Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban eddig csupán a miniszteri keretből szabadított fel 10 millió forintot, a korábban megígért további ötvenmilliós támogatásról azonban még nincs döntés. Ez azért is roppant különös, mert néhány héttel ezelőtt még Halász János államtitkár beszélt arról, hogy rendben lesz a minisztérium hozzájárulása.
Ám a múlt heti sajtótájékoztatót követően derült ki, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál benyújtott meghívásos pályázaton elnyerhető több tíz milliós támogatásról szóló javaslatot Balog Zoltán miniszter megfontolásra visszaküldte. Hivatalos indoklás, vagy tájékoztatás eddig nem érkezett a minisztérium részéről, hogy miért késlekednek a pályázati pénzek megítélésével kapcsolatban.
Úgy tudjuk, ha a vártnál kevesebb összeget kap a POSZT a Nemzeti Kulturális Alaptól, akkor néhány kísérő program elmaradhat. A legnagyobb gond a szervezők szerint ezzel az egész elhúzódó procedúrával, hogy így nem tervezhető pontosan a sorozat lebonyolítása.
Közben Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, a Nemzeti Színház főigazgatója több helyen nehezményezte az idei versenyprogram válogatását.
Mint köztudott, a versenyprodukciók közé a két idei válogató a Magyar Teátrumi Társaság delegáltjaként Császár Angela színésznő és a Magyar Színházi Társaság képviseletében Sándor L. István kritikus nem választott a Nemzeti Színház előadásai közül egyet sem.
Vidnyánszky arról is beszélt korábban az egyik hetilapnak adott interjúban, hogy a Magyar Teátrumi Társaság egy tagszínházának előadása sem került be a versenyprogramba. Ezzel szemben Sándor L. István a legutóbbi Színház című folyóiratban kifejtette: "Ott lesz a POSZT-on a Pécsi Nemzeti Színház, és az Újvidéki Színház, mindketten tagjai a Teátrumi Társaságnak.
De ha már számolgatunk, akkor tegyük hozzá, hogy a Magyar Színházi Társaságnak is csak három tagja szerepel a válogatásban: az Örkény Színház, a Vígszínház és a Miskolci Nemzeti Színház." Ez azt jelenti, hogy a válogatásban szereplő színházak többsége egyik társaságnak sem tagja.
Azt is többen felvetették, hogy miért nem szerepel a versenyprogramok között a Pintér Béla Társulatának a Titkaink című előadása. Ezzel kapcsolatban Sándor L. István úgy nyilatkozott: "a válogatásba nem szólt bele senki, a végső választás csakis rajtunk múlt."
A viták valószínűleg tovább tartanak majd a találkozón, melyet ma délután Huszti Péter, a POSZT díszvendége és Páva Zsolt Pécs polgármestere nyit majd meg.
Fájdalmas mementó
…vagy nem lenni - Zsidó színész-sorsok a "hálátlan hazában", 1939-1944 címmel látható kiállítás mától a POSZT-on, a Holokauszt Emlékév keretében. A Nádor Galériában a tárlat hivatalosan június 9-én nyílik. A kiállítás a holokauszt művész áldozatainak emlékét idézi fel.
A magyar színháztörténet szégyenletes korszaka az első zsidótörvénnyel kezdődött. Az 1939-es évad végétől a zsidó színészeket, rendezőket, írókat száműzték a magyar színházi életből.
A Pesti Izraelita Hitközség, hogy a magyar zsidóság kulturális színvonalát megtartsa, s a zsidó művészeket munkához és jövedelemhez juttassa, a Wesselényi utca 7. szám alatt lévő Goldmark teremben megszervezte az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület Művészakcióját.
Hetven évvel az események után először ez a kiállítás szembesíti a látogatókat azzal, hogy a száműzött művészek nem adták fel, s mindenáron megpróbálták túlélni a vészkorszak félelmetes éveit. A zsidó művészeknek nem sok esélyük maradt a túlélésre. A holokausztnak kiváló színházi emberek estek áldozatul.
Nem tért vissza a munkaszolgálatból a Vígszínház komikusa, Gárdonyi Lajos; a Vígszínház epizodistája, Bondy István; a színész-író, Nagy György és a felejthetetlen nevettető, Radó Sándor. Deportálták Sziklai Jenőt, aki a szegedi színtársulatot, majd a Fővárosi Operettszínházat vezette.
Örökre nyoma veszett Lakner Artúrnak, akit gyerekszínháza tett halhatatlanná. Elpusztult Steinhardt Géza, a kabarészínpad meghatározó alakja. Komlóssy Emma éhen halt az ostrom alatt.
A fővárosban tomboló nyilasterror végzett a Vígszínház gazdasági igazgatójával, Roboz Imrével, Feld Irén színésznővel, a színháztörténetíró-ügyelővel, Erődi Jenővel. A Thália Társaság legendás alakja, Forgács Rózsi a német megszállás után önkezével vetett véget életének.