Előfizetés

Védett madarakat mentettek ki a repülőtérről

Tizenöt védett madárfiókát mentettek ki a Budapest Airport madár- és vadvédekezési szakemberei a repülőtér területéről, az állatokat átszállították a Hortobágyi Nemzeti Parkba.

A megmentett fiatal ragadozó madarakat a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madármentő Telepén dolgozó szakemberek készítik fel az új környezetre és az önálló életre, majd szabadon engedik őket - közölte a repülőtér illetékese pénteken az MTI-vel.

Az elköltöztetett fiókákat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai meggyűrűzik, hogy a későbbiek során is megfigyelhessék és azonosíthassák őket.

A repülőtér hivatásos vadőre minden évben befogja az újonnan kikelt ragadozó madárfiókákat és a számukra sokkal biztonságosabb Hortobágyi Nemzeti Park területére szállítja őket.

A természetvédelmi akciónak fontos repülésbiztonsági jelentősége van: a ragadozó madárfiókák - tapasztalatlanságuk miatt - nemcsak saját magukra jelentenek veszélyt, de a repülőgépek hajtóművébe kerülve nagyon súlyos műszaki problémát, akár végzetes kimenetelű balesetet is okozhatnak.

A közlemény szerint a védett madarak közül például egy egerészölyv természetvédelmi értéke 25 ezer forint, míg egyetlen vörös vércse értékét 50 ezer forintban határozták meg.

A ragadozó madarak befogására a kora nyári időszak az ideális, amikor a fiókák már elég erősek ahhoz, hogy elviseljék az elszállítást, de még nem tudnak önállóan repülni. Júliusi kirepülésüket követően a fiókák a nyár második felében már megkezdik fészken kívüli életüket, azonban az első időkben még igencsak esetlenek, repülési tapasztalatuk csekély, táplálékszerzésük is csak fokozatosan válik függetlenné a szülői gondoskodástól, ráadásul "helyismeretük" sincs, így könnyebben válhatnak baleset áldozatává - olvasható a közleményben.

Nap-szél tornyot építenek Arizonában

Publikálás dátuma
2014.05.28. 13:24
Fotó: Facebook
Tiszta energiát fog termelni az év 365 napján, a nap 24 órájában egy arizonai nap-szél torony.

San Luis város tanácsa önkormányzata kötött szerződést a Solar Wind Energy Tower amerikai társasággal a Solar Wind Downdraft Tower megépítésére – írta a The Atlantic.

 Az építmény a mexikói határ közelében egy 600 hektáros területen fog működni a következő elv alapján: a magas, henger alakú toronyban erős felszálló légáramlatot teremt a víz és a napsugarak által felmelegített levegő találkozása. Ahogy apránként felviszik a vizet a torony felső részébe, ez a meleg levegő hatására párologni kezd, de megmarad egy hidegebb alsó réteg. Ez a leszálló áramlat

80 km/óra sebességgel rohan lefelé és a toronyaljához jutva olyan csatornákba torkollik,amelyben szélturbinák vannak elhelyezve. A szél áthaladása a rotorokon generálja a villamos energiát.

 A víznek a toronyba való felpumpálása, természetesen, igényel egy bizonyos mennyiségű energiát, de a társaság szerint a torony bőven ki tudja elégíteni a saját szükségleteit, mert képes 2,5 GWh termelésére. Üzemképes, a tervek szerint, 2018-ban lesz.

Új esélyt kap a Zöld Pokol

Publikálás dátuma
2014.05.27. 13:39

Ismét lehetőséget kap az Amazonas-medence, a világ legnagyobb esőerdeje, amelyet az egykori spanyol hódítók csak „Zöld Pokolként” emlegettek, manapság pedig sokan a Föld Tüdejének neveznek. Egy pénzügyi alapnak köszönhetően ugyanis a brazil kormány 25 év alatt 215 millió dollárt fordíthat az élőhely védelmére. A szakemberek 52 millió hektáron 95 különböző védett terület megóvásáért küzdenek majd.

