Az önbecsapás emléknapja

Május 25-én, mint azt az MTI hírül adta, a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Honvédelmi Minisztérium szervezésében különböző helyeken és különböző magasrangú állami vezetők, főosztályvezetők, államtitkárok illetve miniszter jelenlétében megemlékeztek a Magyar Hősök Emléknapjáról (az egyik államtitkár még a Don-kanyarban elesett hősök emlékművénél is lerótta tiszteletét.) A Magyar Hősök Emléknapját 1925. május 1-jén hozta létre Horthy Miklós. Az 1. világháborúban elesett mintegy ötszázharmincezer magyar katona. És fogságba esett mintegy nyolcszázezer és megsebesült 1,4 millió.

Hadd meséljek el egy történetet, gondolom, sokan tudnak hasonlót. Volt nagyapámnak egy öccse, úgy hívták, Horváth Zoltán. Műegyetemi hallgató volt, a Galilei-körbe járt, Ady Endrét olvasott, németül, franciául és angolul beszélt. Bevonultatták és az orosz fronton töltött első napján fejbetalálta egy golyó és meghalt. A gyerekkoromban, tehát évtizedekkel az első világháború után a nővérei, ha szóbajött Zoltánka neve, elsírták magukat. Soha be nem gyógyuló seb volt ez. Miért halt meg ez a fiatalember? A Horthy-rendszerben terjesztett hazug propaganda szerint hős volt, aki Erdélyért, Nagy-Magyarországért harcolt, Trianon ellen. Ugyan, ki tudta azt 1915-ben, hogy milyen határokat akarnak ránkparancsolni majd öt évvel később, 1920-ban? Bevonultatták, menni kellett, meghalt, mint még ötszázezer másik magyar fiú. Másoknak, a szerencsésebbeknek, csak a kezét vagy a lábát vágta le egy szurony vagy tépte le egy felrobbanó gránát.

Senki nem támadott meg bennünket, a haza nem volt veszélyben. A nagyhatalmi érdekek döntöttek a fejünk felett, a fiúk kimentek a frontra és rokkantakká váltak vagy meghaltak. És hány be nem gyógyuló sebet ütöttek a mi katonáink is? Nemcsak a második világháború alatti kegyetlenkedésekre célzok, azokra a rémségekre, amiket a magyar hadsereg az orosz fronton a civil lakosság ellen elkövetett (tessék elolvasni Krausz Tamás dokumetumkötetét erről!), hanem azokra a rémségekre is, amit a több évnyi életveszélyben töltött lövészárok-lét során elállatiasodott magyar katonák műveltek a keleti fronton. Nem én mondom, Móricz Zsigmond mondja.

Van egy nagyon kedves öreg barátom, pedagógus volt évtizedekig, aztán oktatási szakíró, egy szerkesztőségben dolgoztunk. Egyszer leejtette a tárcáját, lehajoltam, hogy visszaadjam, és egy kislány fotója kiesett belőle. Jé, ezt az unokádat nem is ismerem - lepődtem meg. Nem az unokám, a kishúgom - mondta Gyuri bácsi -, anyámmal együtt gázosították el Auschwitzban. Milyen hősökről beszélünk? Nagymama negyven évvel Zoltánka halála után elsírta magát az öccse neve hallatán. Gyuri bácsi ötven évvel a holokauszt után a tárcájában őrizgette a kishúga fotóját.

Miért menetelünk újra efelé a máglya felé? Miért állítunk turul szobrokat? Miért erőltetjük ezt a sasos-arkangyalos emlékművet, hiszen amit üzen, az hazugság és önbecsapás? Miért kakaskodunk Brüsszellel szemben, azt sugallva, egyenerejű felek vagyunk? Miért sulykoljuk Horthy Miklós rehabilitációjat, amikor ez az ember tönkretette a hazánkat? Miért vállaljuk régi és gonosz rendszerek hazugságait, miért terjesztjük, hogy hősök voltak azok a szerencsétlen férfiak, akiket idegen célokért kihajtottak a vágóhídra és ott legyilkoltattak? Sokan közülük hősiesen küzdöttek. De itt nem lehet pusztán formai szempontokat figyelembe venni. Nem a magyar érdekekért, nem a hazáért harcoltak, hanem idegen nagyhatalmi célokért. Felheccelték, becsapták, ágyútölteléknek használták őket. Nem magyar hősök voltak, hanem magyar áldozatok, akiknek az emlékét megőrizzük és akiknek a történeteiből tanulunk, hogy gyerekeink és egész országunk ne jusson többet ilyen sorsa, de ha azt mondjuk, hogy hősök voltak, akkor azt a propagandát folytatjuk, amelyik becsapta és tönkretette őket.

