Szabó Rebeka;földpályázat;Tiborcz család;Orbán család;

Várhatóan a betakarításig sem érnek véget a földbérletek körüli viták FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

- Gyanús földbérletek - A nevek Ángyán tanulmányaiban is szerepeltek

Több mint 180 állami földbérlet pályázat bírálati jegyzőkönyvét hozta nyilvánosságra Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért (PM) szakpolitikisa. A dokumentumokból kiderült, hogy egyesek ahány pályázatot benyújtottak, mindet az üzleti tervre adható szubjektív pontokkal nyerték meg. A Népszavának nyilatkozó, földügyekben jártas jogász szerint érdemes próbapert indítani jó erkölcsbe ütköző magatartás miatt.

Összesen mintegy 6 ezer bérleti szerződést írt alá a nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földekért felelős államtitkára közlése szerint. Az állami földbérlet-pályázatok elbírálásának módja, az üzleti tervre adható szubjektív pontok magas aránya és a helyi gazdák kisemmizése sok településen országos vihart kavart.

Szabó Rebeka a Párbeszéd Magyarországért (PM) szakpolitikusa két évi pereskedés után összesen 4-5 megyéből 183 pályázat bírálati jegyzőkönyvét kapta kézhez. A Népszava kérdésére a szakpolitikus elmondta, egyelőre még nem töltötte fel valamennyi dokumentumot az internetre, mindenesetre azt tervezi, hogy összesítést is készítenek a nyilvánosságra hozott adatok alapján arról, hogy kik és milyen pontozással nyertek az egyes településeken akár minden pályázatukkal.

Tiborcz Eszter, Orbán Ráchel sógórnője például Bicskén négy állami földterületre pályázott, és mindet meg is nyerte az üzleti terv szubjektív pontjainak segítségével. Válon például Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester, a helyi labdarúgó akadémia kuratóriumi elnöke, a Pancho Stadion építésének egyik jeles támogatója, a miniszterelnök szűk köréhez tartozó vállalkozóhoz köthető Búzakalász 66. Felcsút Kft., illetve egy Mészáros János nevű személy nyert minden pályázatával, szintén az üzleti tervre adható pontokkal. Szabó Rebeka azt is közölte, Csákváron is egy érdekkörhöz köthető személyek nyertek pályázataikkal. A szintén Orbán Viktor közeli ismerőseiként emlegetett Flier család Óbarokkon és Felcsúton is eredményesen pályázott.

A PM szakpolitikusa lapunknak megjegyezte, nem csak szubjektív pontokkal, de a foglalkoztatási kötelezettség félreértelmezésével - amit akár kisebb fajta csalásnak is lehet tekinteni -, szintén jó néhányan lekörözték vetélytársaikat. Azzal ugyanis, hogy a foglalkoztatottakat nem hektárra lebontva, hanem az összlétszámot tekintve vették figyelembe, többlet pontokat hozhatott. Több pályázatnál is kimutatható az egyéni és a vele egy településen induló és szintén nyertes gazdasági társaság közötti kapcsolat.

Szabó elmondta, a dokumentumokban szereplő nevek Ángyán József tanulmányaiban is szerepeltek és egyben cáfolta Bitay Márton Örsnek, a VM állami földekért felelős államtitkárának azt az állítását is, hogy az egykori államtitkár a szerződések alig 10-15 százalékát dolgozta csak fel, ezért a következtetései nem mérvadóak. Ezzel szemben Ángyán az NFA honlapján publikált valamennyi pályázatot számba vette - közölte Szabó Rebeka. A politikus a nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján hangsúlyozta, ezek is azt bizonyítják, a pályázati rendszer jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Szabó a kishantosi pályázatokat is kikérte, így ha azokat is megkapja, szintén nyilvánosságra hozza.

A PM és az MSZP agrárpolitikusai is többször felhívták arra a figyelmet, hogy ezek a szerződések a jó erkölcsbe ütköznek. "Nem hiszem, hogy ennek alapján meg lehet támadni ezeket a szerződéseket a bíróságokon, de talán a foglalkoztatási pontok szabálytalanságai miatt lehet perelni, de ezt csak az érintett vesztes gazdák tehetik meg" - mondta Szabó Rebeka.

A Népszavának nyilatkozó, földügyekben jártas jogász szerint azonban igenis lenne esély a jó erkölcsbe ütköző szerződések semmissé tételére a régi és az új Polgári Törvénykönyv alapján is. "A kialakult bírói gyakorlat szerint, a szerződés jó erkölcsbe ütközik, ha a szerződésben vállalt magatartás konkrét rendelkezést nem sért, azonban a közfelfogást, az abban megjelenő erkölcsi normarendszert súlyosan, kirívóan és nyilvánvalóan irritálja" - jegyezte meg a jogász.

A szakember úgy vélte, egy próbapert mindenképpen megérne egy ilyen szubjektív pontozással megnyeretett, illetve a másik fél számára elveszített pályázat.

Csak akkor lehet holokauszt-emléktábla a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium falán, ha nem írják ki annak a hét diáknak a nevét, akit 1944-ben Auschwitzba deportáltak - értesült lapunk.