Szófia: előrehozott választás lesz?

Túlélte a bolgár kormány a bizalmatlansági indítványt, mégis valószínű, hogy előrehozott választást írnak ki. Ez volt az ellenzéki konzervatív GERB által benyújtott negyedik bizalmatlansági indítvány a szocialista kabinettel szemben. A voksoláson 93-an voksoltak a javaslat mellett, 116-an viszont ellene.

Ezúttal azért támadták a kabinetet, mert a GERB szerint energiapolitikája csődöt mondott a Déli Áramlat építésével pedig megsérti az uniós előírásokat.

Május 27-én José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szankciókkal fenyegette meg a kormányt arra az esetre, ha szembemegy az uniós előírásokkal. Plamen Oreharszki kormányfő azonban biztosította arról, minden az EU törvényei szerint zajlik.

Csakhogy a bolgár szakaszt építő Sztrojtranszgaz nevű cég részvényeinek 63 százalékát magáénak mondó Volga Csoport tulajdonosa, Gennagyij Timcsenko szerepel azon személyek listáján, akik ellen az Egyesült Államok szankciókat rendelt el az ukrajnai válság kapcsán.

A Forbes szerint Oroszország hatodik leggazdagabb emberéről, Vlagyimir Putyin elnök egyik bizalmasáról van szó. A Déli Áramlat bolgár szakaszának építési költségeit 3,5 milliárd euróra becsülik.

A pénteki elbukott bizalmatlansági indítványt követően Oreharszki kormányfő bejelentette, átalakítja kormányát. Egyelőre nem közölte, mely minisztereitől válik meg, mert mint mondta, még nem tárgyalt a kérdésről a szocialisták vezetésével.

Kérdés azonban, hogy a kormányalakítás nyomán megmenekülhet-e a kabinet. A szocialisták kisebbik koalíciós partnere, a török kisebbséget képviselő GERB szerint nem lehet elkerülni az előrehozott választást.

A koalíciós válságot az idézte elő, hogy a szocialisták igen gyengén szerepeltek az EP választáson, amelyet nagy fölénnyel nyert meg a GERB.

Szerző
Frissítve: 2014.05.30. 21:35

Ukrajna két tűz között

Publikálás dátuma
2014.05.31. 07:32
A csütörtökön megkezdett Donbasz hadműveletnek már több tucat halálos áldozata van FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN
Orosz engedménnyel oldódhat meg a Kijev és Moszkva közti gázvita, melynek rendezéséről tegnap folytatódtak a háromoldalú tárgyalások Berlinben. Ukrajna folytatta terrorellenes műveletét a keleti megyékben, s végre úgy tűnik, az orosz haderő ténylegesen is megkezdte csapatkivonását a határtérségből.

Mint az orosz alsóház energiaügyi bizottságának elnöke tegnap elmondta, Oroszország az eddiginél olcsóbban, a jelenlegi 485,5 dollár helyett 380 dollárért szállítaná a földgáz ezer köbméterét Ukrajnának, ha Kijev rendezi eddigi tartozásait.

Ukrajna tavaly decembertől négy hónapig kedvezményes áron, 268,5 dollárért kapta az orosz földgázt ezer köbméterenként, elsősorban politikai megfontolásokból.

Miután nem Moszkva várakozása szerint alakult az ukrán politikai helyzet, a földgáz árát a jelenlegi 485,5 dollárra emelte. Kijevnek orosz számítások szerint 3,5 milliárd dollárra rúg az eddig leszállított földgáz utáni adóssága, amely a májusi szállítmányt még nem tartalmazza.

Kijev eközben az Európai Unió felé húz. Mint az ukrán külügyminiszter tegnap elmondta, a frissen megválasztott elnök azt szeretné, ha minél előbb, az eredeti menetrend, vagyis a Grúziával és Moldovával közösen kitűzött június 27-i időpont előtt aláírnák az uniós társulási megállapodás gazdasági részét a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról.

