Vidd haza a Balatont!

Publikálás dátuma
2014.06.04. 20:43
Fotó: Tóth Gergő, Népszava.
Új hangvételű, olvasmányos balatoni útikönyv kerül a boltok polcaira. A kiadvány létrehozásába a térség turisztikai egyesületeinek java is bekapcsolódott. Egy több kötetből álló balatoni sorozat első tagjáról van szó, amelyet több tematikus kiadvány követ a jövőben. 

Tavaly számos, a régió iránt elkötelezett helyi turisztikai szervezet, önkormányzat és vállalat kapcsolódott be abba a projektbe, amely a Balaton belföldi népszerűsítését tűzte ki célul. Ennek eredményeként készült el a Balaton – Új utak, friss élmények című útikönyv.

Az útikönyv elkészítése tizennégy hónapot vett a igénybe. Ezen időszak első felét a szerző „terepen“ töltötte, míg a háttérben dolgozó csapat az egyeztetéseket végezte. A második hét hónapot az írás, a szerkesztés, a szakmai ellenőrzés, a fotóválogatás és –szerkesztés, a tördelés, a nyomdai előkészítés és sokszorosítás tette ki.

A kiadvány azért újszerű, mert eltér a klasszikus útikönyvek semleges hangnemétől, azok almanachszerű felépítésétől, és inkább személyes hangvétellel, humorral, elragadtatással, vagy éppen észrevételeket téve mesél a térségről. A kiadvány 12 mikrorégióra osztja, majd azokon belül településekre bontja a Balaton vidékét. A statikus látnivalók helyett az útikönyv szerzője, Zsiga Henrik inkább az élmények, a kalandok, a rendezvények felől közelített, így temérdek állatpark, barlang, kirándulóhely, strand, kalandpark, étterem, hotel, falunap és fesztivál kapott helyet a könyvben.

A települések bemutatását tematikus oldalak lazítják, így kaphatnak az olvasók tömör áttekintést a balatoni szállásokról, a helyi közlekedésről, programokról, az őszi szezonról, vagy épp a helyi gasztronómiáról.

Az útikönyv hangnemét az olvasmányosság határozza meg – elsődleges cél volt, hogy a lexikális tartalom ne tegye befogadhatatlanná a sorokat. Az olvasó egy szórakoztató, regényszerűen olvasható, ugyanakkor szakmailag feszes tartalmat vehet a kezébe, amely az általános ismeretek átadása mellett erősen hatni kíván a befogadó érzelmeire is. Ez okból a szlogen is: „Vidd haza az útikönyvet, vidd haza a Balatont!“

A BALATON – Új utak, friss élmények című útikönyv nem önálló kiadvány – létrehozását utazási blog kísérte, amelyen az olvasók folyamatosan beszámolót kaptak az aktuális utazásokról, élményekről. A kötet megjelenésével párhuzamosan online fotóalbumot is közzétesz a kiadó, melyen a túrák során készített több ezer kép jelenik majd meg.

Szerző

Szülni kell a nyugdíjért

Publikálás dátuma
2014.06.04. 20:10

Aki nem szül elég gyereket, ne kapjon ellátást a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy alacsonyabb legyen a járuléka, mint egy nagycsaládosnak. Ezt javasolja a 2009-ben az MTA szervezésében létrehozott Népesedési Kerekasztal a kormánynak. Ugyanakkor a Gallup e heti felmérése szerint a családosok csaknem felének nincs annyi pénze, hogy elég élelmiszert vásároljon, a Habitat for Humanity Magyarország szerdán megjelent, friss kutatásából pedig kiderül: a gyerekek egyharmada egészségre ártalmas körülmények között él. 

Senki sem gondolhatja komolyan, hogy bárki a majdani nyugdíja miatt vállal most gyereket. Egyebek mellett így fogalmazott lapunknak Keveházi Katalin, az "anyabarát" munkaközvetítéssel foglalkozó Jól-lét Közhasznú Alapítvány vezetője a Népesedési Kerekasztal újabb ötletével kapcsolatban. A kerekasztal nyugdíjreformot javasol a kormánynak, hogy megszűnjön "a magyar társadalomban kritikus mértéket öltött gyermekvállalás visszaesése, mert emellett az elöregedés, a járulékfizetésre alkalmas munkavállalók számának csökkenése miatt belátható időtávon belül finanszírozhatatlanná teszi a nyugdíjrendszert".

