Jog vagy erkölcs? - Rendezné végre a hálapénzt a rezidensszövetség

Az ügyészséghez fordult a Magyar Rezidens Szövetség, azt kérve, hogy amíg nem rendeződik a hálapénz elfogadásával kapcsolatos jogi helyzet, ne emeljenek ezekben az ügyekben vádat. A testület elnöke, Dénes Tamás közleményében azt írta, a fennálló jogbizonytalanság következtében egyetlen ügyészség sem emelhet vádat az utólag elfogadott, de előre nem kért hálapénzzel kapcsolatban.

A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy a legfőbb ügyészhez eljuttatott beadványukkal a jogbiztonság megteremtését kívánják elérni.

Több orgánum, köztük az Origo még márciusban számolt be arról, hogy tíz szülész-nőgyógyászt ítélt a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen 1,5 és 2,4 millió forint közötti pénzbüntetésre, mert hálapénzt kértek szülés levezetéséért. Egy szülésznő tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságveszést kapott, egy másik szülésznő pénzbüntetést. Egészségügyi perekkel foglalkozó ügyvédek nem emlékeznek olyan esetre, amikor egy orvost azért ítéltek el, mert hálapénzt fogadott el. A Fővárosi Főügyészség vesztegetés miatt emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője ellen, mert pénzt kértek a kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között legalább húsz esetben.

A rezidensszövetség április végén fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség szakmai álláspontja szerint az orvosok által előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a vesztegetés tényállását. Dénes Tamás szerint azért fontos az utólag elfogadott hálapénz sorsának pontos tisztázása, mert az új büntető törvénykönyv alapján előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki csak az utólag, de előre nem kért hálapénzt fogadja el.

Polt Péter legfőbb ügyész válaszában azt közölte; jogszabály-módosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, mert a hálapénz elfogadásával kapcsolatban felmerülő passzív gazdasági vesztegetés tényállásának törvényi megfogalmazása nem egyértelmű. Az ügyészség álláspontja szerint a jelenlegi tényállás, miután az a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezésre ad lehetőséget, nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét.

A rezidensszövetség azt tartja az egyetlen lehetséges megoldásnak, ha a kérdésben érintettek - döntéshozó, szakma, társadalom – közösen dolgozzák ki a hálapénzmentes, élhető és fenntartható magyar egészségügy modelljét, megjelölve azt az időpontot, amikortól a hálapénz minden formája tiltva lesz - olvasható a közleményben, megjegyezve, a szövetség mindig nyitott a konstruktív együttműködésre.

Kitartanak továbbá azon álláspontjuk mellett, hogy a hálapénzmentes modell alapja a szolidaritásalapú egészségügyi rendszer és a bérrendezés, ugyanakkor az extra szolgáltatásokat, mint például a saját orvos választását és az ezzel járó díjazás hivatalos kifizetésének lehetőségét meg kell vitatni.