A brazil kormány egyezményt írt alá partnereivel, köztük a WWF-fel, mely 215 millió dollárt fordít az Amazonas mentén fekvő esőerdők kulcsfontosságú területeinek védelmére. A pénzügyi alapot az Amazonas Régió Védett Területei Program (Amazon Region Protected Areas, ARPA) részeként hozták létre, amely közel 60 millió hektárnyi esőerdőnek, az Amazonas-medence 15%-ának védelmét hivatott támogatni. A világ jelenleg legnagyobb védett terület hálózata Spanyolország méretével vethető össze.

Az Amazonas-medence esőerdeje mintegy 55 millió éve fennáll, és a Föld egyik legnagyobb fajgazdagságú területe. Több mint 40 000 növényfajnak ad otthont, 2200 különböző hal található meg vizeiben, és 427 emlőst írtak le eddig. A rovarfajok számát két és fél millióra becsülik. A majmokon, különleges színezetű békákon kívül a nagytermetű papagájok adják az esőerdők jellegzetes fajait, de a jaguár vagy a leghatalmasabb kígyó, az átlagosan 5-6 m testhosszt elérő zöld anakonda is az Amazonas jelképének tekinthető. Az erdők területe az 1970-es évek óta ijesztő ütemben fogy, a kiirtott esőerdő helyén 91%-ban legelőket (főként marhalegelőket), kisebb részben szójaültetvényeket hoznak létre.

“A természeti erőforrások iránti kereslet robbanása nemzeti parkjainkat és Világörökségünk részeit is sebezhetővé tette. Azért hívtuk össze vezető pénzügyi tanácsadóinkat és partnereinket, hogy készítsék el egy, a maga nemében első pénzügyi alap tervét, amely örök időkre biztosíthatja az ARPA sikerét” – tette hozzá Carter Roberts, a WWF USA igazgatója.

A 2002-ben létrehozott ARPA-t a Brazil Környezetvédelmi Minisztérium koordinálja, és az egyedüli és egyben legnagyobb trópusi esőerdő védelmi program a történelemben. Az ARPA most elindított úttörő kezdeményezése a 2012-es Rio+20 ENSZ fenntarthatósági konferencia folyományaként jött létre.

Az egyezmény 25 évre szóló anyagi támogatást jelent a brazil kormánynak az Amazonas-vidék védelmére. A WWF Brazília az alap elindításához szükséges sikeres tárgyalások és a támogatók bevonása érdekében szorosan együttműködött az Amerikai Egyesült Államokban működő WWF-fel. A program a brazil kormány, állami és magán intézmények, valamint a civil társadalom közös sikere, melynek köszönhetően bővülnek és erősödnek majd az Amazonas védett területei. Jelenleg a program 52 millió hektárnyi, 95 különböző védett területet támogat.

“Óriási természetvédelmi sikernek tartjuk ezt az alapot. Egy új időszámítás kezdete, ami a védett területek fennmaradása iránti komoly elkötelezettséget jelzi.”– nyilatkozta Matia Cecilia Way Brito, a WWF Brazília igazgatója.

„Igen jelentős lépés ez a WWF történetében, amire mi magyarok is büszkék lehetünk, hiszen a hazai támogatóinktól kapott adományok egy része eljut Amazóniába is. Itt, Közép-Európában szintén fontos megőriznünk a még többé-kevésbé megmaradt ártéri vadonjainkat. Ezért küzdünk a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum megalakulásáért is, amely öt ország területét érinti majd. Az Európa Amazonasaként is emlegetett, alig szabályozott folyószakaszokkal, ártéri erdőkkel jellemzett vízi világ többek között Gemencet is magában foglalja. Bár eltörpül dél-amerikai „példaképe” mellett, várhatóan Európa egyik legnagyobb védett területe lesz majd – tette hozzá Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója.