Izmosodó fogyasztói jogok

Pénteken lép hatályba - az Európai Unió egységes előírása nyomán - az a kormányrendelet, amely az internetes vásárlásokkal és a termékbemutatókkal összefüggő kereskedelmi ügyleteket szabályozza, egyúttal arra számítanak, hogy erősödnek majd a vásárlók fogyasztóvédelmének lehetőségei.

Régi adósságát törlesztette a kormány azáltal, hogy újraszabályozták a fogyasztók és a vállalkozások (eladók) közötti szerződések részleteit. A cél az volt, hogy a fogyasztók jogairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültessék a magyar szabályozásba.

A leglényegesebb változás: a fogyasztókat jelenleg is megillető, indokolás nélküli elállási jogot, vagyis azt, ha a fogyasztó a vásárlást követően meggondolja magát, a jelenlegi nyolc munkanapról tizennégy napra növelik. Újdonság az is, hogy nem köthető ki a szerződésben a fogyasztói jogokat csorbító feltétel. Vagyis nem tartalmazhatja a szerződés a vevőnek a szavatossági jogáról történő lemondó nyilatkozatot. Emellett a jövőben például az online szerződéskötésnél a biztosítási díj nem lehet automatikusan a "kért" szolgáltatás között.

Gyakori gond, hogy a termékbemutató cégek a fogyasztókat ingyenes orvosi vizsgálatot, garantált ajándékot, nyereményt ígérő szórólapokkal, meghívókkal csábítják el egy rendezvényre, amelynek valódi célja az, hogy bizonyos termékeket eladjanak elsősorban az idősebb korosztály számára - mondta érdeklődésünkre Kathy Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Stratégiai Kabinetjének vezetője. Sokszor találkozik a fogyasztóvédelmi hatóság azzal a panasszal, hogy a könnyebben befolyásolható magasabb életkorúakat rábeszélték olyan termékek, szolgáltatások megvásárlására, amire egy-két nap után ráébredtek, hogy valójában nincs is rá szükségük - fűzte hozzá a szakember.

Változás, hogy az eladót eddig forgalmazóként jelölték meg a jogszabályok, a jövőben - igazodva a 2014, március 15-én hatályba lépett új Ptk.-hoz - vállalkozás lesz az eladó hivatalos megnevezése.

Újraértelmezték, az úgynevezett üzleten kívül kötött termék értékesítésének, vagy szolgáltatásának fogalmát is. Ide sorolták azokat a tevékenységeket, amelyek valamelyik vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában jönnek létre. Ilyen például a fogyasztó lakásán, munkahelyén, az ilyen célból szervezett utazás, az utazással egybekötött termékbemutató alkalmával, illetve az interneten keresztül történnek.

Ez azért volt fontos, mert így egyértelművé vált, hogy nem tartozik ebbe a kategóriába az építésre, az ingatlanra, a biztosításra, értékpapírra vonatkozó, illetve a vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenység. Kathy Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy a már említett elállási jogról való tájékoztatás elmulasztása esetén az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.

Egy másik fogyasztóbarát intézkedés, hogy a kormányrendelet - egyebek mellett - megtiltja, hogy a vállalkozások (eladók) a telefonos ügyfélszolgálatot emelt díjas szolgáltatásként nyújtsák.

Versenyben a webáruházak

Az elmúlt években robbanásszerűen fejlődött az internetes kereskedelem és a tendencia nem változik - olvasható az innoworld internetes oldalon. Szakértők szerint azonban a hagyományos webshopoknak lassan mégis leáldozik. Az eddigi online boltokat ugyanis korszerűbb módszerek váltják fel. Az eNet adatai szerint az e-kereskedelem forgalma 2013-ban Magyarországon 217 milliárd forint volt ami a kiskereskedelmi forgalom 3,1 százaléka.

Egy másik felmérés szerint tavaly a webáruházak 73 százaléka tudta növelni forgalmát. Azonban az internetes forgalom kezdi elérni végső a határait Magyarországon, ugyanis telített a piac, és egyre nehezebb új szereplőként megjelenni. Az online kereskedelem forgalmának 90 százalékát a piacvezető 100 webshop bonyolítja, velük pedig nagyon nehezen vehető fel a verseny. Magyarországon kevesebb, mint 2 millió ember vásárol az interneten, és ennek a számnak a nagymértékű változása egyelőre nem várható.