Amerikai kételyek Snowden orosz kapcsolataival kapcsolatban

Többen is erős kételyeket fogalmaztak meg az amerikai médiában csütörtökön azokkal az állításokkal kapcsolatban, amelyek Edward Snowden Moszkvába szökött állítólagos kém tett az NBC televíziónak adott interjújában.

Egyebek között kérdések fogalmazódtak meg arról, vajon igaz lehet-e Snowden állítása, miszerint nincs kapcsolata az orosz kormánnyal, és attól semmilyen támogatást, javadalmazást nem kap.

A Business Insider című portál térképen mutatta be, hogy a Snowdennel az interjút az NBC sztárja, Brian Williams a moszkvai Kempinski hotelben készítette, amely történetesen éppen a Moszkva folyónak a Kremllel szemközti partján található.
A portál arra is felhívta a figyelmet, hogy az Oroszországban ideiglenes menedékjogot kapott Snowden moszkvai ügyvédje, Anatolij Kucserena az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) alkalmazottja, és a volt informatikus egy meg nem nevezett helyen él, az FSZB oltalma alatt.

Az amerikai médiának nyilatkozva egyébként a hidegháború korszakának két emblematikus hírszerzési vezetője, Jack Devine, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt műveleti főnöke és Oleg Kalugin a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) volt tábornoka is azt hangoztatta az elmúlt napokban, hogy az FSZB vélhetően ellenszolgáltatás fejében látja vendégül Snowdent Oroszországban.

Devine szerint Snowden még nem volt orosz ügynök, amikor az 1,7 millió NSA-iratot ellopta, de most már az lehet. Kalugin ennél tovább menve úgy vélekedett, hogy az amerikai szökevény minden értesülését megosztotta az oroszokkal, amiért azok rendkívül hálásak neki.

Michael McFaul, a Stanford Egyetem professzora, aki a közelmúltig az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, rámutatott, hogy Snowden kérdezhette Vlagyimir Putyin orosz elnököt április 17-i televíziós fórumán, márpedig ezt nem tehette volna meg, ha nincs kapcsolatban az orosz koránnyal. A Putyin éles bírálójának számító McFaul vitába szállt Snowden azon kijelentésével is, miszerint senkinek sem ártott a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kémkedésnek leleplezésével.

McFaul az NBC-bek elmondta, hogy a Snowden által kiszolgáltatott információk ártottak az Egyesült Államok baráti országokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatainak. Szerinte egy hazafi nem akar ártani a hazája és a szövetségesei közötti viszonynak.
A volt nagykövet egyebek között arra utalt, hogy Angela Merkel német kancellárt felbőszítette, amikor megtudta, hogy az NSA a mobiltelefonját is lehallgatta, Dilma Rousseff brazil elnök pedig lemondta a washingtoni látogatását, amiért brazil állampolgárok, politikusok és cégek kommunikációját figyelték meg.
McFaul szerint emellett Amerika ellenségei jobban tudatában vannak, hogy miként működik az amerikai nemzetbiztonsági rendszer.

Michael Leiter, az amerikai Nemzeti Terrorelhárítási Központ volt igazgatója, az NSA tanácsadói csoportjának tagja "naivnak" nevezte Snowdent, és az NBC-nek nyilatkozva azt állította: súlyosan téved a Moszkvába szökött kiszivárogtató, ha azt gondolja, nem ártott hazája terrorfelderítési és kémvédelmi képességeinek.

Az NBC egyebek között emlékeztetett, hogy Barack Obama elnök éppen arra készült, hogy felelősségre vonja Kínát az Amerika ellen folytatott üzleti kémkedésért, amikor a Snowdentől származó első értesülések napvilágot láttak, amelyek miatt az amerikai elnök defenzívába kényszerült. A televízió egyébként úgy értesült, hogy Washington nem kívánja amnesztiában részesíteni a kiszivárogtatót.

Szerző

Kapcsolódó

Hazatérne Snowden

Maradnak a szankciók

2015.június 1-ig meghosszabbítja a Szíria ellenes szankciókat az Európai Unió. A döntés tegnap jelent meg az EU hivatalos közlönyében.

Az Aszad rezsim elleni szankciók olajembargót és a rendszer főbb szereplői vagyonának a zárolását is magukba foglalják. 179 magánszemély és 53 cég szerepel azon a tiltó listán.

Az uniós szigorítás vélhetően összefügg a június 3-ra kiírt szíriai elnökválasztással, amelynek fő esélyese maga Bassar el-Aszad hivatalban lévő államfő.

Szerző

Jogerős döntés Nyirő ügyben

Nem lehet Romániában újratemetni Nyirő Józsefet. Erről született jogerős döntés Marosvásárhelyen.

Az erdélyi város táblabírósága ugyanis jóváhagyta a Hargita megyei törvényszék ítéletét, amely 2012-ben, a prefektus keresetét elfogadva, formai okokra hivatkozva semmisnek nyilvánította a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által kibocsátott temetkezési engedélyt.

Miután a 2012. május 27-re, az akkori romániai önkormányzati választási kampány utolsó száz méterére tervezett székelyudvarhelyi ünnepélyes újratemetés meghiúsult, a szervezők - a magyar Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány - közölték, hogy az író végakaratának teljesítésére egy későbbi időpontban, a román törvényeknek maradéktalanul eleget téve kerül sor.

Szerző