Hiába döntött négy ügyben is a magyar adóhatóság gyakorlata ellen az Európai Bíróság, a NAV eljárása nem változott, és jogi megoldás sem segíti az áfával kapcsolatos bizonytalanság megszüntetését - mondta Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadó és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MAKSzOE) alelnöke a szervezet sajtótájékoztatóján tegnap.
A belföldi adóalanyok közti ügyekben továbbra is az objektív felelősséget alkalmazza a NAV, holott az Európai Bíróság megtiltotta azt, hogy a jóhiszemű eladótól megtagadja a hatóság az áfa-visszaigénylést, azért, mert üzleti partnere szabálytalanságot követett el. A nemzetközi ügyekben pedig nem tisztázott, hogy miképpen dokumentálható az árunak az országból való kiszállítása, ehhez kellene jogszabályi eligazítás - tette hozzá az alelnök, aki úgy véli, hogy az adócsalások elleni fellépés csak akkor lehet hatékony és egyben igazságos is, ha a jogalkotók megszüntetik a kérdéssel kapcsolatos jogbizonytalanságot.
Jancsa-Pék Judit, az egyesület nemzetközi adótagozatának elnöke nem vonta kétségbe a nemzetközi áfacsalás tényét - amikor az elvben külföldre eladott áru az országban marad, és áfa megfizetése nélkül kerül forgalomba -, de nem lehet tudni, hogy a vevőért való felelősség meddig terheli az eladót. Emlékeztetett arra, hogy az EU Bírósága 2012-2013-ban a magyar adóhatóság eljárását áfával kapcsolatos ügyekben a közösségi joggal többszörösen is ellentétesnek minősítette.
Vadász Iván, a téma időszerűségét hangsúlyozva, ismertette az Eurostat összegzését, amely szerint a magyar árnyékgazdaság súlya 22-24 százalék, a bruttó hazai termékhez (GDP) mérten. A 2011-es adatok szerint az elméleti áfabevétel 12,3 milliárd euró lett volna, ezzel szemben 8,5 milliárd folyt be, a kiesés 3,7 milliárd euró. Az egyesület tegnapi tanácskozásán napirendre került a tervezett kötelező kamarai tagság is. Zara László a MAKSzOE elnöke kifogásolta, hogy a tagdíj fejében - a tervezet szerint - a kamara olyan szolgáltatást nyújtana a tagjainak, amely a adós-szakmát hátrányosan érintené. Példaként említette a könyvelést és az üzleti tanácsadást, amelyet ha átvállal a kamara, akkor az ilyen tevékenységet folytató vállalkozásokat hozná nehezebb helyzetbe.
Az elnök szerint az önkéntes szakmai testületek jobban szolgálják a létrehozóik érdekeit. A kötelező kamarai tagság azért sem üdvözölhető, mivel abban a nagy cégeknek több szavazatuk lenne, így a kis- és középvállalkozások nem tudnák érvényesíteni az érdekeiket. Emlékeztetett arra, hogy a kötelező gazdasági- és iparkamarai tagság egyszer már csődöt mondott, és a jelenlegi regisztráció is csak arra alkalmas, hogy a vállalkozások terheit éves szinten mintegy 2,5 milliárd forinttal növelje. Azt, hogy a vállalkozások nem látják értelmét a tagságnak abból is látható, hogy a plusz szolgáltatások ígérete és az adóbehajtási fenyegetés ellenére is csak körülbelül 55-60 százalékuk fizette be a regisztrációs díjat.