internet;ipar;zöldenergia;Jeremy Rifkin;

2014-06-06 07:23:00

Fiatalok a harmadik ipari forradalomért

2004-ben “Az európai álom” című könyvében Jeremy  Rifkin amerikai közgazdász egy olyan Európát jövendölt, amely a fenntartható fejlődésre, a szociális integrációra és a kollektív felelősségre alapoz. Tíz év távlatában azonban Európát gazdasági válság sújtja, ukrán válság rázza, sebzi a szűkösség és a terjedő euroszkepticizmus. Vagyis az álom messze van attól, hogy valósággá váljon.

Rifkin azért nem europesszimista és néhány nappal az európai választások előtt éppen Brüsszelből repített fel egy optimista üzenetet. A 12. Európai Üzleti Csúcstalálkozón a vállalkozóknak és a menedzsereknek - akiket inkább érdekelt a palagáz, amelyet a General Electric Europe vezérigazgatója, Ferdinando Baccalli úgy értékelt, mint az EU energetikai függősége minden problémájára pozitív választ adó megoldást - beszélt a harmadik ipari forradalomról, mint egyetlen lehetséges alternatíváról, amelyet egyébként deklaráció formájában az Európai Parlament már 2007- ben elfogadott.

„A forradalom - mondta Rifkin, a fenntartható fejődés guruja, az EU konzulense a Lettera 43. it-nek adott interjújában - három pilléren nyugszik: a megújuló energiákon, a hidrogénen ás az intelligens energetikai hálózatok generációján. Ezek az alapjai a zéró marginális költségnek, annak a társadalomnak, amely az intemetnek és megosztási kapacitásának lehetővé teszik a fiataloknak, hogy valóban létre tudják hozni a jövőt."

- Ez az álom nem foszlott szét?

-Nem, ez az álom teszi lehetővé az embereknek, hogy értelmet kapjon a missziójuk, ami a Földön tett utazásunk egyik célja.

-Eddig azonban az amerikai álomnak volt több sikere.

- Az amerikai álom mindenkihez szól, de sok embernél nem működik jól, mert a jövedelemelosztásban a gazdagok és a szegények között még mindig túl nagy a különbség. Viszont az európai álom él.

- De mi ez pontosan?

- Ha megkérdezzük az európaiakat, hogy mit jelent, azt felelik: jó életminőséget. Az amerikaiak viszont, hogy jó lehetőséget a pénzcsináláshoz. Mi növekedésről beszélünk, Önök fenntartható környezetről. Mi azzal törődünk, hogy legyen erős katonai jelenlétünk, mert vannak rossz emberek a világban, Önök azzal,hogy békehidakat kell építeni?  Nagy a különbség és most Európa forduló- ponthoz érkezett.

-Mi az első lépés,amit meg kell tenni?

-Fiatal generációra van szükség, amely vállalja a vezető szerepet Európában és magasabb szintre emeli ezt az európai álmot. Ezért szorgalmazom egy internetes platform létrehozását, amely egy jövőbeni ipari forradalom bázisa lehet, mert ebben érdekeltek a fiatalok,akik együtt lépnek, együttműködnek.

-Az öreg európai bürokratáktól eltérően?

- Dolgoztam Romano Prodival, amikor az EU Bizottság elnöke volt és jó munkát végzett. Mind ő, mind Barroso nagy eredményeket ért el,ha figyelembe vesszük,hogy milyen nehéz előrevinni az európai álmot és az európai integrációt.

-Hogyan lehet ezt megvalósítani?

- Most alternatívákat kell ajánlani és nem szabad elveszni a részletekben. Az európai fiatalok tudni akarják, hogy mire kötelezi el magát az EU, hogyan érinti az európai álom és milyen új technológiákat lehet bevezetni a harmadik ipari forradalom megvalósításához.

- Forradalom, ipar, két más időkből származó kifejezés…

- Nem tudom, miért csak a németeknek és a dánoknak kellene előre vinni ezt az álmot, amikor milliók csatlakozhatnának hozzájuk. Németország és Dánia most hozzák létre a zöldenergia-piacot,amely zéró marginális költséggel jár. És tudja, hogyan? Kis szereplők milliói fogtak össze és alakították meg a városi és vidéki szövetkezeteket anélkül, hogy a kormányra vártak volna és betelepítették a megújuló energiákat. Most már kezdik forgalmazni az interneten. Németországban az áram 25 %-a zöld és kezdik elérni a 30-35 %-ot. Nincs szükség a palagázra!

