Csalásra hangol a Fidesz, álságos indokokkal

A választási csalás határát súroló, durván aránytalan mandátumszámítási rendszert vezetne be a Fidesz a fővárosban az őszi önkormányzati választásra készülve. Így elég a voksok felét megszereznie, és a jelenlegi egyfős helyett kényelmes többséghez juthat a kormánypárt a fővárosi közgyűlésben. Ordító aránytalanság lenne, ha a 24 ezres lakosú I. kerület ugyanúgy egy polgármester-képviselőt küldhetne a testületbe, mint a 118 ezer lakosú XIII. kerület. Az indokok jól hangoznak, de álságosak, a következmények pedig beláthatatlanok.

A parlamenti választást megelőző választójogi átalakításnál és körzethatár-átrajzolásoknál is kevésbé "elegáns", ám sokkal hatékonyabb, saját hatalmát átmenő, győzelmét biztosító jogtechnikai "bravúrra" készül a Fidesz. A lépés aligha meglepetés, mivel a tavasszal megszerzett kétharmados parlamenti többség birtokában szinte borítékolható volt a választási rendszer újabb "piszkálása", ám tartalom és a forma, amelyet tegnap Rogán Antal és Kósa Lajos bejelentett, megdöbbentő volt, következményei pedig beláthatatlanok.

A Rogán és Kósa - valamint a csatlakozó 16 másik Fidesz-KDNP-s politikus - által a bejelentés után néhány órával benyújtott, két héten belül a parlamenten "átverni" javasolt salátatörvény indoklása szerint "a javaslat jól szolgálja egy valóban európai, jól működő, demokratikus és magán spóroló fővárosi vezetés létrejöttét". Ez azonban álságos megközelítés, és még csak nem is igaz.

Elutasított tervek

A Fidesz terveit az összes ellenzéki párt elutasította. A Liberálisok szerint ez "törvényesített csalás". Az MSZP úgy vélte, "a kormányban annyira félnek az őszi vereségtől, hogy inkább teljesen felszámolnák a budapestiek demokratikus döntéshozatalát". Az LMP a "tiszta verseny" megkérdőjelezéséről és annak a közigazgatásra gyakorolt "katasztrofális hatásairól" beszélt. Az Együtt-PM úgy értékelt: "a Fidesz szeretné tönkretenni Budapestet és elcsalni a választást". Szintén választási csalást kiáltott a DK, amely az Alkotmánybírósághoz fordulna, egyedül a KDNP értékelte "életszerűnek" a Fidesz ötletét.

Azt ugyanis a javaslat és annak előterjesztői elhallgatták, hogy az ötlet vélhetően nemcsak alaptörvény-ellenes, de rendszerszintű ellentmondásai miatt működésképtelenné teheti a fővárost, ami pedig még nagyobb baj: minden eddiginél durvábban torzítaná az eredményt. A változtatások lényege ugyanis, hogy a jelenleg 33 fős - plusz a főpolgármester - fővárosi közgyűlést már időn ősztől immár öt éves ciklusokra a mindenkori 23 kerületi polgármester alkotná, 9 képviselő pedig egy "kompenzációs listáról" jutna be mellettük. Ez lényegi változás ahhoz képest, hogy jelenleg mind a 33 fő pártlistákról jut be a szavazatok arányában - más kérdés, hogy véletlenszerűen most is tagja a testületnek egy-egy polgármester, ha befutó helyen indította pártja a listán. A baj az arányokkal van: a jelenlegi létszám kevesebb, mint harmada kerülne be listáról, míg az új testület több, mint kétharmada "alanyi jogon", polgármesterként ülhetne be.

Ezzel pedig az a gond, hogy súlyosan aránytalan: míg a fideszes vezetésű I. kerületben 24 ezren élnek, a "szocialista fellegvár" XIII. kerületben 118 ezren, mégis mindegyikben csak egy-egy polgármestert választanak, akik egy-egy mandátumot "érnek" a közgyűlésben. Ez különösen azután álságos lépés a Fidesztől, hogy tavasszal a számukra kedvezően átrajzolt parlamenti választási körzethatárok megváltoztatásánál éppen az Alkotmánybíróság azon - amúgy jogos - döntésére hivatkoztak, hogy meg kell szüntetni a választókerületek népességbeli aránytalanságát.

