Budaházy Györgyöt 2009 júniusában fogták el és helyezték előzetes letartóztatásba azért, mert a gyanú szerint 2007 elején létrehozta, majd vezette a Hunnia Mozgalomnak nevezett csoportot abból a célból, hogy országgyűlési képviselők elleni támadásokkal befolyásoljanak parlamenti döntéseket.
A büntetőper a Fővárosi Bíróságon 2011 márciusában kezdődött el 17 vádlott ellen. Budaházy György előzetes letartóztatása több mint két évig tartott, 2011 szeptemberében a bíróság házi őrizetet rendelt el helyette, amelyet később lakhelyelhagyási tilalomra enyhített. A bíróság pénteki döntése értelmében már nincs ellene érvényben kényszerintézkedés.
A döntés ellen az ügyészség fellebbezett, de ennek nincs halasztó hatálya - tette hozzá Szikinger István, aki elmondta azt is, hogy a fél évtizede tartó büntetőeljárásban még mindig van olyan vádlott, akivel szemben kényszerintézkedés van érvényben. A bíróság pénteken fegyverszakértőt és - titkosszolgálati eszközökkel rögzített telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban - hangszakértőt hallgatott meg - közölte az ügyvéd. A büntetőper július elején újabb szakértők meghallgatásával folytatódik.
Az ügyvéd arra a kérdésre, hogy mikor várható elsőfokú ítélet, azt mondta: a bizonyítás állását figyelembe véve jó esetben ez év vége felé. A vád szerint a Budaházy György által vezetett Magyarok Nyilai számos Molotov-koktélos, illetve fegyveres támadást hajtott végre 2007-2009-ben a kormánypártok székháza, kormánytagok és országgyűlési képviselők otthona ellen azért, hogy megfélemlítse a szocialista-szabad demokrata parlamenti többséget.
Támadás érte egyebek mellett a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, Szilvásy Györgynek, Hiller István szocialista oktatási miniszternek és Kóka János szabad demokrata frakcióvezetőnek az ingatlanát. Személyi sérülés többnyire nem történt, ám Csintalan Sándort - az egykori szocialista politikus a vádbeli cselekmények idején már a HírTV műsorvezetője volt - az ügyészség szerint Budaházy György utasítására súlyosan bántalmazták otthona közelében. A vádlottak az eljárásban többnyire tagadták bűnösségüket.
Budaházy György neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választási eredmények elleni tiltakozásul néhány társával lezárta az Erzsébet hidat. A következő években tüntetéseket szervezett, és számos eljárás folyt ellene. Néhány - az 2006. őszi események idején és a következő hónapokban közzétett - internetes írása miatt például jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt, de abban az ügyben a Kúria végül két évvel ezelőtt, 2012 júniusában bűncselekmény hiányában felmentette. Akkoriban a Kúria a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indított büntetőügyben pénzbüntetéssel sújtotta Budaházy Györgyöt.
Részben neki adtak viszont igazat az általa a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen egy tíz évvel korábbi rendőri intézkedés miatt indított polgári perben.