A parlamenti választást megelőző választójogi átalakításnál és körzethatár-átrajzolásoknál is kevésbé "elegáns", ám sokkal hatékonyabb, saját hatalmát átmenő, győzelmét biztosító jogtechnikai "bravúrra" készül a Fidesz. A lépés aligha meglepetés, mivel a tavasszal megszerzett kétharmados parlamenti többség birtokában szinte borítékolható volt a választási rendszer újabb "piszkálása", ám tartalom és a forma, amelyet tegnap Rogán Antal és Kósa Lajos bejelentett, megdöbbentő volt, következményei pedig beláthatatlanok.
A Rogán és Kósa - valamint a csatlakozó 16 másik Fidesz-KDNP-s politikus - által a bejelentés után néhány órával benyújtott, két héten belül a parlamenten "átverni" javasolt salátatörvény indoklása szerint "a javaslat jól szolgálja egy valóban európai, jól működő, demokratikus és magán spóroló fővárosi vezetés létrejöttét". Ez azonban álságos megközelítés, és még csak nem is igaz.
Azt ugyanis a javaslat és annak előterjesztői elhallgatták, hogy az ötlet vélhetően nemcsak alaptörvény-ellenes, de rendszerszintű ellentmondásai miatt működésképtelenné teheti a fővárost, ami pedig még nagyobb baj: minden eddiginél durvábban torzítaná az eredményt. A változtatások lényege ugyanis, hogy a jelenleg 33 fős - plusz a főpolgármester - fővárosi közgyűlést már időn ősztől immár öt éves ciklusokra a mindenkori 23 kerületi polgármester alkotná, 9 képviselő pedig egy "kompenzációs listáról" jutna be mellettük. Ez lényegi változás ahhoz képest, hogy jelenleg mind a 33 fő pártlistákról jut be a szavazatok arányában - más kérdés, hogy véletlenszerűen most is tagja a testületnek egy-egy polgármester, ha befutó helyen indította pártja a listán. A baj az arányokkal van: a jelenlegi létszám kevesebb, mint harmada kerülne be listáról, míg az új testület több, mint kétharmada "alanyi jogon", polgármesterként ülhetne be.
Ezzel pedig az a gond, hogy súlyosan aránytalan: míg a fideszes vezetésű I. kerületben 24 ezren élnek, a "szocialista fellegvár" XIII. kerületben 118 ezren, mégis mindegyikben csak egy-egy polgármestert választanak, akik egy-egy mandátumot "érnek" a közgyűlésben. Ez különösen azután álságos lépés a Fidesztől, hogy tavasszal a számukra kedvezően átrajzolt parlamenti választási körzethatárok megváltoztatásánál éppen az Alkotmánybíróság azon - amúgy jogos - döntésére hivatkoztak, hogy meg kell szüntetni a választókerületek népességbeli aránytalanságát.
Az új rendszerben tehát a baloldali választókerületek többségében több szavazatból, míg a jobboldaliak nagy részében kevesebb szavazatból lenne egy mandátum. A blog kifejtette: Budapest 5 legnépesebb kerületében - a IV., a XIII., a XI., a III., és a XIV. kerületben - idén az összefogás pártjai nyertek az országgyűlési választásokon (a III.-ban igazából nem, de csupán 22 szavazattal kaptak ki). Ezzel szemben az 5 legalacsonyabb lakosságszámú kerület mindegyikében, az I., az V. a VI., és a XII.és a XXII. kerületben a Fidesz nyert idén tavasszal.
Ha ezt az új rendszert bevezetik, akkor viszont - amint a fenti példa is mutatja - olyan aránytalan lesz egy-egy budapesti körzet népessége, hogy az súlyosan sértené a szavazategyenlőség elvét, így pedig aligha állná ki a tervezett változtatás az alkotmányosság próbáját. A most úgy-ahogy arányos rendszer - a Fidesz-KDNP 51 százalékos eredménnyel egyfős többségben van - teljesen felborulna.
A két fideszes politikus-polgármester tegnap azt is bejelentette, hogy az országos szintű önkormányzati választási rendszerben is várhatók apróbb átalakítások, a főpolgármester-jelöltséghez pedig ötezer ajánlásra lenne szükség. Kiderült: Budapesten a főpolgármestert továbbra is közvetlenül választanák, nem pedig úgy, mint legelőször, 1990-ben, amikor a közgyűlés tagjai maguk közül jelölték ki. Az is elhangzott, hogy egyedül Tarlós István neve merült fel a Fidesz főpolgármester-jelöltjének, hivatalos döntés azonban még nincs, az legkésőbb július 3-áig születik meg. Emlékezetes, Tarlós volt az, aki 2011-ben élesen kikelt a közvetlen főpolgármester-választás eltörlése ellen, amelynek lehetőségét a fideszes kerületi polgármesterek lobbija vetette fel.
