Burány Sándor úgy vélekedett, hogy a reklámadó bevezetése a sajtószabadság csorbítására, a független szereplők ellen irányul. Szakács László (MSZP) többek között a közszolgálati média költségvetéséhez hasonlította az új adó várt bevételét, mondván, annak mindössze 11-12 százaléka. A szocialista képviselő kifogásolta, hogy a stabilitási törvény értelmében az előterjesztésben meg kellene jelölni, hogy a reklámadó az államháztartás mely alrendszerének a bevételét képezi, és mire fordítják, ez azonban hiányzik a javaslatból.
Schmuck Erzsébet, a bizottság LMP-s alelnöke egyebek között azt kifogásolta, hogy a javaslat nem tartalmaz fenntarthatósági szempontokat, nem lehet tudni, hogy a törvényjavaslat, amely leginkább az RTL Klubot sújtja, mi célt szolgál. Az LMP nehezményezi azt is, hogy az állami tulajdonú cégek reklámcélú keretei és azok felhasználási módja nem szabályozott - mondta.
L. Simon László (Fidesz), a reklámadóról szóló törvényjavaslat benyújtója kifejtette: a reklámadó a minőségi újságírást és a sajtószabadságot nem veszélyezteti, a magyar költségvetés számára ugyanakkor bevételt jelent. Schmuck Erzsébet azon megjegyzésére, hogy kis összegről van szó, úgy reagált: egy kistelepülés polgármestere 11 milliárd forintot igen sok pénznek tart, az pedig, ha a Nemzeti Kulturális Alap forrásait újabb 10 milliárd forinttal egészíthetnék ki, csodával érne fel a kultúra számára.
Az RTL Klubbal kapcsolatban megjegyezte, hogy 2013-ban 29 milliárd forintos részesedésével a közel 200 milliárd forintos reklámtorta legnagyobb kedvezményezettje volt. Hangsúlyozta, azokat a meghatározó médiumokat, amelyek a politikai pluralizmust szolgálják a nyilvánosságon keresztül, javarészt nem érintené a reklámadó, hiszen mértéke 500 millió forint reklámbevételig nulla százalék. Sem a Magyar Narancs, sem a Népszava bevétele nem éri el ezt a határt - hozta példaként. Úgy vélekedett, azok az újságírók, akik "odapörköltek" a javaslatnak - legyenek akár kormánypárti orgánumok vezető publicistái -, láthatóan nem látják a fától az erdőt. "Ennek a javaslatnak semmi köze nincs a sajtószabadsághoz" - jelentette ki.
A költségvetési bizottság 20 igen és 4 nem szavazat mellett támogatta az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét is. A törvényjavaslat benyújtója a képviselők kérdésére elmondta, hogy a szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházások után az uniós jogszabályok miatt nem lehet fejlesztési adókedvezményt igénybe venni. Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások önálló környezetvédelmi beruházásként támogathatók.
A költségvetési bizottság 10 igen és 4 tartózkodás mellett elfogadta azt is, hogy a az NMHH 2013. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot "saját nevére veszi". Baross Gyula, a médiahatóság gazdasági igazgatóhelyettese elmondta, hogy gazdálkodási szempontból mind a hatóság, mind a médiatanács eredményes évet zárt.
A törvényjavaslat-tervezet négy költségvetést tárgyal: a hatóság költségvetését, a médiatanács működési költségvetését, az utóbbi kezelési költségvetésén kívüli költségvetést (ez a médiapiacról befolyó bevételeket és kiadásokat foglalja magában) és az MTVA költségvetését. A médiahatóság a működését meghatározó törvényben foglalt 35 milliárd forinttal szemben több mint 47 milliárd forint bevételt teljesített, ennek fő oka, hogy a parlament által előzőleg jóváhagyott tartalékokat is igénybe vett.
A hatóság két fő feladatát teljesítette 2013-ban, ezek: a digitális átállás támogatása és az MTVA működési költségeinek kiegészítése, amelyek mintegy 14,5 milliárd forintba kerültek. A bevételek 34 milliárd forintot, a kiadások pedig 20 milliárd forintot tettek ki, így több mint 14 milliárd forint a tartalék, ami azt jelenti, hogy a hatóság valamennyi fő irányzatában megtakarítást ért el. Hozzátette, a tartalék felhasználására megtették a javaslatot a törvényjavaslat-tervezetben.
A médiatanács költségvetése ismét maradvánnyal zárult. Az úgynevezett költségvetésen kívüli bevétel az egyik kereskedelmi rádió csődje miatt nem érte el a tervezettet, ami az MTVA-nál forráshiányt okozott - ismertette Baross Gyula. Nagy Attila, az MTVA gazdasági vezérigazgató-helyettese a bizottsági ülésen elmondta: az MTVA gazdálkodását 2013-ban az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács, a könyvvizsgáló valamint a felügyelő bizottság és a Médiatanács is áttekintette. Az alap a kettős könyvvitel szerint közel 4 milliárd forintos eredményt ért el 2013-ban, a pénzforgalmi kimutatás szerint a gazdálkodás egyensúlyban volt.
LMP: töröljék el a pénztárgépek támogatásának határidejét!