Több konkrét javaslatot is tettek arra, miként lehetne az új nyugdíjrendszerben érvényesíteni a gyerekvállalás és -nevelés erőfeszítéseit. Például azoknak a kezdőnyugdíját, akik "egynél több járulékfizetőt állítottak maguk helyett, 1-nél magasabb, az e szintnél kevesebbel hozzájárulók járadékát 1-nél kisebb szorzóval" súlyoznák. Egy másik ötlet úgy szól, "a normál korhatártól csak azok kaphatnak járadékot, akik megfelelő számú járulékfizetőt állítottak maguk helyett. A többiek nyugdíját is megállapítják a korhatár elérésekor, de csak magasabb életkorban kezdhetik meg a járadékfelvételt. A köztes éveket továbbdolgozással vagy korábbi megtakarításaik felhasználásával kell áthidalniuk. A fejenkénti egy járulékfizető páronként két felnevelt gyermeket jelent." Majd megjegyzik, "sok szempontból ez lenne a legtisztább megoldás, ha a gyermeknevelést természetbeni járulékfizetésnek tekintenék". A nyugdíjreform a 40. életévüket betöltött személyekre nem vonatkozna, a javaslat kimondottan az öregségi nyugdíjrendszer és az ehhez szervesen kapcsolódó nyugdíjszerű ellátások alapelveire vonatkozik, a rokkantnyugdíjak rendszerét nem érinti - írták.

A javaslat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a hazai életkörülményeket. Nincs tekintettel arra, ami a Gallup e héten közzétett felméréséből kiderül: a családosok csaknem felének nincs annyi pénze, hogy elég élelmiszert vásároljon. A Habitat for Humanity Magyarország szerdán mutatta be éves jelentését a lakhatási szegénységről. Eszerint "a szegénységben és lakhatási szegénységben élők száma Magyarországon az elmúlt évben is nőtt, kilátásaik a legtöbb területen inkább romlottak". Az ENSZ gazdasági, szociális és kulturális jogok bizottsága által meghatározott kritériumok alapján összeállított felmérésükből az is kiderült, hogy a gyerekek egyharmada egészségre ártalmas körülmények között él. Kérdés, ilyen körülmények között valóban jogos elvárás-e, hogy több gyerek szülessen.

Nyomorog a gyerekek egyharmada

- Több, mint 170 ezer gyerek él olyan lakásban, ahol nincs WC, 136 ezer gyerek otthonában nincsen zuhany vagy fürdőkád
- A gyerekek harmada, vagyis 620 ezer kiskorú él olyan lakásban, ahol beázik a tető, vagy nedves, penészes a lakás
- A magyar lakosság 45,7 százaléka túlzsúfolt otthonokban lakik - ebből a szempontból az Unió sereghajtói között vagyunk, Lengyelország és Bulgária áll hasonló szinten.
- Mintegy 120 ezren élnek szociális vagy gyermekvédelmi intézményekben, sokan azért, mert lakhatásuk másképp nem biztosított
- A magyarok háromnegyedének nincs pénze váratlan kiadások fedezésére
- A családok 15 százaléka rendelkezik valamilyen banki megtakarítással

Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

Keveházi Katalin szerint dicséretes, hogy a gyermeknevelés erőfeszítéseit el szeretné ismerni a kormány, ugyanakkor ez a javaslat kizárólag a jómódú, egészséges gyermekeiket együtt nevelő, fitt nagycsaládosoknak kedvez. Mellőzi annak mérlegelését, mennyiben igazságos a fogyatékossággal vagy rosszabb anyagi körülmények között, netán mélyszegénységben élőkkel, illetve azokkal, akiknek nem úgy alakult az életük, hogy több gyermeket vállaljanak. Keveházi Katalin megjegyezte: a gyermekvállaláshoz pozitív jövőkép, hosszú távú munkaerőpiaci és párkapcsolati perspektíva szükséges, és olyan gazdaság-, és társadalompolitika, amely a növekedéssel együtt kezeli az egyenlőtlenségek mérséklését. Az sem világos, miben változtat az elképzelés azon az alapelven, hogy a korábbi járulékbefizetések határozzák meg a nyugdíj összegét. De olyan kérdések is felmerülnek, hogy például egy férfinak három családból hat gyermeke születik, hogyan alakul a nyugdíja. Netán ha egy gyermek 40 évesen jut el oda, hogy diplomát szerezzen, az megjelenik majd a szülő nyugdíjában? Az egyedülálló szülőknek, akiknek több, mint 90 százaléka nő, milyen kompenzációt terveznek?