Durván lejt a pálya

A Kettős Mérce blog számításai szerint - még 33 fővel számoltak, nem 32-vel - a tavaszi választás eredményeit alapul véve ősszel a jelenlegi rendszerben a Fidesz 13, az MSZP-Együtt-PM-DK szintén 13, a Jobbik 4, az LMP pedig 3 mandátumot szerezne. Vagyis a jobb illetve baloldal fej-fej mellett végezne, és csak a Jobbikot vagy az LMP-t koalíciós partnernek választva juthatnának többséghez. Ezzel szemben az új, vegyes választási rendszerben a tavaszi eredmények szerint a Fidesz 18, az MSZP-Együtt-PM-DK 13, az LMP és a Jobbik 1-1 mandátumhoz jutna.
Az új rendszerben tehát a baloldali választókerületek többségében több szavazatból, míg a jobboldaliak nagy részében kevesebb szavazatból lenne egy mandátum. A blog kifejtette: Budapest 5 legnépesebb kerületében - a IV., a XIII., a XI., a III., és a XIV. kerületben - idén az összefogás pártjai nyertek az országgyűlési választásokon (a III.-ban igazából nem, de csupán 22 szavazattal kaptak ki). Ezzel szemben az 5 legalacsonyabb lakosságszámú kerület mindegyikében, az I., az V. a VI., és a XII.és a XXII. kerületben a Fidesz nyert idén tavasszal.

Ha ezt az új rendszert bevezetik, akkor viszont - amint a fenti példa is mutatja - olyan aránytalan lesz egy-egy budapesti körzet népessége, hogy az súlyosan sértené a szavazategyenlőség elvét, így pedig aligha állná ki a tervezett változtatás az alkotmányosság próbáját. A most úgy-ahogy arányos rendszer - a Fidesz-KDNP 51 százalékos eredménnyel egyfős többségben van - teljesen felborulna.

A két fideszes politikus-polgármester tegnap azt is bejelentette, hogy az országos szintű önkormányzati választási rendszerben is várhatók apróbb átalakítások, a főpolgármester-jelöltséghez pedig ötezer ajánlásra lenne szükség. Kiderült: Budapesten a főpolgármestert továbbra is közvetlenül választanák, nem pedig úgy, mint legelőször, 1990-ben, amikor a közgyűlés tagjai maguk közül jelölték ki. Az is elhangzott, hogy egyedül Tarlós István neve merült fel a Fidesz főpolgármester-jelöltjének, hivatalos döntés azonban még nincs, az legkésőbb július 3-áig születik meg. Emlékezetes, Tarlós volt az, aki 2011-ben élesen kikelt a közvetlen főpolgármester-választás eltörlése ellen, amelynek lehetőségét a fideszes kerületi polgármesterek lobbija vetette fel.

Erős csúsztatás

Az új rendszerrel a Fidesz szerint olcsóbb és demokratikusabb lesz a fővárosi közgyűlés. Olcsóbb lesz ugyan, mert a polgármesterek nem kapnának külön fizetést a közgyűlési munkáért, ám az ezzel megspórolt évi néhány tízmillió forint semmi a főváros több százmilliárdos büdzséjéhez képest. A Fidesz szerint demokratikusabb, hogy Budapesten is - csakúgy, mint az ország többi településén - olyan testület alakul, amelynek képviselőjelöltjeire személy szerint lehet szavazni, hiszen a kompenzációs listára is csak főpolgármester-jelöltek és polgármester-jelöltek kerülhetnek fel, mégpedig azoké a szervezeteké, amelyek legalább 12 kerületben polgármesterjelöltet tudtak állítani. Ezt a demokratikus "előrelépést" azonban az aránytalan mandátumszámítás hamar deficitessé teszi.