A szerződés politikai részét márciusban írták alá Brüsszelben. Petro Porosenko ez ügyben konzultációt kezdeményezett az EU-val, időpont egyelőre nincs, de az csak június 7-i beiktatása utánra várható.

Berlinben tegnap is folytatódtak a tárgyalások az ukrán-orosz gázvita rendezéséről, ezúttal Kijev és Moszkva mellett az Európai Unió képviselői is a tárgyalóasztalhoz ültek.

Az amerikai külügyminiszter az ülést megelőzően telefonbeszélgetést folytatott orosz kollégájával, melynek során felszólította Moszkvát a megválasztott ukrán államfő, Petro Porosenko elfogadására.

John Kerry egyben aggodalmának adott hangot azon jelentések miatt, miszerint külföldi, s főleg csecsen harcosokat vetnek be Ukrajnában.

Az ukrán sajtó, így az Unian hírügynökség is arról számolt be, a Moszkva-barát csecsenföldi elnökhöz, Ramzan Kadirovhoz hű fegyveresek estek el a Donyec-medencében (Donbasz).

Az értesülés szerint 35-40 zsoldos holttestét szállították Csecsenföldre. A csecsen Kavkaz Center információi szerint a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán mintegy 4-500 csecsen fegyveres harcol.

Mihajlo Koval ideiglenes védelmi miniszter tegnap jelezte, addig folytatják hadműveletüket a felkelők ellen, míg helyre nem áll a béke és rend Kelet-Ukrajnában. Az ukrán hadsereg csütörtökön kezdett átfogó terrorellenes műveletbe Donyeck megyében.

A tárcavezető közölte, a biztonsági erők legalább húsz tagja vesztette eddig életét. A Nemzeti Gárda “Donbasz” nevű különleges egysége tegnap hivatalosan is mozgósítást hirdetett, önkéntesek jelentkezését várják. Az eddigi jelentkezőkből létrehozott csapatokban tegnap megindult a speciális kiképzés terrorellenes szakértők segítségével.

Tegnap ténylegesen is megkezdődött az orosz csapatok kivonása az ukrán határtérségből. A 40 ezer fős orosz kontingens - melyet tavasszal vezényelt a térségbe Vlagyimir Putyin elnök - visszatér állomáshelyére.

Chuck Hagel, amerikai védelmi miniszter közölte, mintegy hét zászlóalj maradt az ukrán határ mentén. “Nem minden orosz egység tartózkodik ott, ahol kellene. Több ezer katona a határtérségben maradt, nem mozdultak” - mondta.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tegnap az ukrán nacionalista szervezet, a Jobb Szektor négy tagját vette őrizetbe, azt gyanítva, hogy a márciusban, Oroszország által bekebelezett Krím-félszigeten pokolgépes merényletre készültek.

A szervezet - amely aktívan részt vett az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics hatalmának megdöntésében - tagadta a vádakat.

Szerző

Összefogás a román jobboldalon?

Publikálás dátuma
2014.05.31. 07:30
Nigel Farage UKIP-vezér tovább szítja a bevándorlók s a románok elleni hangulatot Nagy-Britanniában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A bevándorlókkal szembeni félelemre építő, a brit EP-választásokat ezzel meg is nyerő szélsőjobboldali Nigel Farage tovább vívja harcát a románok ellen. Csütörtökön már úgy nyilatkozott, nem a románokkal, hanem Romániával van baja. A romániai választásokon egyetlen szélsőséges vagy euroszkeptikus formáció sem nyert mandátumot, a román politikai élet mégis forrong, a november végi elnökválasztás csatározásai elkezdődtek. A román jobboldal a magyarországi baloldallal azonos problémákkal küzd.

Semmi bajom nincs a románokkal. Hatalmas bajom van viszont Romániával - jelentette ki az európai parlamenti választásokon győztes Egyesült Királyság Függetlenségi Párt, a UKIP elnöke a CNBC televíziónak. A szigetországban a bevándorlók kérdése már tavaly a viták középpontjába került.