Simovits András közgazdász szerint van ugyan a nyugdíjnak és a gyerekvállalásnak némi köze egymáshoz, de "nem sok". Lapunknak úgy fogalmazott: "van ennél tíz sokkal égetőbb" probléma, amit előbb kellene megoldani, a nyugdíjas a legutolsó. Ha nincs elég óvoda vagy bölcsőde, és egyik napról a másikra élnek a családok, nincs elég munkahely, akkor kisebb gondjuk is nagyobb annál a szülőknek, hogy 30-40 év múlva mennyi nyugdíjat kapnak. A javaslat egyébként ellentmond a nőket 40 év szolgálati idő után nyugdíjba engedő törvénynek is, hiszen ma akár a gyermektelen nők is nyugdíjba mehetnek korhatár előtt - tette hozzá.

Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet kutatója szerint "egy ilyen ötlet senkinek nem fog gyerekvállalási kedvet adni". Ugyanakkor kifejtette, a termékenység visszaesése valóban összefüggésben lehet a társadalmi szolidaritással. Míg régen az idősek jóléte a gyermekeik gondoskodásának eredménye volt, ma a nyugdíjnak és annak mértékének semmi köze a családhoz. A kerekasztal által fölvetett javaslat sokszor felmerült már - mondta -, de a "gyakorlati megvalósításnál megbukik, és számos igazságossági kérdést is fölvet". Az például a szakemberek előtt is ismert tény, hogy a második gyerek után a harmadik vállalása már nagyon komoly szegénységi kockázatot jelent.

Szerző

Szülni kell a nyugdíjért

Publikálás dátuma
2014.06.04. 20:10

Aki nem szül elég gyereket, ne kapjon ellátást a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy alacsonyabb legyen a járuléka, mint egy nagycsaládosnak. Ezt javasolja a 2009-ben az MTA szervezésében létrehozott Népesedési Kerekasztal a kormánynak. Ugyanakkor a Gallup e heti felmérése szerint a családosok csaknem felének nincs annyi pénze, hogy elég élelmiszert vásároljon, a Habitat for Humanity Magyarország szerdán megjelent, friss kutatásából pedig kiderül: a gyerekek egyharmada egészségre ártalmas körülmények között él. 

Senki sem gondolhatja komolyan, hogy bárki a majdani nyugdíja miatt vállal most gyereket. Egyebek mellett így fogalmazott lapunknak Keveházi Katalin, az "anyabarát" munkaközvetítéssel foglalkozó Jól-lét Közhasznú Alapítvány vezetője a Népesedési Kerekasztal újabb ötletével kapcsolatban. A kerekasztal nyugdíjreformot javasol a kormánynak, hogy megszűnjön "a magyar társadalomban kritikus mértéket öltött gyermekvállalás visszaesése, mert emellett az elöregedés, a járulékfizetésre alkalmas munkavállalók számának csökkenése miatt belátható időtávon belül finanszírozhatatlanná teszi a nyugdíjrendszert".

Több konkrét javaslatot is tettek arra, miként lehetne az új nyugdíjrendszerben érvényesíteni a gyerekvállalás és -nevelés erőfeszítéseit. Például azoknak a kezdőnyugdíját, akik "egynél több járulékfizetőt állítottak maguk helyett, 1-nél magasabb, az e szintnél kevesebbel hozzájárulók járadékát 1-nél kisebb szorzóval" súlyoznák. Egy másik ötlet úgy szól, "a normál korhatártól csak azok kaphatnak járadékot, akik megfelelő számú járulékfizetőt állítottak maguk helyett. A többiek nyugdíját is megállapítják a korhatár elérésekor, de csak magasabb életkorban kezdhetik meg a járadékfelvételt. A köztes éveket továbbdolgozással vagy korábbi megtakarításaik felhasználásával kell áthidalniuk. A fejenkénti egy járulékfizető páronként két felnevelt gyermeket jelent." Majd megjegyzik, "sok szempontból ez lenne a legtisztább megoldás, ha a gyermeknevelést természetbeni járulékfizetésnek tekintenék". A nyugdíjreform a 40. életévüket betöltött személyekre nem vonatkozna, a javaslat kimondottan az öregségi nyugdíjrendszer és az ehhez szervesen kapcsolódó nyugdíjszerű ellátások alapelveire vonatkozik, a rokkantnyugdíjak rendszerét nem érinti - írták.

