencia megtört. Az index készítői közleményükben maguk is elismerik, várakozásaiknál kedvezőtlenebb a kép. Az FHB Lakásárindex év végi értéke 22,8 százalékkal alacsonyabb a 2008 eleji csúcsánál. A tényleges árak tekintetében elértük a 2003 eleji szintet, ami azonban ennél is sokkolóbb, hogy reálértelemben, vagyis inflációval deflálva, már bőven a 90-es években járunk - szörnyülködik elemzésében a Portfólió.hu.

A vártnál alacsonyabb árak egyik oka a Nemzeti Eszközkezelő aktivizálódása - írják a tanulmány készítői. Az eszközkezelő tavaly tízezerrel több lakást vásárolt, mint egy évvel korábban, és az FHB számításai szerint ezek a tranzakciók mintegy 3 százalékkal csökkentették az országos indexet, hiszen a piaci ár 35-55 százalékán köttetnek.

Alátámasztja ezt az adatok területi megoszlása is. Minél kedvezőtlenebb a helyzet egy területen, annál magasabb ott a kényszerértékesített lakások száma, és annál nagyobb a lakásárak visszaesése. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például az árak csökkenése mellett a kényszerértékesítés sorsára jutó lakóingatlanok aránya is magas. Az utóbbi három év során kedvező kivételt jelentő Győr-Moson-Sopronban viszont a lakásárak mérhető emelkedése mellett az állományhoz képest az egyik legalacsonyabb a nem piaci tranzakciók aránya.

A jövedelmek tavalyi növekedése még csak elvétve jelentkezett a lakáspiac mutatóiban. A piaci forgalom már ötödik éve szerény, a mélypontról továbbra sem sikerült elmozdulni. Az adásvételek száma 2013-ban az előző évekhez hasonló 90 ezer körüli szinten stagnált. A forgalom növekedése csak a hitelezés bővülésével egyidejűleg következik majd be - jósolják az FHB szakemberei. A rekordalacsony jegybanki alapkamat nyomán a betéti kamatok mellett a hitelkamatok is csökkennek. Az átlagos piaci kamatláb 2014 májusára már 7 százalék alá csökkent, 6 százalékos árazás is előfordul.

Szerző

Trükkös Takarékbank-privatizáció

Publikálás dátuma
2014.05.30. 07:19
Kisemmizett takarékszövetkezetek FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Takarékbank körüli háborúnak még nincs vége, de két fronton is csatát vesztettek a takarékszövetkezetek. A Alkotmánybírák az ügyben beadott egyik beadványt számukra kedvezőtlenül bírálták el, a takarékbank kormányközelinek tartott jövőbeli tulajdonosai pedig egy értékpapírtrükkel látszanak kibújni a részvényátruházást megtiltó bírósági verdikt alól.

Kiskaput talált a TakarékBank a Fővárosi Törvényszék korábbi, ideiglenes intézkedésével szemben. A bírói fórum ugyanis korábban megtiltotta, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a Magyar Posta Zrt. átruházza a Takarékbank Zrt.-ben lévő részvényeit. Ezzel azt kívánták megakadályozni, hogy a pénzintézetre kiírt privatizációs pályázaton egyedüliként induló Magyar Takarék Zrt. birtokon belülre kerülhesssen. (A szóban forgó részvénycsomag a tulajdon csaknem 55 százalékát testesíti meg.) Furcsa módon az MFB és a Magyar Posta akkor üdvözölte, hogy a törvényszék még az adásvételi szerződés zárása előtt - úgymond - "megnyugtatóan" rendezte a Takarékbank-részvények vitatott státuszát.

Azáltal, hogy az április végi közgyűlésen a Takarékbank részvényesei úgy döntöttek, hogy részvénnyé átváltozó kötvényt bocsátanak ki 600 millió forint névértékben, a törvényszéki határozat betűjével nem mennek ugyan szembe, de annak szellemének már igen. Most ugyanis az történik, hogy a kötvényt annak rendje-módja szerint kibocsátják, majd a Magyar Takarék Zrt. lejegyzi. (A kibocsátás zártkörű, vagyis csak ő jegyezheti le.) A kötvényeket lejártakor részvényre, vagyis tulajdonjogra váltják át, míg az MFB, illetve a Magyar Posta részvénycsomagjának részvényeit bevonják. Vagyis adásvétel nem történik, de a tulajdonjog átkerül.

