A könyvbemutatón a szerző, aki a HVG rovatvezetője a mögöttünk hagyott hét évet úgy jellemezte, hogy szörnyű volt. A gazdaságpolitikák nem épültek egymásra, semmilyen konszenzus nem volt közöttük. Erre példa a 2009-es "jóléti" népszavazás, ahol arra szavaztak, hogy az egészségügyben és a felsőoktatásban semmit se kelljen fizetni. Azóta persze ezeken a területeken is bevezettek számos díjat. Farkas Zoltán Kornai Jánost idézte, ő úgy fogalmazott, fentről nem lehet reformot elrendelni. Ebből a szempontból nemcsak a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítása volt hibás, hanem azok létrehozásának módja is.
Önkénygazdaság-e az, ami 2010 óta Magyarországon megvalósul? Erről Kupa Mihály volt pénzügyminiszter cserélt eszmét a szerzővel. A jogszabályok kiszámíthatatlanok, az emberek olyan életszínvonalon kívánnak élni, amelyet a gazdaság képtelen nyújtani. Az állami vagyon nő, de közben leértékelődik. Kupa szerint a Fidesz gazdaságpolitikája ki fog pukkanni, egyre újabb adókat kell bevezetni, mint most a reklámadót. De a fejlődés rugóit nem látjuk.
A szerző is meglepődik, hogy a kormány 2010-ben még elkészített gazdaságpolitikája helyett hány ponton valósul meg tulajdonképpen a jobbik elképzelése - mondta Győrfy Dóra. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem vállaltan keresztény gondolkodású docense azt mondta, társadalomtudományi megközelítésben a szabad akarat híve. A Fidesz-kormány azonban úgy tesz, mintha valamiféle eleve elrendelést követne. Kihasználják az emberek hajlamait, mindenekelőtt az államfüggőséget.
A kétharmados kormányzásnak az a szerencséje, hogy képes folyamatosan korrigálni is - véli Sárközy Tamás egyetemi tanár. Szerinte a Fidesz-kormánynak el kell döntenie, a félpiaci-félállami rendszerből melyik felet választája.
Sárközy úgy véli, a demokráciáért nem mennek utcára a magyarok, Farkas Zoltán ezzel azonnal vitába szállt.