Lemondott I. János Károly király

Spanyolországot meglepetésként érte, hogy lemondott az uralkodó, I. János Károly. A király visszavonulási szándékát Mariano Rajoy kormányfő tette közzé, az uralkodó felvételről közvetített beszédben erősítette meg, hogy fia javára lemond a trónról. Európa egyik legnépszerűbb uralkodója jóideje betegeskedett, a királyi család népszerűségét korrupciós botrány tépázta meg. A trónörökös, Fülöp herceg egy hónapon belül trónra léphet, VI. Fülöp néven uralkodik majd.

János Károly király a hírek szerint az év elején, 76. születésnapján döntötte el, hogy visszavonul. Szándékát nagy titokban tartották, csak néhány bizalmasa tudott róla, Mariano Rajoy spanyol kormányfőt és Alfred Pérez Rubalcabát, az ellenzéki szocialisták vezetőjét márciusban értesítette döntéséről.

Kész az uralkodásra a herceg

A király kívánsága szerint hamarosan megkoronázzák fiát, Fülöp herceget. A jövendő spanyol uralkodó 46 éves, 1968. január 30-án született Madridban, János Károly harmadik gyermekeként, egyetlen fiaként. Ahogy az ifjú Juan Carlost, az asturiasi herceget is királynak nevelték. Kanadában végezte a középiskoláit, Madridban jogi doktorátust szerzett. Közgazdasági tanulmányokat is folytatott az Egyesült Államokban a Georgetown egyetemen. A trónörökös hosszú ideig volt Spanyolország legvonzóbb agglegénye, első választottját, egy norvég modellt családja elutasította. Fülöp herceg 2003-ban nősült, Letizia Ortiz népszerű tévébemondónőt vette feleségül, a család és a közvélemény is elnézte, hogy elvált asszonyt választott. A trónörököspárnak két lánya született, Leonor és Zsófia. I. János Károly az elmúlt években egyre több hivatalos feladatot bízott fiára, számos utazást tett a korona képviseletében Latin-Amerikában, a Közel-Keleten, különösen érdeklik az európai uniós problémák. Apjához hasonlóan szenvedélyes sportoló, az 1992-es barcelonai olimpián a spanyol vitorláscsapat tagja volt, s ő vitte a nyitóünnepségen a spanyol zászlót.

Az uralkodó tegnap reggel adta át lemondólevelét Mariano Rajoynak. A miniszterelnök keddre rendkívüli kormányülést hívott össze, hogy áttekintsék a trónutódlással kapcsolatos alkotmányos teendőket.

"Itt az ideje, hogy egy új generáció nézzen szembe a jövő kihívásaival" - mondta tegnapi tévébeszédében az uralkodó. Juan Carlos köszönetet mondott a spanyol népnek, az intézményeknek, s mindazoknak, akik segítették a hatalomgyakorlásban, külön háláját fejezte ki feleségének, Zsófia királynénak.

Mint mondta, egész életében a spanyol nép jólétéért, szabadságáért, előrehaladásáért dolgozott, s úgy vélte, fia személye garantálja Spanyolország stabilitását.

Fülöp herceg érett ember, felkészült az uralkodásra, s Letizia hercegné személyében biztos támasza lesz. I. János Károly a nehéz gazdasági helyzetben látja Spanyolország fő problémáját.

Juan Carlos majd négy évtizedig uralkodott, két nappal Franco diktátor halála után, 1975. november 22-én közfelkiáltással emelte királlyá a madridi parlament.

Franco generalisszimusz döntött az alkotmányos monarchia helyreállításáról, s arról is, hogy az 1931-ben Olaszországba emigrált, 1941-ben a trónról lemondott XIII.

Alfonz unokáját állítja Spanyolország élére. A római emigrációban született trónörökös uralkodói neveltetést kapott, a görög királyi családból választott feleséget.

"Valamennyi spanyol királyaként" uralkodott, nem Franco örökségének folytatója, hanem a modern spanyol demokrácia letéteményese, Európa egyik legnépszerűbb koronás fője lett. Csupán szimbolikusan, hiszen ténylegesen nem viselt koronát.

Felelős szerepet játszott a demokratikus átmenet levezénylésében. Az ellenzék sem kérdőjelezte meg a monarchia létét, sőt, belefoglalták az 1977-es alkotmányba, noha - mint mostanában gyakran felvetik - az államfő feladatkörét, kötelezettségeit nem körvonalazták világosan.

Az uralkodó életének egyik csúcspontjaként emlegetik 1981. február 23-át, amikor Antonio Tejero alezredes csendőreivel berontott a parlamentbe és túszul ejtette a kormányt és a törvényhozást. I. János Károly, úgy is, mint az alkotmány védelmezője és a hadsereg főparancsnoka, tévébeszédben szólította fel a katonákat, hogy maradjanak a kaszárnyákban.

A puccskísérlet elbukott, s ebben János Károly határozott fellépésének döntő jelentősége volt. Spanyolország beilleszkedett az európai demokráciák sorába, 1982-ben belépett a NATO-ba, 1986-ban az Európai Unióba.

Az utóbbi néhány évben azonban a monarchia népszerűsége megkopott. János Károly több műtéten esett át, egészsége meggyengült. Idősebbik lánya, Elena elvált, másik lányának, Cristinának a férjét korrupciós ügyben bíróság elé állították, s idén márciusban a hercegnőt magát is beidézték.

Egy vadászbaleset nyomán az uralkodó költséges hobbijai, félrelépései is reflektorfénybe kerültek. A korona visszafogta kiadásait. Egy 2014 januári felmérés szerint a spanyolok 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy uralkodónak le kellene mondania.

A spanyol lapok különkiadást adtak ki a történelmi esemény alkalmából. Az interneten azonban már a kormányfő bejelentése előtt futótűzként terjedt a király lemondásának híre.

Valamennyi spanyol pártvezető méltatta az uralkodó szerepét. Mariano Rajoy szerint a király "a spanyol demokrácia bástyája" volt.

Alfredo Pérez Rubalcaba, az ellenzéki szocialisták távozó vezetője rámutatott, az uralkodó volt Spanyolország egységének őrzője, uralkodása a modernkori spanyol történelem legjobb időszakára esett.

Az Egyesült Baloldal felvetette, itt lenne az idő, hogy népszavazást tartsanak a monarchia fenntartásáról. Arturo Más, a katalán kormányzat vezetője közölte, ha változik is a király személye, a függetlenedési szándékot Katalónia nem adja fel.

I. János Károly a harmadik európai uralkodó, aki a közelmúltban leköszönt. Beatrix holland királynő tavaly áprilisban, II. Albert belga király tavaly júliusban mondott le fia javára. A 88 éves brit uralkodó, II. Erzsébet mindeddig kizárta, hogy lemondana a trónról.