Reflex;vásárlás;Polgári törvénykönyv;szavatosság;reklamálás;Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság;Kathi Attila;

2014-06-05 07:20:00

A vevő minden esetben fogyasztó

Két egyforma bárszék közül az egyik öt hónap alatt tönkre ment, a másiknak semmi baja. Reklamálás után azonban az áfás számla miatt elutasították a vevő reklamációját. Miután egy áru megvásárlásakor adásvételi szerződés jön létre az eladó és a vevő között, ez azt jelenti, hogy arra a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai érvényesek. E szerint az eladó a hibás teljesítésért szavatossággal tartozik.

Lehet-e reklamálni, ha egy árut - áfás számlával - egy cég nevére vásárolunk meg, de az meghibásodik? Vissza lehet-e utasítani a reklamációt arra való hivatkozással, hogy céges vevőként "nem minősülünk fogyasztónak".

Ezek a kérdések merültek fel egy kaposvári eset kapcsán. Egy gazdasági társaság tartós fogyasztási cikket - két egyforma bárszéket - vásárolt. Az egyik öt hónap alatt tönkrement.

A terméket - számlával együtt - visszavitték, ám az üzletvezető közölte: nem tudnak segíteni, mert a kft. nevére, áfás számlára vásárolták az árut, s így nem minősülnek fogyasztónak. Aki pedig nem fogyasztó, annak nincs jótállása semmilyen termékre - adta hírül a sonline.hu

Egy áru megvásárlásakor adásvételi szerződés jön létre az eladó és a vevő között, aminek következménye, hogy a jogügyletre érvényesek a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai - nyilatkozta lapunknak a "jogszerűtlen áruházi magatartással" összefüggésben Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Stratégiai Kabinetjének vezetője.

- E szerint az eladó a hibás teljesítésért szavatossággal tartozik. A vevő ennek alapján
- javítást vagy cserét igényelhet
- kérheti az eladási ár mérséklését
- a hibát az eladó költségére kijavíttathatja
- a szerződéstől elállhat, ha az eladó a javítást vagy a cserét nem vállalta.

A szakembere szerint az idézett szabályok nem csak az olyan szerződésekre vonatkoznak, ahol az egyik oldalon a fogyasztó áll, hanem valamennyi szerződésre - hívta fel a figyelmet Kathi Attila.

- A fentiekből következik, hogy a hibásan teljesített adásvételi szerződés tekintetében az eladói oldalon a szavatossági kötelezettségek minden esetben fennállnak, azaz a kifogás tartalmát meg kell vizsgálni, és állást kell foglalni abban, hogy jogos-e a vevő reklamációja.

Ha vállalkozás a vásárló, akkor a kötelezettségek Ptk.-alapon ugyanúgy érvényesek, mintha a szerződést fogyasztó kötötte volna meg - emelte ki a szakember.

Hozzátette: mindezekből következik, hogy a hiba tényéről, jellegéről, természetéről és feltételezhető okáról az eladó már csak azért is érdemes, hogy kialakítsa álláspontját, mert ezek hiányában az elutasítás - főként az áfás számlára hivatkozással - nem lesz jogszerű.

A cikkben említett esetben az áruház ráadásul még "nyilatkozott" is az ügyről, amikor egy kérdésre azt válaszolta: magánszemély esetében kicserélnék a terméket.

A kereskedő tehát voltaképpen elismerte a hibát, és azt is, hogy feltételezhetően gyári hibáról van szó (egyébként miért cserélte volna ki magánszemély esetében az árut), így a Ptk. alapján - és nem jótállási alapon - a vevő választása szerint kellett volna cselekednie, azaz ki kellett volna cserélnie a terméket.

Kathi Attila szerint az már csak színesíti a történetet, hogy amennyiben a gyártó egyébként önként jótállást biztosított a termékre, azt a kereskedő köteles "továbbadni" a vevőnek. Ez esetben jótállási alapon is lehet reklamálni.