Éledezik a versenyszféra

Soha nem ismert mértékben, 22,6 százalékkal gyarapodtak 2014 első negyedévében a beruházások Magyarországon az előző esztendő azonos időszakához képest. A dinamikus növekedés, amely elsősorban az állami szektorban volt érzékelhető, a 2013 végén lezárult hétéves uniós költségvetési ciklus véghajrájának és az előző esztendő alacsony bázisának volt köszönhető. Ugyanakkor már a versenyszféra egyes szektoraiban is érzékelni lehetett a beruházási aktivitás növekedésének jeleit.

Amikor az első negyedév 3,5 százalékos izmosodást jelző - 12 hónapra visszatekintő - GDP-adatok megjelentek, már sejteni lehetett, hogy a beruházások is növekedésnek indultak. Az előzetes várakozást igazolták is a Központi Statisztikai Hivatal pénteken megjelent számai: 2014 első negyedévében 22,6 százalékkal nőttek a beruházások az előző év azonos időszakához képest. Már az ezt megelőző negyedév csaknem 15 százalékos bővülése is 10 éves rekordot jelentett, azonban a most publikált adatok soha nem tapasztalt növekedést mutatnak.

Annak ellenére, hogy sorozatban ez volt a magyar gazdaság negyedik negyedéve, amelynek nyomán a statisztikusok bővülésről számolhattak be, a szakemberek még korainak tartják a nemzetgazdasági tárca közleményének azt a megállapítását, hogy a magyar gazdaság növekedése már most is erős szerkezeten alapul. Ugyanis érdemes arra emlékeztetni, hogy 2013 első negyedévében még 8,7 százalékos visszaesésről adtak számot a statisztikusok, így a mostani növekedést is ennek a fényében érdemes szemlélni - mondta a Népszava érdeklődésére Tóth Gergely.

A Buda-Cash Brókerház vezető elemzője megjegyezte: ez az egy esztendővel ezelőtti beruházási adat volt a gazdasági világválság utáni időszak mélypontja, vagy ahogy az egyik szakértő fogalmazott, 2013 elején "érték el a poklot." Aligha okozott meglepetést, hogy a nemzetgazdasági tekintetben is nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás területén hihetetlenül magas, 64,6 százalékos volt a növekedés üteme, itt bővültek a legdinamikusabban a beruházások. Szemmel láthatóan sok pénzt költött az állam a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztésére, a járműparkok gyarapítására.

A beruházások megszaporodásához a vasútépítések, felújítások, az alsóbbrendű útvonalak és egyéb útépítések járultak hozzá. Vagyis tettenérhető, hogy a mostani beruházási boom elsősorban az európai uniós források kiugróan magas felhasználásának volt köszönhető. Immár hagyomány, hogy ebben az ágazatban a választási évek mindig erősek, emellett a központi és önkormányzati fejlesztések közül is számosat ebben az időszakban szoktak átadni.

Kedvező ugyanakkor, hogy a feldolgozóiparban is bővülnek a kapacitások, a beruházások egyharmadát adó ágazat 27,6 százalékos növekedése főként a járműgyártáshoz kapcsolódó beszállítóágazatok, - ilyen a gumi-, és műanyagipar, a textília, a bőrtermékek, a számítógépek vagy az elektronikai optikai termékek gyártása - beruházásainak volt köszönhető. Találni azonban néhány nemzetgazdasági ágat - pénzügyi, biztosítási tevékenység, a kereskedelem, a gépjárműjavítás vagy az ingatlanügyletek -, ahol még nem múlt el a válság, és a beruházások csökkentek.

Ami a jövőt illeti, Tóth Gergely továbbra is növekedést vár, de már korántsem olyan kiugrót, mint amilyen a 2014 első negyedévi volt. Egyfelől a bázis is magasabb lesz mostantól, másrészt a választások előtti időszak beruházási boom-ja is véget ért. Emellett az új uniós gazdasági ciklus pénzei az év hátralévő részében biztos, hogy nem fognak olyan gazdagon csordogálni, mint idén márciusig. Így most már minden azon múlik, hogy a versenyszféra képes-e legalább részben pótolni a kieső beruházásokat. Az azonban bizonyos, hogy a beruházások továbbra is érdemben járulnak majd hozzá a GDP idei legalább kétszázalékos növekedéséhez.