Magyarország;OECD;Gallup;gyerekéhezés;

2014-06-03 07:05:00

A családok csaknem fele éhezik

A családosok csaknem felének nincs annyi pénze, hogy elég élelmiszert vásároljon. Egyebek mellett ez derült ki a Gallup Intézet kutatásából. Statisztikájuk alapján az is egyértelmű, hogy az elmúlt években Magyarországon nőttek legnagyobb mértékben a gyermekek étkeztetésével kapcsolatos családi nehézségek, ebben még Törökországot is magunk mögé utasítottuk. 

Előfordult-e az utolsó 12 hónapban, hogy nem volt elég pénze annyi élelmiszert vásárolni, amennyire a családjának szüksége lett volna? Ezt a kérdést tették fel a vizsgálatba bevont, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban élő családoknak. Kiderült, a magyarok csaknem fele, 47 százaléka válaszolta, hogy igen. Tehát: a gyerekesek fele éhes, többször éhezett már.

A szervezet felidézte, hogy 2011-12-ben Magyarországon az emberek harmada válaszolt így, ez az arány akkor a harmadik helyhez volt elég Mexikó és Törökország után. Innen került Magyarország a második helyre. Törökország áll egyébként az élen, ahol az egy főre jutó jövedelem a második legkisebb a 34 országot tömörítő OECD-ben. Ám van, amiben Magyarországnak sikerült megelőznie Törökországot: nálunk nőttek legnagyobb mértékben a gyermekek élelmiszerellátásával kapcsolatos gondok az elmúlt időszakban.

A szocialista Bangóné Borbély Ildikó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem stadionokra kellett volna költeni a pénzt, hanem arra, hogy Magyarország egyetlen polgára, egyetlen gyermeke se éhezzen. Megjegyezte: a kedvezőtlen folyamat folytatódni fog, mert a kabinet a konvergencia programban a következő három évben csaknem 600 milliárd forintot akar kivonni a szociális ellátórendszerből.

A Gallupéhoz hasonló következtetéseket vont le tavaly a Központi Statisztikai Hivatal is. A hivatal 1991 óta közli évente a számított létminimum-értéket. Meghatározásuk szerint ez egy olyan összeg, amely biztosítja a háztartásokban élőknek a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén alapvetőnek minősülő - szükségletek kielégítését. A legutolsó adatok szerint 85 960 forint a létminimum Magyarországon egy egyszemélyes háztartásban, ennyit a minimálbéresek sem kapnak, a közmunkán élők a töredékéből gazdálkodnak, a segélyezetteknek pedig csak 22 800 forint jár. A szegénységi küszöb havi 66 ezer, éves szintre vetítve pedig 796 800 forint volt 2013-ban. Ez az az érték, amely alatt élőket szegényeknek tekintik. Ennél kevesebb jövedelemből a teljes népesség 17 százaléka gazdálkodott. A legmélyebb szegénységben körülbelül félmillióan élnek, de számukat csak becsülni tudják.

A WHO szerint az alapvető szükségletek közé tartozik, hogy mindenki megengedhessen magának legalább kétnaponta olyan étkezést, amelyben hús vagy hal van. A szegényekkel, és a kilátástalanságban élők helyzetének kezelését jól példázza, hogy 2005 óta Ferge Zsuzsa szociológus vezetésével működött a Magyar Tudományos Akadémián a Gyermekszegénység Elleni Programiroda, amit a Fidesz-kormány 2011 szeptemberében megszüntetett. A program keretében öt év alatt több száz ember dolgozott azon, hogy Magyarországon "jobb legyen a gyerekeknek", hosszú, és rövidtávú stratégiát dolgoztak ki a gyerekszegénység problémájára. Azóta hasonló intézet, illetve érdemi munka nincs, hiányoznak a kutatások, az elismert szakemberek véleményét egyetlen, a szegényeket érintő döntéshozatalnál sem kérdezik meg.

Mivel a kormány által finanszírozott, friss hazai elemzések nincsenek, így csak azt tudni, mi az, amihez képest romlott a helyzet. A programirodából létrejött Gyerekesély Közhasznú Egyesület 2011-es elemzése szerint a szegénységben élő gyermekek száma 2011-ben a 2009-es érték 120 százalékára emelkedett. A legnagyobb szegénységi kockázatú csoportokban a gyerekek 75-85 százaléka szegénységben él. Abban az évben a háztartások kiadásaik 51 százalékát fordították létfenntartásra, a közfoglalkoztatás résztvevőinek családi helyzetéről sincsenek adataik. Szórványos tapasztalatok alapján feltételezték, hogy a gyermekes családok sok esetben prioritást kapnak, vagyis arányuk nagyobb lehet a közfoglalkoztatottak, mint a munkanélküliek között. Az viszont 2010 óta szabály, hogy egy családban egyidejűleg csak egy közfoglalkoztatott lehet.