Ugyanis 2014. január elsején megszűntek az Európai Unióhoz, 2007-ben csatlakozó Romániával és Bulgáriával szembeni munkaerő-piaci korlátozások Nagy-Britanniában.

Már-már hisztériába torkolló politikai és médiakampány kezdődött, amelyek azt vetítették előre, hogy január elsején elözönlik a román és bolgár munkavállalók a londoni reptereket. Több százezer román érkezésétől tartottak, és nem csak a UKIP berkekben riogattak.

Nigel Farage mindvégig élén járt e kampányban, s annak ellenére, hogy a megjósolt vendégmunkás-roham elmaradt, és az európai parlamenti választások is lezárultak, tovább élteti a témát, amelynek sikerét köszönheti.

A brit politikus azzal indokolta ellenszenvét Romániával szemben, hogy a munkaerőpiaci-korlátozások január elsejei feloldása után, mint mondta: "romániai bűnszervezetek hálózták be" Nagy-Britanniát.

Korábban azt mondta, nem szeretné, ha román szomszédja lenne és kijelentette: "teljes joggal aggódhatna bárki" Nagy-Britanniában, ha a szomszédságába "hirtelen románok egy csoportja költözne".

Bukarest nem reagált Farage szavaira. A tegnap Romániába látogató Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban azt emelte ki, örül, hogy Románia az EP-választások során nem a Franciaország és más nyugati államok által is választott utat követte.

Romániában ugyanis egyetlen szélsőséges vagy euroszkeptikus erő sem tudott támogatottságot szerezni. A norvég politikus szerint ehhez hozzájárult vélhetően a románok saját negatív tapasztalata is, de Európa ezen szögletének magasabb a tolerancia szintje az etnikai, nyelvi és vallási sokszínűség iránt.

Romániában mégis tudott komoly politikai megrázkódtatást okozni az EP-választás. A Victor Ponta vezette szocialisták a Romániának járó 32 mandátum felét megszerezték, a több pártra szakadt jobboldal, köztük a kormánykoalícióból nemrég kilépett, Nemzeti Liberális Párt történelmi vereséget szenvedett.

A román jobboldal azonban máris a Traian Basescu államfő utódját megválasztani hivatott november végi államfőválasztásra összpontosít. A 6 EP-mandátumot nyert liberálisok, Ponta korábbi koalíciós társai úgy döntöttek, képviselőik már nem a liberális (ALDE) frakcióban, hanem az Európai Néppárt soraiban folytatják.

Ezzel a döntéssel a román jobboldali integrációt kívánják szolgálni, ugyanis ott most óriási üresedés tátong.

Basescu nem indulhat újra mandátumért, egykori formációja, a néppárti PDL a 2012-es választásokra középpárttá zsugorodott, most 5 EP-mandátumot szerzett 12,23 százalékos támogatottsággal, s már nem alternatíva a baloldallal szemben.

Az államfő és támogatói kiváltak a PDL-ből, új pártot alapítottak Népi Mozgalom Néven, amely 6,21 százalékos eredménnyel két mandátumot tudott megszerezni. Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök pártja nem érte el a bejutási küszöböt.

Ezek a formációk most valamiféle összefogásra készülnek, közös államfőjelölt felmutatására, különben, bárki legyen is a szocialisták jelöltje, gond nélkül átveheti Basescu bársonyszékét.

A baloldal még nem nevezte meg elnökjelöltjét, de egyre komolyabban merül fel annak lehetősége, hogy a 41 éves miniszterelnök lesz.

Victor Ponta a napokban úgy nyilatkozott, nem utasítja el azt a lehetőséget, hogy ő legyen az általa vezetett PSD államfőjelöltje, de ebben a kérdésben szeptemberben döntenek majd.

A jobboldali összefogás azonban nem ígérkezik egyszerűnek, hiszen nagyok az egymás iránti sérelmek, és minden pártnak megvan a saját aspiránsa is. Győzelmük még összefogás esetén sem biztos, de anélkül lehetetlen.

Szerző
Frissítve: 2014.05.30. 21:28