Előfizetés

Őrültnek nevezte a szélsőjobb támogatóit az államfő

Nem lépte túl a hatáskörét Joachim Gauck német államfő, amikor őrülteknek nevezte a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) támogatóit - mondta ki kedden kihirdetett ítéletében a német alkotmánybíróság, elutasítva a széles körben neonácinak tartott párt panaszát.

Az államfő 2013 augusztusában egy diákokkal folytatott nyilvános beszélgetésen annak a nézetének adott hangot, hogy amíg az alkotmánybíróság nem tilt be egy pártot, addig a közösségnek el kell viselnie annak a pártnak a tevékenységét. Ugyanakkor nagy szükség van a demokratikus értékek iránt elkötelezett állampolgárokra, akik kimennek az utcára és "megmutatják az őrülteknek, hogy hol vannak a határok" - mondta az államfő, utalva arra, hogy szerinte helyes döntés ellendemonstrációkat szervezni azokkal a tüntetésekkel szemben, amelyeket az NPD támogatásával tartottak egy berlini menekültotthon létrehozása miatt.

Az NPD az alkotmánybírósági beadványában azt az álláspontot képviselte, hogy az államfő megjegyzése alkalmas volt a párt hitelességének rontására, és Gauck a megjegyzéssel túllépte hatáskörét, hiszen nyilvánosan értékítéletet alkotott egy belpolitikai tényezőről, pedig szövetségi elnökként tartania kell magát a semlegesség követelményéhez.

Az alkotmánybíróság szerint viszont a kifogásolt megszólalás nem minősül tiltott pártpolitikai részlehajlásnak. A Gauck által használt kifejezés ugyan önmagában véve valóban sértő és hitelrontó lehet, de a szövegösszefüggést vizsgálva nem marasztalható el az államfő - mondta ki a karlsruhei bíróság.

Joachim Gauck kijelentésében az őrültek kifejezés "gyűjtőfogalom" volt, azokra az emberekre vonatkozott, "akik nem tanultak a történelemből, nem vesznek tudomás a nemzetiszocializmus rettenetes következményeiről és szélsőjobboldali, nacionalista és antidemokratikus meggyőződést képviselnek" - áll a döntés indoklásában, amely szerint az államfő az éles kifejezéssel arra akart rávilágítani diákokból álló hallgatóságának, hogy ezek az egyének elkötelezett állampolgárok ellenállásába ütközve nem tudják érvényesíteni ideológiájukat.

Az NPD groteszknek nevezte, Joachim Gauck üdvözölte a döntést. Az NPD szerint az alkotmánybíróság az ítélettel felhatalmazást adott a szövetségi elnöknek arra, hogy nyilvánosan osztályokba sorolja az állampolgárokat. Az államfői hivatal tájékoztatása szerint Gauck egyetért a döntéssel, és "hálás" az alkotmánybíróságnak. 

A testület kedden az NPD egy másik beadványát is elutasította. A párt a 2009-es és 2010-es államfőválasztás alaptörvény-ellenességének megállapítását és új eljárás lefolytatásának elrendelését kérte, arra hivatkozva, hogy a szövetségi közgyűlés - az államfőt megválasztó testület - ülésein nem vették napirendre az NPD indítványait. Az alkotmánybíróság határozata szerint azonban a két államfő-választási eljárás megfelelt az előírásoknak. 

Az NPD jelenleg két tartományban rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel, és egy mandátumot szerzett a májusi európai parlamenti választáson. A Bundesrat, a törvényhozás felsőháza 2013-ban kezdeményezte a párt betiltását az alkotmánybíróságnál. A Bundesrat álláspontja szerint az NPD államellenes tevékenységet végez, és ideológiája rokonságban áll a nemzetiszocializmussal.

Döntöttek - Módosították a választási rendszert

Elfogadta a parlament kedden az önkormányzati választási rendszer módosítását: ennek alapján átalakul a Fővárosi Közgyűlés, és ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. A listáról a kerületek lélekszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat. A közgyűlési döntéseknél bevezetik a kettős többség elvét. Változtattak az ajánláson is, így a nagyvárosokban könnyebb lesz polgármesterjelöltté válni. Emellett enyhítettek az önkormányzati képviselők és a kistelepülési polgármesterek összeférhetetlenségi szabályain.

 A Fidesz-KDNP előterjesztését 133 igen szavazattal, 53 nem ellenében hagyta jóvá a Ház.

A fővárosi átalakítás lényege, hogy a közgyűlésben a főpolgármester mellett - az eddigi tisztán listás rendszer helyett - a 23 kerület polgármestere és a kompenzációs listáról bekerülő 9 képviselő lesz tag.

A listára főpolgármester-jelöltek és polgármesterjelöltek kerülhetnek fel, mégpedig azoké a szervezeteké, amelyek legalább 12 kerületben polgármesterjelöltet állítottak.

A listáról - miután elfogadták a fideszes Gulyás Gergely erre vonatkozó javaslatát - a kerületek lakosságszáma alapján súlyozott töredékszavazatok arányában osztják ki a mandátumokat. Töredékszavazat a polgármesterjelöltekre leadott - a lakosságszám szerint súlyozott - minden olyan voks, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot.

A súlyozással - érvelt indoklásában Gulyás Gergely - a nagyobb lakosságszámú kerületek választópolgárainak szavazatai valós súlyuknál is nagyobb mértékben befolyásolják a kompenzációs mandátumok kiosztását.

