Brüsszel blokkolná a Déli Áramlatot

Az unió leállítaná a tervek szerint már 2017-től a közép-európai országokba Ukrajnát kikerülve orosz gázt szállító, Déli Áramlat nevű nemzetközi vezeték építését. Az Európai Bizottság a döntését versenyjogi aggályokkal indokolta, ám a lépés mögött az Oroszország elleni erődemonstráció állhat. A térség országai - köztük Magyarország - ellenszegülhetnek a brüsszeli elhatározásnak, miután elemi érdekük, hogy a gázellátásuk Moszkva és Kijev egyre élesedő konfliktusa ellenére biztonságos maradjon.

Az Európai Unió (EU) jelentősen lelassíthatja és akár meg is akadályozhatja a Déli Áramlat nemzetközi földgázvezeték megépítését, amelynek az egyik ága a Kaszpi-térségből szállít majd gázt Magyarország érintésével Ausztriába - nyilatkozta lapunknak Deák András. A Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa ezt annak kapcsán mondta el, hogy az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette a Déli Áramlat gázvezetékprojektet.

Az indoklás szerint az építkezésben résztvevő tagországoknak - Ausztria, Magyarország, Bulgária, Görögország, Szlovénia, Horvátország - be kell nyújtaniuk Brüsszelnek az orosz Gazprommal kötött szerződéseiket, hogy "garantálhassák, az teljesen összhangban áll az uniós joganyaggal" - idézte a Napi Gazdaság beszámolója szerint az osztrák Der Standard Günther Oettingert, az EB energiapolitikáért felelős tagját.

Az EB már tavaly decemberben jelezte, hogy azok a kétoldalú egyezmények, amelyeket az érintett tagállamok és Szerbia a Gazprommal kötöttek, uniós jogba ütköznek. Oettinger szerint ugyanis az orosz cég a Déli Áramlat megépítésével domináns szerephez jutna az árak meghatározásában. Emellett akadályozhatná harmadik félnek a vezetékhez való hozzáférését. Vagyis az EU-nak versenyjogi kifogásai vannak a leendő csővezeték üzemeltetésének a módja ellen.

Brüsszel már a múlt hónapban is nemtetszésének adott hangot, amikor az osztrák OMV főnöke, Gerhard Roiss aláírta a szerződést a Gazprommal, annak ellenére, hogy kiéleződött a viszony Oroszországgal az ukrán válság miatt. A Gazprom éppen e válság miatt szorgalmazná új vezetékek építését, hogy ne legyen kiszolgáltatva az ottani bizonytalan politikai helyzetnek. Az OMV már jövőre elkezdené a Déli Áramlat vezetékeinek építését.

Az Unió korábban Szófiát is szankciókkal fenyegette meg, mert a bolgár parlament törvénymódosítással próbálta kiemelni az uniós jog hatálya alól a vezetéket. A kétezer méteres mélységben a tenger alatt húzódó, négycsöves vezetékről szóló törvényt a bolgár ellenzék szerint a Gazprom írta. Azzal, hogy a törvény "tenger alatti vezetékről" ír, ennek definíciójával lehetetlenítené el a vezeték más szolgáltatók számára való hozzáférését előíró uniós jog alkalmazását. (A tenger alatt húzódó, két országot közvetlenül összekötő vezetékekre más szabályok vonatkoznak mint a szárazföldi infrastruktúrára.)

Deák András nem tarja kizártnak, hogy Brüsszel mostani fenyegetőzése valójában a Moszkvával szembeni erőfitogtatást szolgálja, és csak kevésbé szól az amúgy viszonylag könnyen orvosolható versenyjogi aggályokról. Hasonlóan vélekedik Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője, aki szerint viszont a projektben részt vevő uniós tagállamok Brüsszel nyomása ellenére is megépíthetik az Oroszországgal egyre élesedő konfliktusban álló Ukrajnát kikerülő Déli Áramlatot, ha nagyon eltökéltek. Az EU ugyanis az energetikai együttműködés terén eléggé halvány teljesítményt mutatott, mivel ezen a területen a tagországok érdekei meglehetősen eltérnek egymástól.

A közép-európai országok pedig egymással összefogva kiharcolhatják maguknak a jogot az évi 60 milliárd köbméteres szállítási kapacitású Déli Áramlat kiépítéséhez, mint ahogyan Németország is megépítette a Gazprommal közösen a két ország közötti tenger alatti gázvezetéket az Északi Áramlatot. Azt viszont mindenképpen elérheti az EU, hogy ne lehessen üzembe állítani a már megépült Déli Áramlatot a hozzájárulása nélkül - állítja Deák András. Szerinte ehhez az EB-nek megvan a hatásköre.

