Előfizetés

Angelina Jolie utolsó filmszerepe?

Publikálás dátuma
2014.06.02. 20:09
Angelina Jolie FOTÓ: Getty Images, Anthony Harvey
A Kleopátráról készülő életrajzi mozi lehet Angelina Jolie utolsó filmszerepe, mielőtt minden idejét a rendezésnek és a humanitárius munkának szenteli.

Az Oscar-díjas amerikai színésznő a BBC Radio Five Live műsorában erősítette meg a Nílus királynőjének filmvászonra való visszatérését. "Dolgozunk rajta. Különböző rendezők kerültek szóba és számos tárgyalás folyik. A forgatókönyvet Eric Roth jegyzi, aki kedves barátom és briliáns író" - fogalmazott Jolie, aki legújabb filmjét, a Demóna című Disney-produkciót népszerűsítette a műsorban.

A hollywoodi híresség a Demóna múlt havi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy szeretne felhagyni a színészkedéssel, hogy a rendezésre és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) különmegbízottjaként végzett humanitárius munkájára tudjon koncentrálni - olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.

"Csodálatos karrier áll mögöttem, és nagyon boldog vagyok, hogy ennyi lehetőségem nyílt a történetmesélésre és a munkára" - mondta a színésznő. "Biztos vagyok abban, hogy lesznek még filmek, de most örülök annak, hogy lehetőségem van a válogatásra, és az ehhez hasonló karakterek eljátszására; szeretnék azonban az írásra és a rendezésre koncentrálni, de mindennek felett több időt szentelni az ENSZ-szel való közös munkámra" - tette hozzá Jolie.

A Kleopátra életéről szóló film munkálatai évek óta húzódnak. Többek közt James Cameron, Ang Lee és David Fincher is érdeklődött már a produkció iránt. A film forgatókönyve állítólag a Pulitzer-díjas Stacy Schiff 2010-ben megjelent Cleopatra: A Life (Kleopátra: egy élet) című könyvére épül.

A Jolie főszereplésével készült Demóna a globális kasszasikerlista élére tört bemutatása hétvégéjén. A Disney filmstúdió modern Csipkerózsika-feldolgozása a történet gonosz főszereplőjének szemszögéből mutatja be az eseményeket. A Robert Stromberg rendezésében készült családi filmre összesen 170,6 millió dollár (38 milliárd forint) értékben váltottak jegyet a mozi nézők világszerte.

A hollywoodi filmsztár második rendezői munkája a tervek szerint decemberben kerül az észak-amerikai mozikba. Az Unbroken című film az amerikai olimpikon és második világháborús hős, Louis Zamperini életét kíséri nyomon, akinek repülője 1943-ban lezuhant, és a férfi két bajtársával együtt 47 napig sodródott a Csendes-óceánon, majd miután a japán partoknál földet ért, elfogták és két évet töltött hadifogolytáborban. A főszerepet a brit Jack O'Connell alakítja.

A Kreml árnyéka mai szemmel

G.N.L.
Publikálás dátuma
2014.06.02. 19:57
Feitl István (Politikaitörténeti Intézet), Baráth Magdolna és Bácskay István (Gondolat Kiadó). - Fotó: Népszava, a szerző felvét
Magyar-szovjet kapcsolatok 1944 és 1990 között. Mi adhat egy ilyen kötetnek aktualitást napjainkban? Erről is szó volt azon a könyvbemutatón, amit hétfőn tartottak az Állambiztonsági Hivatalok Történeti Levéltárában.

Baráth Magdolna tanulmánykötete, amely A Kreml árnyékában címet viseli, a Gondolat Kiadónál jelent meg. „Történelmi múltam jeles darabja” – mondta a könyvről Bácskay István, a kiadó igazgatója, aki, miként a Népszava tudósítója, a 70-es években koptatta az ELTE bölcsészkarának padsorait.

Feitl István, a Politikatörténeti Intézet igazgató-helyettese (szintén egykori évfolyamtárs) a kötet aktualitását abból a vitából vezette le, amelyet a minap az ATV-n rendeztek több neves történész részvételével, és amelyben Schmidt Mária megemlítette, hogy jövőre meg kívánnak emlékezni a „kollaboráns kormány" működése kezdetének 70. évfordulójáról, mintegy illusztrálva, hol tart ma a hivatalos magyar emlékezetpolitika. Feitl hangsúlyozta: a könyv nem politikai aktualitásokhoz kötődik, hanem tudományos munka. Sajnálatosnak nevezte, hogy manapság számos történész túlságosan is kötődik a politikához, és a tudós társadalom fontos feladataként jelölte meg, hogy megóvják a történettudomány autonómiáját a politikusoktól és "civil szervezetektől" egyaránt.

