Rejtélyes szervezet a pedagógusok nyakán

Érdektelenségbe fulladt a Nemzeti Pedagógus Kar országos küldöttgyűlésének választása, ami nem csoda, hiszen a kar előkészítő bizottságának (EB) elnöke lapunknak lényegében elismerte, hogy szinte semmilyen választásra felhívó tevékenységet nem folytattak. A kar alapszabály-tervezetét nem tudni, hogy hol és kik írják, a küldöttek ugyan véleményezhetik, de egy nap alatt lezavarják az alapszabály elfogadását, amelyet Kőrösiné Merkl Hilda EB-elnök szerint "bármikor módosíthatnak".

Sem a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) alapszabály-tervezetét, sem a tisztségviselő-jelölteket nem ismerhetik meg a magyar pedagógusok az NPK június 14-i országos küldöttgyűléséig - derült ki az NPK Előkészítő Bizottsága (EB) elnökének lapunknak küldött válaszaiból. Kőrösiné Merkl Hilda közölte, az alapszabály-tervezetet a május 12. és 14. között zajlott pedagóguskari szavazáson megválasztott küldöttek a június 7. és 9. közötti hosszú hétvégén "megkapják véleményezésre". Az azonban nem derült ki az elnöki válaszból, hogy a tervezetet kik és milyen felhatalmazással írják. A küldöttek június 8-ig küldhetik javaslataikat az EB-hez - amelynek tagjait még a leköszönő köznevelési államtitkár, Hoffmann Rózsa nevezte ki -, így valószínű, hogy ez a testület dönt arról önhatalmúlag, hogy melyik javaslatot fogadja be vagy utasítja el.

Merkl Hilda szerint az "egybeszerkesztett változatot" a küldöttek a június 14-i ülés előtt kézhez kapják és "helyben is nyílik lehetőség az indokolt változtatások befogadására", és csak ezután következhet az alapszabály megszavazása, amelyről a 125 tagú küldöttgyűlésnek tehát egy napon belül kell döntenie. Az alapszabály csak ezután kerül fel az NPK honlapjára, vagyis a pedagógustársadalom csak ezután ismerheti meg annak a szervezetnek a működési mechanizmusait, amelynek a törvény értelmében már tavaly szeptembertől automatikusan, saját beleegyezésük nélkül a tagjaivá váltak.

Az EB elnökének válasza szerint nem csak az alapszabály elfogadását "zavarják le" egy napon belül, hanem az NPK elnökének és más tisztségviselőinek megválasztási procedúráját is. Ráadásul úgy, hogy a hivatalos jelöltállítás csak az alakuló ülésen zajlik majd, így továbbra sem tudni, ki vezetheti a kart. Merkl Hilda kiemelte, hogy nem indul az NPK elnöki pozíciójáért, de az is biztos, hogy az államtitkári tisztségétől megválni kényszerült Hoffmann Rózsa sem kerülhet a kar élére. Mint megírtuk, a köznevelési törvény alapján az NPK élére csak állami fenntartású oktatási intézménybe kinevezett pedagógus választható, a Fidesz-KDNP országos listáján az Országgyűlésbe "ejtőernyőzött" Hoffmann pedig jelenleg nem tanár, csak végzettsége szerint. A köznevelési törvény értelmében a kar elnöke elvileg lehet országgyűlési képviselő és/vagy párttag, de nem tölthet be párttisztséget. A főtitkári pozícióra pályázatot írnak majd ki.

Az NPK legitimitását, illetve azt, hogy reprezentálhatja-e a tanárok "akaratát" a kormány felé, elsősorban nem is a létrejöttének furcsaságai, hanem a küldöttgyűlési választás rendkívül alacsony részvétele kérdőjelezik meg. 151 ezer pedagógusból mindössze 15.542-en, a szavazásra jogosultak alig 10 százaléka vett részt az online felületen zajló, kétnapos szavazáson, amelyre a választani szándékozóknak előzetesen regisztrálniuk is kellett. Merkl Hilda szerint érvénytelen szavazat nem volt, azt azonban a szavazás titkossága miatt nem árulta el, hogy a küldöttekre egyenként hány szavazatot (több jelöltre is lehetett szavazni), illetve előzőleg hány ajánlást adtak le.

Ez azért lenne érdekes, mert a választási részvétel mellett az is árulkodó jele a pedagógusok teljes érdektelenségének az NPK iránt, hogy csak 384 tanár jelöltette magát küldöttnek a 125 tagú gyűlésbe, és mindössze 190-en gyűjtötték össze a jelöltséghez szükséges számú tanári ajánlást. Ez nem volt túl nehéz, hiszen a kisebb megyékben ehhez 15 ajánlásra, a nagyobb megyékben 40-80, Budapesten pedig 142 ajánlásra volt szükség. A talán liberálisabb, "rebellisebb" főváros arányaiban jóval nagyobb pedagógustársadalma alig 15 küldöttel képviseltetheti majd magát az országos gyűlésben. Budapest "alulreprezentáltságát" a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is szóvá tette. Merkl Hilda szerint a választási rendszerben van egy "területi kiegyenlítő mechanizmus" - részleteket nem árult el -, amely két választási körzetet érintett, így Pest megyéből és Budapestről 15-15 küldött került az országos gyűlésbe. Az EB elnöke azonban "megnyugtatott", szerinte ugyanis "az Alapszabályt és az Ideiglenes választási szabályzatot a Kar később bármikor megváltoztathatja".

Februárig sem kaptak tankönyvet a diákok

Hét hónappal a 2013/14-es tanév kezdete után, februárban is hét olyan iskola volt, ahová a tankönyvterjesztésben tavaly állami monopóliumot szerző Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) nem szállította ki időben a kifizetett tankönyveket - derült ki a Kello 444.hu-nak küldött válaszaiból. Ezeket csak azután volt hajlandó közölni, hogy a hírportál pert indított ellenük. Az adatok alapján 2013. október 1-én, egy hónappal a tanévkezdés után például 38.116 könyv volt, ami nem érkezett meg a gyerekekhez, ekkor 112 iskolában vártak a diákok. Tavaly novemberben még 28.453 könyvre vártak 78 iskolában, decemberben 1719 könyv hiányzott 50 iskola tanulóinak.

A tízszázalékos választási részvétel nyomán arra is rákérdeztünk, hogy folytatott-e az NPK választásra buzdító kommunikációs tevékenységet (nyilvános felhívás, körlevél stb.) május 12.-14.-ét megelőzően, illetve a választás napjaiban. Merkl Hilda erre úgy reagált: "A választással kapcsolatos tudnivalókat 2014. április 8-tól kezdődően folyamatosan kommunikáltuk az NPK honlapján". Vagyis nem véletlenül állították a lapunk által megkérdezett pedagógusok, hogy a választás "szinte láthatatlanul" zajlott le. Pedig a kar jelentős feladatot kap, a törvény szerint formálisan a tanárok "érdekképviseletévé" válik, átvéve a kormány oktatáspolitikájával szemben többnyire kritikus pedagógusszakszervezetek szerepét. Ezt a funkcióját támasztja alá, hogy semmilyen szakszervezeti tisztségviselő nem lehet az NPK tisztségviselője.

Ráadásul a kar alkotja majd meg a pedagógusok Etikai Kódexét, amelynek alapján a kar etikai eljárásokat indíthat az azt megszegő pedagógusok ellen.