Ikotity István (LMP) azt kérte a kormánytól: vonják vissza a pénztárgépek támogatására vonatkozó határidőt. Szerinte több vállalkozás önhibáján kívül nem részesült abban. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor úgy látta: a határidőt már többször kitolták, és mintegy 120 forgalmazó gépeiből választhatott az, aki online pénztárgépet akart venni.
Fidesz: kinek van igaza Kishantos ügyében?
Font Sándor (Fidesz) Kishantossal kapcsolatban tette fel a kérdést: kinek van igaza az ügyben? Emlékeztetett: a bíróság nemrég első fokon a korábbi bérlőket marasztalta el.
Fazekas Sándor miniszter közölte: a bíróság két ítélettel erősítette meg, hogy a vidékfejlesztési tárcának van igaza, a gazdák pedig birtokba tudják venni a földet. Úgy fogalmazott: minden más, mint aminek látszik a kishantosi kft. ügyében. Képzésük nem akkreditált, az Élőlánc Magyarországért párt központja itt van, tevékenységük pedig nem közhasznú - sorolta.
Jobbik: létrehoz-e mérnökirodákat az állam?
Staudt Gábor (Jobbik) arra kérdezett rá: hol tart az állami tervező irodák ügye? Szerinte jogi aggályokat vet fel ilyen irodák létrehozása. Arra is választ várt: milyen jogi felhatalmazással vagy szervezeti keretben hozná létre az állam a mérnökirodákat.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy felelt: bár a részletek kidolgozása még folyamatban van, a terv az, hogy az állam képes legyen a nagyberuházások megtervezésére, kontrollálására. Hozzátette: a kamarával is tárgyalnak erről.
MSZP: a Fidesz saját érdekeihez igazítja a törvényt
Az MSZP-s Bárándy Gergely szerint a fővárosi választási rendszer megváltoztatása egy törvény által megvalósított választási csalás, indoklása szerint a Fidesz képtelen lenne többséget szerezni a Fővárosi Közgyűlésben. Kifogásolta, hogy a testületben három státuszú képviselő lenne, a nagy, komoly befolyással bíró polgármesterek, a "Nemecsekek", vagyis a kompenzációs listán bejutottak, valamint a legnagyobb legitimitással, de legkevesebb joggal rendelkező főpolgármester.
Frakciótársa, Hiszékeny Dezső szerint a törvénymódosítás lényege, hogy a kevesebb többet érjen a közgyűlésben. A politikus azt feltételezte, hogy a parlament attól függően tovább módosíthatja a törvényt, hogy ki nyeri az őszi választást.
LMP: a javaslat továbbra is alaptörvény-ellenes
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a módosító javaslatok sem változtatnak azon, hogy alaptörvény-ellenes a törvénymódosítás. Úgy vélte: egyszerűbb lenne megszüntetni a fővárosi önkormányzatot és helyette önkormányzati társulást létrehozni, ahová delegálni lehet a tagokat. Értékelése szerint aránytalanság van a polgármesteri, a listás és a főpolgármester mandátumok között, és végképp működésképtelenné válhat a főváros.
Jobbik: a módosítás a Fidesz gyengeségét mutatja
A jobbikos Hegedűs Lorántné szerint a Fidesz lépéskényszerben, mert attól tart, hogy elveszíti többségét a fővárosban. Elképzelhetőnek nevezte, hogy "királycsináló pozícióba" kerül az új közgyűlésben egy olyan MSZP-s, aki az elmúlt években "hosszan ült a vádlottak padján", jogosan kandidálhat egy nagy lakosságú kerület élére és adott esetben perdöntő lehet a vétójoga vagy szavazata.
Vas Imre (Fidesz) az előterjesztők nevében kiemelte: a vita nem a módosítókról szólt, az ellenzék az általános vitát próbálta lefolytatni. Jelezte: a többes ajánlásnál támogattak ellenzéki javaslatot is. A kettős többség bírálatát nem értette, mint mondta, egyszer azt kifogásolják, hogy eltérő szavazattal lehet mandátumot szerezni, máskor azt, hogy lakosságarányt írnak elő.
Az elnöklő Lezsák Sándor a napirendet lezárta, majd egyórás szünetet rendelt el a határozathozatalokig.
Módosították a választási rendszert - átalakul a Fővárosi Közgyűlés
Elfogadta a parlament kedden az önkormányzati választási rendszer módosítását: ennek alapján átalakul a Fővárosi Közgyűlés, amelynek ezentúl a főpolgármester mellett 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz tagja. A listáról a kerületek lakosságszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat.
A Fidesz-KDNP előterjesztését 133 igen szavazattal, 53 nem ellenében hagyta jóvá a Ház.
Újdonság, hogy a Fővárosi Közgyűlésben bevezetik a kettős többség elvét. Ez azt jelenti, hogy egy döntéskor az egyszerű többség mellett legalább annyi kerületi polgármester igen szavazata is kell majd, amennyien Budapest összlakosságának minimum a felét - plusz egy embert - képviselik.
Változtattak az ajánláson is, a nagyvárosokban könnyebb lesz polgármester-jelöltté válni.
Emellett enyhítettek az összeférhetetlenségi szabályokon: az egészségügyben, a köznevelésben, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben dolgozók mégis lehetnek majd önkormányzati képviselők és kistelepülési polgármesterek.