Az azonban megtörténhet, hogy az oroszok a déli gázszállító rendszer elkészülte után egyszerűen leállítják az Ukrajnán keresztüli gázexportot, s ezzel megpróbálják kikényszeríteni, hogy Brüsszel az ellátásbiztonság fenntartása érdekében mégis engedélyezze a Déli Áramlat beüzemelést.

Azért a gáz az úr...

Bár Brüsszel igyekszik lassítani a Déli Áramlat építését, a beruházás azért halad. Már júliusban megkezdik a csővezeték szerbiai szakaszának az építését is. Alekszandr Sziromjatyin, a Gazprom nemzetközi projektigazgatója a napokban elmondta, hogy folynak a tárgyalások a Gazprom által a szerb Srbijagasnak nyújtandó hitel feltételeiről, s ezek kedvezőek, mivel kevés vállalat hajlandó évi négyszázalékos kamatra kölcsönt adni. Arról, hogy milyen hatással van az ukrán válság a Déli Áramlatra, csak annyit mondott, hogy a beruházás a terveknek megfelelően halad, és az ukrajnai helyzet éppen azt bizonyítja, hogy jó döntés volt belevágni ebbe a projektbe.
Roszen Plevneliev bolgár elnök ugyanakkor felszólította országa kormányát, adjon világos választ arra, hogyan képzeli az uniós szabályok betartását - amire szerdán Plamen Oresarszki bolgár miniszterelnök ígéretet tett José Manuel Barroso uniós bizottsági elnöknek.
Az egyik ottani napilapban ugyanis megjelent: az építés fő kivitelezője az orosz Sztrojtranszgaz lesz, amelynek egyik legnagyobb részvényese egy olyan cég, amelynek tulajdonosa, Gennagyij Timcsenko az amerikai szankciós listán szerepel. A hírt a South Stream (Déli Áramlat) Bulgaria vezérigazgatója, Vlagyimir Inkov megerősítette. A döntés egy órával azelőtt született, hogy Oresarszki Brüsszelben ígéretet tett Barrosonak az uniós szabályok betartására. Az Európai Bizottság legfőbb kifogása a bolgár-orosz megállapodás ellen éppen az, hogy az a két ország cégeinek adja a munkát, amivel megsérti az uniós versenyszabályokat. A Bulgária területén végzendő építkezés összértéke 3,5 milliárd euró, a munka 20-30 százalékát adják bolgár alvállalkozóknak.

Az Orbán-kormány mindenesetre amilyen eltökélten küzdött korábban a Déli Áramlat kiépülése ellen, most annyira harciasan küzd a vezeték megépítéséért. A beruházás ellen néhány éve még heves kirohanásokat intéző fideszes Szijjártó Péter a minap az egyik televíziós műsorban kijelentette: Magyarország zavartalan gázellátásának biztosításához 2017-re meg kell épülnie a Déli Áramlatnak. A külügyi és külgazdasági államtitkár hangsúlyozta: az új gázvezeték mielőbbi üzembeállítása nemzeti érdek, mivel az ország ellátásbiztonsága nem függhet az ukrán belpolitikai helyzettől.

"Azt sem engedhetjük meg mi magyarok magunknak, hogy egy szomszédos ország aktuális belpolitikai viszonyaitól függjön a mi ellátási biztonságunk. Azért tartani kell az eredeti ütemtervet, 2015-ben építkezni kell, 2017-ben gázt kell forgalmazni" - mondta Szijjártó. A 2010-es országgyűlési választási kampány során Szijjártó még hevesen ellenezte az "orosz cső" megépítését. Mondván: az új vezeték növeli a függőséget Moszkvától. Hasonlóan érvelt Orbán Viktor kormányfő is, aki akkor kijelentette, hogy hatalomra jutásakor azonnal felbontja az oroszokkal a vezeték megépítésére a szocialista kormány által kötött szerződést.

Az unió fenyegetődzésére Vlagyimir Putyin már korábban reagált. Az orosz elnök közölte: ha az EU továbbra is nyomást gyakorol a projektben résztvevő országokra, megváltoztathatják annak nyomvonalát. Kijelentette: ez a változtatás a helyzettől függően végrehajtható. Putyin ezzel vélhetően arra utalt, hogy a vezetéképítés leállhat az uniós határoknál, illetve a nyomvonal több tagországot megkerülve a tenger alatt haladhat közvetlenül Olaszországig is.