A kötvény átváltozása részvénnyé legkorábban a kötvény létrejöttének napja lehet. Vagyis amint megtörtént a kötvénykibocsátás, akár azonnal átváltozhat részvénnyé. Tegnap ismét változott némileg az akció: a Takarékbank rendkívüli közgyűlése arról döntött, hogy - a korábbi tervekkel ellentétben - a pénzintézet nem fizikailag kinyomtatott, hanem úgynevezett dematerializált, vagyis csak számítógépes adatként létező átváltozó kötvényt bocsát ki.

Emögött az húzódhat meg, hogy a dematerizált kötvény a fizikainál jóval hamarabb elkészül. Márpedig a versenyfutás az idővel létfontosságú a Takarékbankért folyó harcban. Az alkotmánybíróság elé nem kevesebb mint három beadvány is került a takarékszövetkezeti szektor ügyében. Ezek az egész tranzakció alapját képező, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alaptörvény-ellenességét firtatják. Az egyik ügyben az Ab szerdán megszüntette a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága által a takarékszövetkezetek erőszakos integrációját kifogásoló bírói beadványt. Az indítványozó Szentgyörgyi-Biró Enikő bíró tavaly novemberi beadványában a tavaly nyáron hatályba lépett integrációs törvény, valamint a hitelintézeti törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte a taláros testülettől.

Az Ab az eljárás megszüntetését azzal indokolta, hogy tudomást szerzett arról, hogy a cégbíróság időközben a Takarékbankban történt tulajdonosi változásokat bejegyezte. Az Ab szerint így a bírói kezdeményezés okafogyottá vált. Az viszont rejtély, hogy az integrációs és hitelintézeti törvény alkotmányellenességét kérő bíró - aki emiatt a cégbejegyzési eljárást felfüggesztette - mikor és miért változtatta meg korábbi álláspontját.

Dávid Ferenc, a 104 takarékszövetkezet érdekeit képviselő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szóvivője az Ab szerdai döntéséről elmondta: tiszteletben tartják a bíróság határozatát, még ha az nem is a szája ízük szerinti. Aki hisz a törvényekben, a bíróság függetlenségében, annak jogszerűen kell vívnia a harcát.

"Az Ab szerdai megszüntető döntése nem gyengíti, sőt felértékeli az OTSZ és a Fővárosi Törvényszék hasonló tárgyú alkotmánybírósági beadványát az integrációs törvény alkotmányellenességének megállapítására" - emelte ki Dávid Ferenc.

A Takarékbank részvényesei a közgyűlésen elfogadták a bank konszolidált beszámolóját és 2014-es üzleti tervét is. A konszolidált beszámoló szerint a szövetkezeti hitelintézetek központi bankja és az érdekeltségébe tartozó vállalkozások 2013-ban 498 millió forint adózott eredményt és 151 millió forintos mérleg szerinti eredményt értek el. A Bank 2014-es üzleti terve számottevő üzletivolumen- és hitelportfólió-bővülést, összességében pedig 55 százalékos mérlegfőösszeg-növekedést irányoz elő.

A Bank a bővülő üzleti volumenből adódóan jelentős jutalékbevételt és kamateredményt vár, összességében a nettó bevételek 23 százalékos növekedésével számol 2013-hoz képest. A bank üzleti terve tartalmazza továbbá a szövetkezeti hitelintézeti szektor átvilágításának befejezését, illetve ennek nyomán az egyetemleges felelősségi kör teljessé tételét, valamint további, a szektor egységes piaci fellépéséhez nélkülözhetetlen közös szabályzatok - üzletpolitika, marketing - kiadását. Idén megtörténnek az egységes informatikai rendszer kialakításának első lépései is.

Az integrációs szervezet

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ), a takarékszektor intézményvédelmi feladatait ellátó intézmény tavaly júliusi megalakulása óta első alkalommal tartott közgyűlést tegnap. Az SZHISZ Igazgatóságának tagjai Lontai Dániel, Nagy Csaba és Polacsek Csaba lettek, a Felügyelőbizottság tagjává Lipcsei Jánost, Eőry Gábort és Alföldi Ferencet választották. 2013-as beszámolója szerint az SZHISZ 150,8 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 147 milliárd forint saját tőkével zárta a tavalyi évet.