A javaslat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a hazai életkörülményeket. Nincs tekintettel arra, ami a Gallup e héten közzétett felméréséből kiderül: a családosok csaknem felének nincs annyi pénze, hogy elég élelmiszert vásároljon. A Habitat for Humanity Magyarország szerdán mutatta be éves jelentését a lakhatási szegénységről. Eszerint "a szegénységben és lakhatási szegénységben élők száma Magyarországon az elmúlt évben is nőtt, kilátásaik a legtöbb területen inkább romlottak". Az ENSZ gazdasági, szociális és kulturális jogok bizottsága által meghatározott kritériumok alapján összeállított felmérésükből az is kiderült, hogy a gyerekek egyharmada egészségre ártalmas körülmények között él. Kérdés, ilyen körülmények között valóban jogos elvárás-e, hogy több gyerek szülessen.

Nyomorog a gyerekek egyharmada

- Több, mint 170 ezer gyerek él olyan lakásban, ahol nincs WC, 136 ezer gyerek otthonában nincsen zuhany vagy fürdőkád
- A gyerekek harmada, vagyis 620 ezer kiskorú él olyan lakásban, ahol beázik a tető, vagy nedves, penészes a lakás
- A magyar lakosság 45,7 százaléka túlzsúfolt otthonokban lakik - ebből a szempontból az Unió sereghajtói között vagyunk, Lengyelország és Bulgária áll hasonló szinten.
- Mintegy 120 ezren élnek szociális vagy gyermekvédelmi intézményekben, sokan azért, mert lakhatásuk másképp nem biztosított
- A magyarok háromnegyedének nincs pénze váratlan kiadások fedezésére
- A családok 15 százaléka rendelkezik valamilyen banki megtakarítással

Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

Keveházi Katalin szerint dicséretes, hogy a gyermeknevelés erőfeszítéseit el szeretné ismerni a kormány, ugyanakkor ez a javaslat kizárólag a jómódú, egészséges gyermekeiket együtt nevelő, fitt nagycsaládosoknak kedvez. Mellőzi annak mérlegelését, mennyiben igazságos a fogyatékossággal vagy rosszabb anyagi körülmények között, netán mélyszegénységben élőkkel, illetve azokkal, akiknek nem úgy alakult az életük, hogy több gyermeket vállaljanak. Keveházi Katalin megjegyezte: a gyermekvállaláshoz pozitív jövőkép, hosszú távú munkaerőpiaci és párkapcsolati perspektíva szükséges, és olyan gazdaság-, és társadalompolitika, amely a növekedéssel együtt kezeli az egyenlőtlenségek mérséklését. Az sem világos, miben változtat az elképzelés azon az alapelven, hogy a korábbi járulékbefizetések határozzák meg a nyugdíj összegét. De olyan kérdések is felmerülnek, hogy például egy férfinak három családból hat gyermeke születik, hogyan alakul a nyugdíja. Netán ha egy gyermek 40 évesen jut el oda, hogy diplomát szerezzen, az megjelenik majd a szülő nyugdíjában? Az egyedülálló szülőknek, akiknek több, mint 90 százaléka nő, milyen kompenzációt terveznek?

Simovits András közgazdász szerint van ugyan a nyugdíjnak és a gyerekvállalásnak némi köze egymáshoz, de "nem sok". Lapunknak úgy fogalmazott: "van ennél tíz sokkal égetőbb" probléma, amit előbb kellene megoldani, a nyugdíjas a legutolsó. Ha nincs elég óvoda vagy bölcsőde, és egyik napról a másikra élnek a családok, nincs elég munkahely, akkor kisebb gondjuk is nagyobb annál a szülőknek, hogy 30-40 év múlva mennyi nyugdíjat kapnak. A javaslat egyébként ellentmond a nőket 40 év szolgálati idő után nyugdíjba engedő törvénynek is, hiszen ma akár a gyermektelen nők is nyugdíjba mehetnek korhatár előtt - tette hozzá.

Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet kutatója szerint "egy ilyen ötlet senkinek nem fog gyerekvállalási kedvet adni". Ugyanakkor kifejtette, a termékenység visszaesése valóban összefüggésben lehet a társadalmi szolidaritással. Míg régen az idősek jóléte a gyermekeik gondoskodásának eredménye volt, ma a nyugdíjnak és annak mértékének semmi köze a családhoz. A kerekasztal által fölvetett javaslat sokszor felmerült már - mondta -, de a "gyakorlati megvalósításnál megbukik, és számos igazságossági kérdést is fölvet". Az például a szakemberek előtt is ismert tény, hogy a második gyerek után a harmadik vállalása már nagyon komoly szegénységi kockázatot jelent.

Szerző