A főpolgármester-választás továbbra is közvetlen lesz.

Szintén a Fővárosi Közgyűlést érintő változás a kettős többség elvének bevezetése. Ez azt jelenti, hogy egy döntéskor egyrészt szükség lesz arra, hogy a többség - vagyis a 33 képviselőből legalább 17 - jóváhagyja a javaslatot, másrészt legalább annyi kerületi polgármester igen szavazata is kell majd, ahányan Budapest összlakosságának minimum a felét plusz egy embert képviselik. A lakosságszám alapjául a választás évében rögzített lélekszám szolgál majd az adott önkormányzati ciklusban.

Az önkormányzati választási rendszer átalakításának országos hatású passzusa, hogy mind Budapest, mind a nagyvárosok esetében - részben az LMP-s Schiffer András módosító javaslatát is elfogadva - csökkentették a polgármester-jelöltséghez szükséges ajánlások számát.

Így a 10 ezer és 100 ezer lakos közötti településeken legalább 300 választó - az eddig hatályos szabályozásban két százalék, de legalább 300 választó volt a feltétel -, a 100 ezer lakosúnál nagyobb városokban pedig minimum 500 választópolgár ajánlása kell majd. Utóbbi helyek esetében az eddigi szabályozás a választók egy százalékának ajánlását, de legalább kétezret rögzített.

A 10 ezer lakosúnál kisebb helységekben továbbra is az lehet majd polgármesterjelölt, akit az ott élő választópolgárok legalább 3 százaléka ajánl.

A főpolgármester-jelöltséghez legalább ötezer budapesti választópolgár ajánlása lesz szükséges. Ez jelentősen könnyíti a jelöltté válást, most ugyanis a főváros választói két százalékának ajánlása kell, ami négy éve több mint 27 ezer embert jelentett.

A megyei választókerületben az a jelölőszervezet állíthat listát, amely összegyűjtötte a választókerület választópolgárai - az eddigi egy helyett - fél százalékának ajánlását.

Emellett az önkormányzati választásnál is lesz a többes ajánlás, amit a független Fodor Gábor javasolt. Így a szavazópolgár jelölési fajtánként több jelöltet, listát is ajánlhat, de csak egy településen, kerületben vagy megyében fogadhat el jelölést.

Enyhítettek továbbá a helyi önkormányzati képviselőkre és az 1500 lakosúnál kisebb települések polgármestereire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon. Így az egészségügyben, a köznevelésben, valamint szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben dolgozók mégis lehetnek majd önkormányzati képviselők az idén ősztől. Az összeférhetetlenség enyhítése a nagyobb települések polgármestereire nem vonatkozik.

A módosítások érintik a választási eljárási törvényt is.

Ennek alapján hét nappal rövidül az ajánlásgyűjtés ideje: az önkormányzati választáson az egyéni listás és egyéni jelöltet, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 27. helyett a 34. napig lehet bejelenteni, a listákat pedig a szavazást megelőző 26. helyett a 33. napig.

Változás, hogy a minimálbér feléről, azaz 50 750 forintról vissza nem vitt ívenként 10 ezer forintra csökken a bírságuk azoknak a jelölteknek, jelölőszervezeteknek, akik vagy amelyek a jelöltállítás végéig nem viszik vissza a választási irodához az összes átvett ajánlóívet. Az indoklás szerint a bírság eddig hatályos mértéke eltúlzott volt. Ha azonban még a jelöltbejelentésre nyitva álló határidő utáni napon viszik vissza az ilyen ajánlóíveket üresen, nem jár bírság.

Az elfogadott módosítás azt is tartalmazza, hogy a választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését elvégezte. Ezekről az adatokról a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőre emelkedéséig kérhető tájékoztatás. Korábban a Társaság a Szabadságjogokért bírálta ezt a változtatást, mondván, ezzel lehetetlenné teszik, hogy az állampolgárok megtudják, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik.

A Ház változtatott a jelöltek, jelölőszervezetek, listák nyilvántartásba vételére rendelkezésre álló határidőn is: három helyett négy napjuk lesz erre a választási bizottságoknak valamennyi választás - országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti - esetén.

Itt a kánikula - Tucatnyi helyen kell javítani az 1-es villamos új szakaszát

Kisebb kivitelezési hibákat talált a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az 1-es villamos felújított, Bécsi út és Puskás Ferenc Stadion közötti szakaszán. A kivitelező elismerte és kijavítja a hibákat.

A BKK keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Városi Vasútépítő Konzorciumnak 12 darab, a sínek hőtágulását felfogó úgynevezett síndilatáció környékét kell kicserélnie, mivel a sínszálak deformálódtak. Az okokat egyelőre vizsgálják. 

A garanciális javítások ideje alatt a szerelvények csak 30 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek. A felújítást végző cég a dilatációs hibákat elismerte.

A kivitelező hibát fedezett fel emellett a Honvédkórház előtti szakaszon is: a vágány melletti terület kialakításánál a vágány alá behúzódó üreget találtak. Ezt vélhetően a kórház felújítási munkái okozták.

BKK jelezte: a vonalszakasz műszaki átadás-átvétele még nem történt meg, ez a hibák kijavítása után fejeződhet be.