A Takarékbank már csak 45 százalékban az alapító takarékszövetkezeteké
A takarékszövetkezetek a TakarékBank Zrt. alapítóiként mindmáig a bank legfontosabb ügyfelei, bár már csak 45 százalékban tulajdonosok benne. Üzleti eredményességük nagyban meghatározza a bank növekedési lehetőségeit is.Idén januárjában még az MFB 35,5 százalékban, a Magyar Posta 19,3 százalékban, míg egyéb tulajdonosok 0,2 százalékban birtokolták a bank részvényeit.
Március 10-én több mint 9 milliárd forintért a Magyar Takarék vásárolta meg a Takarékbank 54,8 százalékos részvénycsomagját az MFB-től és a Magyar Postától. (A Fővárosi Törvényszék 2014. március 18-i ideiglenes végzésében megtiltotta a posta részvényeinek átruházását.)A vevő Magyar Takarék hazai takarékszövetkezetek többségi tulajdonában áll. Összesen 35 részvényese van, 15 takarék, illetve egy korábbi szövetkezet ma már bank, továbbá 17 magánszemély (akik a takarékszövetkezeteket vezetik, irányítják).
A nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező szövetkezetek: Szentgál és Vidéke (17,4 százalék), Hajdú Takarék (10), Hatvan és Vidéke (9,8), Érd és Vidéke (7,9), illetve a Pannon Takarék Bank (10,1 százalék).A Magyar Takarék részvényeiből a legtöbbet, a fontos döntések meghozatalához elegendő 25,1 százalékot az FHB Jelzálogbank és az FHB Életjáradék Zrt. birtokolnak.
Történeti múltja és fiókhálózatának földrajzi helyzete miatt a takarékszövetkezeti szektor elsősorban a vidék kiszolgálására szakosodott. Korábban úgy tűnt, hogy a takarékszövetkezetek üzleti lehetőségei jellemzően a lakossági és a kisvállalkozói piacra korlátozódnak. Ezzel szemben ma már egyre több önkormányzatot, középvállalkozást szolgának ki.

A TakarékBank új elnöke Sebestyén István
A TakarékBank Zrt. új igazgatósága a csütörtöki közgyűlést követő első ülésén Sebestyén Istvánt, a Fókusz Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjét választotta meg az igazgatóság elnökévé.
Sebestyén a Fókusz Takarékszövetkezettel együtt 0,2 százalékban maga is tulajdonosa a Magyar Takarék-nak. A Fővárosi Törvényszék 2014. április 18-án hozott ideiglenes intézkedésében megtiltotta a Magyar Posta birtokában levő takarékbanki részvények átruházását a Magyar Takarék-nak.
Ennek megoldására - ha a Fővárosi Törvényszék MP-t tíltó határozata jogerőssé válna - bocsát ki a TakarékBank a napokban 600 millió forint értékű átváltozó kötvényt, amelyet csak a Magyar Takarék jegyezhet le zártkörűen. Ez az összeg pont megfelel az MP birtokában lévő részvénycsomag értékének.

A Takarékbank államosításának majd átjátszásának története

- 2013. jún 27-én az Országgyűlés elfogadta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot. A takarékszövetkezeti szektor átalakítását azzal indokolták, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes. A törvény rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, de azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha a pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.

Létrejött a takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat már jelenleg is ellátó Takarékbank, a másik az újonnan létrejövő, az intézményvédelemmel és szavatolótőke-szolgáltatással foglalkozó integrációs szervezet.

- 2013. július 2-án lemondott tisztségéről a TakarékBank elnök-vezérigazgatója, Csicsáky Péter (aki 2001 óta volt vezérigazgató, 2010 óta elnök is), helyét Szabó Levente vezérigazgató-helyettes vette át.

- Július 3-án Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt.

- Július 5-én Demján Sándor, a több mint 100 takarékszövetkezuet érdekeit képviselő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke bejelentette, hogy minden hazai és ha kell, európai fórumon jogorvoslatot fog kezdeményezni az OTSZ a parlament által pénteken elfogadott szövetkezeti törvény ellen.