Ki volt a hős? Sokan. Például Gárdi Jenő doktor, aki megszervezte a tuberkulózis elleni hálózatot Újpesten és ingyen kezelte a szegény proligyerekeket, és akit aztán a rendelőjéből vittek el a téglagyárba (és aki még a lágerben is gyógyított, a halála pillanatáig). Görgey Guidó magyar katonatiszt volt a hős, aki életét kockáztatva megpróbálta megmenteni Szerb Antalt. Salkházi Sára katolikus apáca volt a hős, aki nem hagyta magukra a rábízott gyerekeket és akit meztelenül géppuskáztak a Dunába a nyilasok.

Voltak hősök, igen, voltak. De az államtitkár és a miniszter nem rájuk emlékezik. Azt mondta Churchill, az a nép, amelyik nem tanul a történelemből, arra ítéli magát, hogy újra átélje azt. Bizonyára jó volna hinni, hogy a vitéz magyar katona védte az igazságot, a civilizációt, demokráciát, mindeközben igaz lovagi fegyverén nem esett folt, és hőseink győzelmet győzelemre halmoztak, és ha elbuktunk, az csak a hátország árulásának volt felróható. Így volt? A Horthy-féle emléknap ezt az önbecsapó téveszmét propagálta. Ez a propaganda hasznosan szolgálta a rezsim hatalmi céljait és a korábbinál sokkal borzalmasabb tragédiába sodorta az ország lakosságát.

Most újra ez a propaganda szól. Tudom én, hogy főosztályvezető, államtitkár, miniszter mind nagy ember, akikkel nem illik egy semmi kis újságírónak vitatkozni. De hát én nem is vitatkozom. Én csak félek.

2014.06.06 08:00

A rossz útra hivatkozva nem viszik el a szemetet egy baranyai faluból

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:24
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Túl keskeny az út, a fák is rálógnak – ezzel magyarázta a hulladékszállító cég, hogy miért kerülik el Mattyot. A buszok ugyanitt simán közlekednek.
A Baranya megyei Matty-Keselyősfapusztai részén élők maradtak hulladékszállítás nélkül. Ők azt mondják, hogy már régóta próbálják a helyzetet rendezni, de eddig nem sikerült. Ráadásul az érintettek sem akartak nagyon megszólalni, egyiküket Pécsen sikerült elérnie az ATV Híradójának. „Több mint egy éve harcolunk, hogy a szemetet tőlünk is elszállítsa a Dél-Kom, de az útra való tekintettel, mivel ugye, hogy nem megfelelő, így közölték, hogy oda nem jönnek le” – panaszkodott Híradónknak a faluban élő Banó Irén.
Matty polgármestere sem kívánt az esettel kapcsolatban nyilatkozni. Intézkedés mindössze annyi történt, hogy az érintett lakók kaptak egy kukát - ez jutott a teljes falura.
„Kihelyeztek Matty községbe egy szemétlerakót, hogy mindenki vigye oda a saját szemetét. Hát, sajnos nem mindenkinek van autója, meg, ha van is, ezt mi nem tudjuk teljesíteni”
– folytatta a helyi nő.A szolgáltatás leállításával kapcsolatban az ATV Híradója kereste a hulladékszállító céget is. Írásban azt a választ kapták, hogy tavaly június óta nem számláznak a keselyősfapusztai lakóknak, mivel az önkormányzattal kötött szerződésben levő feltételeknek az út nem felel meg.  A szolgáltató szerint az út túl keskeny, és a fák is belógnak, így nem tudják a balesetmentes közlekedést biztosítani. A helyiek szerint eközben a buszok használják ezt az utat és gond nélkül közlekednek erre a településrészre is.

„Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni” – Csak elvétve volt vita az EP-jelöltek pódiumbeszélgetésén

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:06

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Fideszes aspiráns egyáltalán nem tűnt fel a hazai EP-jelöltek első, nyilvános pódium-beszélgetésén.
Ne Orbán Viktorról szóljon az esemény, amennyire lehet, ezt a nevet minél kevesebbszer használják – így vezette fel Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője azt a pódium-beszélgetést, amelyen az európai parlamenti választáson induló pártok prominensei cseréltek eszmét. A kedd esti eseményen Cseh Katalin a Momentum, Dobrev Klára a DK, Vágó Gábor az LMP listavezetője, valamint Jávor Benedek az MSZP-Párbeszéd és Lukács László a Jobbik uniós jelöltje vett részt. – Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni – jelentette ki Cseh Katalin. A Momentum aspiránsa legfontosabb kihívásának azt tartja, hogy visszaállítása a politika becsületét. Nem szabad ugyanis hagyni – folytatta Cseh Katalin –, hogy a populisták primitív üzenetekkel hergeljék a kiábrándult embereket. Cseh szerint ha a választók nem tudják, hogy egy politikus mit csinál, akkor nem is hisznek neki. – Generációváltás kell, hiszen csak így tudjuk elérni, hogy Magyarország ne szakadjon le Európa testéről – szögezte le a Momentum listavezetője. Dobrev Klára is úgy vélte, az uszítás ellen a legjobb módszer, hogy eljussanak mindenhova. – A magyar embereknek meg kell értenie, hogy az EU nem külpolitika – fogalmazott. Dobrev egyébként az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett, a multiadóról beszélt. – Ma Európában a legnagyobb és leggazdagabb cégek képesek kikerülni az adófizetést. Az államok ugyanis egyenként tárgyalnak velük. Ha 28 tagállam és 500 millió fogyasztó áll velük szemben, akkor hatékonyabban tudunk fellépni az adóelkerülés ellen – mondta. Az MSZP-Párbeszéd listájának negyedik helyezettje, Jávor Benedek volt a beszélgetés résztvevői közül az egyetlen, akinek van már EP-képviselői tapasztalata. Jávor sokszor érezte az elmúlt öt évben, hogy szélmalom harcot folytat Magyarország európai megítélésével kapcsolatban. – Most azonban már úgy érzem, rájöttek, hogy mi folyik hazánkban – fogalmazott a politikus, hozzátéve: már nem a rávilágítás lesz a legfontosabb feladata, hanem hatékony tetteket kicsikarni az európai intézményekből. – Az új EP-parlament ideális összetétele az lenne, ha csak szerzetesek ülnének Brüsszelben – fogalmazta meg vágyait a jobbikos Lukács László. A politikus szerint ugyanis nekik van csak ideje mindennel foglalkozni, a képviselőknek nem. Lukács mindenesetre hangsúlyozta, hogy a Jobbik a bérunió témáját és a biztonságos Európát akarja sikerre vinni, illetve elérni. Vágó Gábor nem adhat mást, mint a lényege. – Nem csupán hangoztatom, hogy a klímaváltozás ellen küzdeni kell, konkrét lépéseket is teszek majd az Európai Zöldekkel – ígérte az LMP listavezetője. Vágó meglátása szerint ugyanis a zöldek képesek lesznek majd királycsinálóként, meghatározó szerepben tetszelegni az új Európai Parlamentben. A politikus örülne annak, hogy ha a magyar emberek meglátnak egy poloskát, akkor a klímaváltózás jusson az eszükbe. Vágó egyébként fontosnak tartotta megjegyezni, hogy már akkor is rosszul van, ha Kecskeméttől kell távol lennie két hetet. Vita a jelöltek között egyébként csak elvétve bontakozott ki. Az egyik ilyen alkalom az volt, amikor Dobrev Klára az Európai Egyesült Államok ideájáról beszélt. Vágó Gábor szerint örvendetes, hogy a DK most már megadóztatná a multinacionális cégeket, de – Vágó szerint – a 2010 előtti kormányzásukra nem ez volt jellemző. Jávor Benedek pedig úgy látta, szükség van együttműködésre a tagállamok között, de „más” Európa is kell és orvosolni kell azokat a problémákat, amelyeket eddig a kontinensnek nem sikerült. Derültséget váltott ki a közönség soraiból az, amikor a jobbikos Lukács László arról beszélt, hogy az EU az összes hibájával együtt szimpatikus lenne neki egy társkereső alkalmazáson.