A kötetben szereplő tanulmányok közül Feitl István kiemelte a Majszkij-dokumentum feldolgozását, amely az egykori szovjet külügyi népbiztos-helyettes 1944-ben írt a Szovjetunió háború utáni európai szerepéről. Érdekes módon Ivan Majszkij Európát olyan gyenge országok együtteseként értékelte, amelyben sem Anglia, sem pedig az Egyesült Államok nem lesz érdekelt. A dokumentumban még egy magyar-román határváltoztatás is szerepelt. Szó van a tanulmányokban többek között az 50-es évek moszkvai „kézi vezérléséről”, az 1957-68 közötti gazdasági vitákról, a „szabadabb légkör” korlátairól (pl. a Szovjetunió megakadályozta Magyarország 1967-es IMF-csatlakozási kérelmét) és úgy értékelte Baráth Magdolna munkáját, hogy az „olyan történetírásra ösztönöz, amely megfelel a nemzetközi megközelítéseknek is”.

Fotó: Népszava, a szerző felvétele

Fotó: Népszava, a szerző felvétele

A szerző elmondta, hogy könyve valójában korábbi tanulmányainak összegyűjtése, amelyeket természetesen a későbbi hazai és nem utolsó sorban moszkvai kutatásaival kiegészített, de a kézirat leadása óta annyi új elemmel gazdagodtak ezek a kutatások, hogy „akár át is írhatná az egész könyvet.” Hozzátette, hogy Oroszországban is jóval könnyebb manapság kutatni, a legnagyobb nehézséget ma az jelenti, hogy itthon támogatást kapjon egy oroszországi kutatómunkához.

Arra a  kérdésre, hogy vajon a mai magyar-orosz kapcsolatok fényében hasznos lehet-e ez a kötet, Baráth Magdolna azt válaszolta, hogy annyiban mindenképpen, Oroszországnak ugyanúgy megmaradt a nagyhatalmi gondolkodása, mint ami a Szovjetunióra volt jellemző és a korábbi évtizedeket sem szabad úgy értékelni, hogy mindent az ideológiának vetettek alá. Voltak esetek, amikor valóban az ideológia állt előtérben, például a Magyar Kommunista Párt támogatásában, de a politikai, gazdasági, geostratégiai érdekek legalább ennyire fontosak voltak, sőt, ha a magyar kommunisták irányvonala ellentétes volt a szovjet államérdekkel, akkor ez utóbbi kerekedett felül.   

A 2012-es utalások 98 százaléka elfogyott a SZÉP kártyákról

Mindössze 1,35 milliárd forint összeg maradt végül május 31-én a SZÉP kártyákon, ez a 2012-ben feltöltött teljes összeg 1,9%-a. Május folyamán naponta átlagosan több mint 50 millió forinttal csökkent az összeg, amely hátterében komoly kommunikációs munka áll. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezúton köszöni meg a kibocsátó bankok, a turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásokat képviselő szakmai szervezetek és a média aktív együttműködését és részvételét a SZÉP kártya tulajdonosok folyamatos informálásában.

Az NGM egyértelműen sikerként értékeli, hogy a Széchenyi Pihenőkártyákon 2012-ben feltöltött összeg 2 százalék alá esett május 31-ére, hisz május 5-én, négy héttel a lejárat időpontja előtt még 2,7 milliárd forint fel nem használt utalvány állt a kártyákon. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy idén volt az első olyan év, amikor igazán nagy összeget érintett a lejárati határidő, mivel 2012 volt a SZÉP kártya működésének első teljes éve.

A helyettes államtitkár szerint ismét bizonyított a pihenőkártya rendszer, és bízik abban, hogy jövőre tovább javul a felhasználási arány és a kártyabirtokosok még inkább tudatosan és felelősen kísérik figyelemmel a lejárati határidőt is.

A SZÉP kártya egyszerre gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő, egészségmegőrző és társadalmi szemléletformáló program. 2013 nyarán 544 ezren használták SZÉP kártyájukat, ami azt jelenti, hogy legalább 1 millió ember nyaralását, pihenését, egészségmegőrzését segítette. Horváth Viktória szerint ez is azt mutatja, hogy a munkáltatók és a munkavállalók megszerették ezt a juttatást, úgy gondolják, hogy hasznosan tudják elkölteni.

A SZÉP kártya kormányrendelet értelmében a most lejárt összeget a kibocsátó vállalatok legkésőbb június 30-ig visszautalják a munkáltatóknak, akiknek lehetőségük van arra is, hogy ezeket az összegeket a cafeteria rendszerükbe forgassák vissza.