- Július 13-án aláírta Áder János a takarékszövetkezeteket gyakorlatilag államosító törvényt.

- Augusztus 7 - A bankfelügyelet 25 oldalas dokumentumban kifogásolta a takarékszövetkezetekre ráerőszakolandó közös alapszabálytervezetet. A takarékok úgy érzik, zsarolt helyzetben vannak, különösen, hogy az eddigi vezetők kirúgásáról szólnak a hírek.

- Augusztus 26 - Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) jogalkotással okozott kár megtérítése iránti keresetet nyújtott be múlt héten a magyar állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Posta, az integrációs szervezet és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellen.

- December 17 - A TakarékBankban meglévő többségi állami részesedést nyilvános nemzetközi pályázaton értékesítik, a legmagasabb vételárat ajánló befektető részére. A pályázat kiírásának határideje 2014. január 15. A pályázatot március 15-ig kell elbírálni, és március 30-ig megkötni az adásvételi szerződéseket.

- 2014. január 24 - Elkezdődött a Fővárosi Törvényszéken annak a pernek a tárgyalása, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére.

- Február 7 - A takarékszövetkezetek meghatározó többségével bíró Magyar Takarék Zrt. tett egyedüliként ajánlatot a TakarékBank állami tulajdonrészére a február 6-ai határidőig.

- Március 11 - Több mint 9 milliárd forintért Magyar Takarék vásárolta meg a Takarékbank 54,8 százalékos részvénycsomagját a Magyar Fejlesztési Banktól és a Magyar Postától.

- Április 18 - A Fővárosi Törvényszék (FT) pénteki végzésében újabb ideiglenes intézkedésként megtiltotta a Magyar Posta birtokában levő takarékbanki részvények átruházását a Magyar Takarék Zrt.-nek. Másrészt dr. Bene Lajos bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, állapítsa meg a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényről, hogy az nem ütközik-e az alaptörvénnyel, és amennyiben igen, akkor az semmisítse meg.

Szerző

Előnytelen a paksi hitelpaktum

Publikálás dátuma
2014.05.30. 07:18
Az újabb erőművi blokkok építésének terve eddig csak vitákat gerjesztett FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Akár egy hét alatt is áterőltetheti a parlamenti szavazó gépezetén a Fidesz a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozására Oroszországgal megkötött hitelszerződést. Ha megállapodást a jelenlegi formájában elfogadja az Országgyűlés, akkor Magyarország szinte teljes mértékben kiszolgáltatottá válik Moszkvának - állítják szakértők. Az egyezmény a magyar félre hárítja az építkezés összes kockázatát, és az oroszok kezébe adja szankcionálás lehetőségeit.

Magyarország végképp kiszolgáltatottá válik Moszkvának, ha a parlament a beterjesztett formájában fogadja el a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozására megkötött szerződést. Ez a megállapodás ugyanis lehetőséget ad Oroszországnak, hogy diktátumokat adjon a magyar kormányzatnak. Az egyezményből eredő kötelezettségek ugyanis csak a magyar felet terhelik, a szankcionálási lehetőségek pedig Moszkva kezébe lesznek - nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett.

Az LMP társelnöke példaként kiemelte: abban az esetben például, ha Magyarország nem fizeti a szerződésben szerinti ütemezésben vissza a tíz milliárd eurós kölcsönt az orosz hitelezőnek, akkor hazánknak büntetőkamatot kell fizetnie, 180 napos késedelem esetén pedig az oroszok akár egy összegben is visszakövetelhetik a kölcsönt, ami akár államcsődöt is előidézhet. Ezt ráadásul Moszkva akkor is megteheti, a beruházást végző orosz Roszatom teljesítésének a hiánya miatt csúszik az építkezés. Vagyis Oroszország akkor is fizetésre kényszerítheti Budapestet, ha a saját hibájából szenved késedelmet az új blokkok építése.

Szél Bernadett megjegyezte: semmi garancia nincs arra, hogy a kormányzat által megjelölt háromezer milliárd forintból elkészül az új nukleáris létesítmény. Ebben az összegben ugyanis nem szerepelnek az olyan kiegészítő beruházások mint például a reaktorok hűtéséhez szükséges hűtőtorony építése. Emellett az eddigi nemzetközi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az atomerőmű építések az eredetileg tervezettnél sokkal hosszabb idő alatt készülnek el, és a tervekben szereplőnél sokkal több pénzbe kerülnek. Így ma még nem tudni, hogy a magyar adófizetőknek pontosan mekkora terhet tesz a nyakába az Orbán-kormány a paksi erőmű bővítésével.