- Sokan viszont azt mondják,hogy ez az egyetlen megoldás arra, hogy Európa energetikailag független maradjon Oroszországtól.

- A palagáz egy nagy lufi . Egy nagy tároló olyan, mint egy csomag karamella, ki lehet belőle szívni az egész energiát,de 18 hónap mulya már nem lesz így, mert verseny folyik érte és ezért az ára emelkedik. Még a mi energia minisztériumunk és a nemzetközi energiaügynökség is azt mondja, hogy ez a játék nem tart sokáig. 2020 után az ár emelkedni kezd, mert a palagáz fogyóban lesz.

- Van olyan társaság, amelyik másképpen gondolja, például a General Electric.

- Mert az látják, hogy jelenleg az árak alacsonyak. Amerikában a következő háromnegyedévvel foglalkoznak, nem a következő évtizeddel, vagy évszázaddal. Abban reménykednek, hogy 2-3 évig még gazdaságos lesz, ami lehetővé teszi számukra, hogy még plusz 5-6 évig elboldoguljanak vele. A vezérigazgatók nem azt nézik, hogy mi fog történni 10 év múlva.

- A kormányok sem.

- Ez már kezd változni. Találkoztam a kínai alelnökkel és három hónappal később Kínában bejelentették, hogy 80 milliárd dollárt fordítanak arra, hogy a kínaiak milliói elkezdhessék termelni a saját energiaszükségletüket. Tudják, hogy a régi rendszer nem folytatható. Ez nem történik meg máról holnapra, de dolgoznak rajta, beruháznak, hogy végbemehessen a harmadik ipari forradalom.

-Amely, ahhoz, hogy megvalósulhasson - Ön mondta -‚ együttműködésre, szolidaritásra van szükség. Pedig ma inkább az individualizmus,az egoizmus,a xenofóbia dominál.

- Igen, de van egy fiatal nemzedék is, amely az internettel nőtt fel, használja a megújuló energiákat, összedolgozik, megosztja az információkat a videón, a YouTube-on, chattel a Facebookon, beszélget a Skype-on. A kultúra non-profit, a kultúra megosztása ingyenes. Az én generációm ezt nem élte át.

- És ez jobbá teszi őket?

- Lehet ugyan találni mindenhol homofóbokat, xenofóbokat, olyanokat, akik el akarják zavarni a bevándorlókat, de az emberek többsége sokkal empatikusabb, figyel az emberi jogokra, a nemek egyenlőségére, a szexualitással, a vallási preferenciákkal kapcsolatos problémákat. A mindent megosztás akarása nagy változás és alapja az ökológiai civilizációnak a harmadik ipari forradalom számára.

- Ez nem is álom, hanem inkább utópia.

- Nem. Ma a fiatalok, a fejlődő országokban is, tudják, mi az  ő  ökológiai lenyomatuk, ha túl sok húst esznek, vagy több gázt használnak fel és ennek hatásai lehetnek mindenkire a világban. A könyvben, amely szeptemberben, elmondok egy történetet, amely erről tanúskodik. Végeztünk egy kutatást Amerikában,amelyben megkérdeztünk 9 ezer főiskolást,akik a nagy recesszió idején nőttek fel,hogy milyen vállalatnál szeretnének dolgoznak, ha végeznek. Felsoroltunk nekik olyan nagy neveket, mint a Google, a General Motors... És azt válaszolták,hogy a St.Jude kórházban,  ahol súlyos betegségekben szenvedő gyerekeket és fiatalokat ápolnak ingyen. Egyetlen más generáció nem választott volna így. Sokkolva éreztem magam.

- A válság nem hozott létre egy új szolidáris politikát?

- De igen és ez a milleniumi generáció igazi ereje. Ezenkívül, például, az USA-ban a formativ iskolai kreditek egy része a kötelező szociális munkából áll. Ez nagy lehetőség arra,hogy ne csak arra gondoljunk,hogy produktívak, pénzcsinálók legyünk, hanem hogy megértsük, az identitásunk olyan lesz, amilyenné magunk formáljuk és amit megosztunk másokkal.