Az viszont már korábban kiderült, hogy a Fidesz-kormányzat nevében eljáró - gyakran a közvélemény előtt ismeretlen - személyek megfelelő kormány-, illetve parlamenti felhatalmazás nélkül, kapkodva kötnek megállapodásokat Moszkvával. Az országgyűlési képviselő hozzátette: a kormánypárt törvényalkotási gyakorlatát ismerve a Fidesz akár egy hét alatt is áterőltetheti a parlamenten a finanszírozási szerződésről szóló törvény javaslatot. A parlamenti képviselőknek ezuttal sem lesznek meg az alapvető ismereteik az építkezésről. Ezen felül szinte az is bizonyos, hogy a paksi beruházás a Fidesz kifizető helyeként működik majd.

A józan ész által diktált és a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott sorrenddel ellentétesen köti a szerződéseket a kormány a paksi bővítésről Oroszországgal - véli Deák András, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa. Az Oroszország szakértő szerint ugyanis először meg kellett volna állapodni az oroszokkal a beruházás részleteiről, s erről megállapodást kellett volna aláírni. A finanszírozási szerződést pedig utoljára kellett volna megkötni, amikor már minden egyéb körülmény tisztázódott az építkezés körül. Nem fordítva, ahogyan a kormány tette. A szakember úgy látja: semmi értelme nem volt annak, hogy a kabinet ilyen gyors tempóban megegyezett orosz féllel a hitelfelvételről. A pénzhez ugyanis nem juthat hozzá hamarabb a kabinet, mint ahogyan az építkezés ütemezése lehetővé teszi.

Deák András hangsúlyozta: a parlament előtt lévő finanszírozási megállapodás ugyan kedvező, fix kamatokat tartalmaz a kölcsön összegére. Maga a megállapodás azonban orosz kézbe adja a beruházás feletti ellenőrzést. Az egyezményben nincs például megjelölve az a szervezet, amely a vitás kérdésekben dönt. Így a magyar és az orosz félnek kell majd rendeznie egymással a vitákat, ami Moszkva erőfölénye miatt csak egyféle kimenetellel járhat. Vagyis minden nézeteltérés estén az oroszoknak lesz igaza, ami arra is sarkallhatja Moszkvát, hogy abban az esetben, ha érdekei azt kívánják, akkor maga kezdeményezzen vitákat. A szakértő szerint egyértelmű, hogy a kölcsönszerződéssel Magyarország óriási mértékben kiszolgáltatottá válik Oroszország számára.

Furcsa kitételek a hitelszerződésben

Az önmagában nem jelentene gondot, hogy a hitelt nyújtó orosz fél biztosítékokat kér a kölcsön visszafizetésére. Az azonban már furcsa, hogy a szankcionálási lehetőség Moszkva kezében összpontosulnak, miközben a jogügylet maga alapvetően az orosz fél érdeke - mondta el lapunknak Lattmann Tamás, a Magyar Közszolgálati Egyetem docense. Emellett aggodalomra adhat okot, hogy a magyar beruházónak már 15 nap késedelem után az aktuális ráta másfélszeresét kitevő büntetőkamatot kell fizetnie.

Ugyancsak kétségeket ébreszt az is, hogy viták rendezésének módja döntően Moszkván múlik majd, ami jelentős mértékben növeli Magyarország függőségét Oroszországtól - erősítette meg a nemzetközi jogász. Ha az egyezményt aláírja a köztársasági elnök, akkor már nehéz lesz "kiszállni" az államközi egyezményből - állítja. Erre főként csak akkor kerülhet majd sor, ha országunk előtörleszti, vagyis egy összegben kifizeti a felvett hitelt. A megegyezés felbontásához ugyanis egyéb esetekben az orosz fél hozzájárulása is szükséges. Magyar oldalról azonban akkor felfüggeszthető a paktum végrehajtása, ha erre az Európai Unió szólítja fel Magyarországot.

Szerző