Rendőr vitte el a Wass Albert regényeket

A román rendőrök eltávolíttatták a szombati csíksomlyói búcsú árusainak standjairól a Wass Albert által írt könyveket - közölte kedden a Székelyhon.ro portál. A könyvek kiadója hatalommal való visszaélésnek minősítette a történteket.

A beszámoló szerint a Hargita megyei rendőrség gazdasági osztályának munkatársai ellenőrizték azokat az árusokat, akik a csíksomlyói búcsúra vezető út mellett állították fel standjaikat. Arra hivatkozva vetették le a standokról Wass Albert köteteit, hogy az írót jogerős ítélettel háborús bűnösnek nyilvánították az országban, és 2002 óta kormányrendelet tiltja a fasiszta, rasszista, illetve idegengyűlölő szimbólumok használatát, és az emberiesség elleni bűntettek elkövetőinek a népszerűsítését.  A Székelyhon.ro szerint volt olyan árus, aki ezután elővigyázatosságból a Nyirő József-köteteket is levette standjáról.

Gheorghe Filip a Hargita megyei rendőrkapitányság szóvivője a portálnak elmondta, egy árustól el is koboztak húsz "rasszista feliratú" pólót és tíz könyvet. A szóvivő az MTI megkeresésére pontosította: Wass Albert-köteteket foglaltak-e le kollégái, "további vizsgálatok elvégzése céljából". Hozzátette, a vizsgálatok végén az ügyészség fog dönteni a könyvek kérdéséről. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a vizsgálatot a könyvek erdélyi kiadójára is kiterjesztik.

A Székelyhon kérdésére Szabó Károly a székelyudvarhelyi könyvtár munkatársa megerősítette, valóban létezik Romániában könyvekre vonatkozó tiltólista, de az olyan kiadásokat tartalmaz, mint például Adolf Hitler Mein Kampfja. A korábban könyvtárigazgatói tisztséget is betöltő Szabó Károly szerint ha egy író felkerül a tiltólistára, értesítik a könyvtárakat, hogy a műveit raktáron kell tárolni, és csak kutatási célokra szabad kiadni. A könyvtáros hozzátette, nincs tudomása arról, hogy Wass Albert is felkerült volna a tiltólistára.

A marosvásárhelyi Mentor kiadó 1999-ben kezdte el Wass Albert műveinek a kiadását, és - amint a kiadó honlapján látható - 2012-ig 44 Wass Albert-kötetet jelentetett meg. A Mentor kiadó albumot is jelentetett meg Wass Albert nyomában Erdélyben címmel. Ezek a könyvek bármelyik erdélyi könyvesbolt kínálatában megtalálhatók. Káli Király István, a Mentor kiadó főszerkesztője a Székelyhonnak határozottan cáfolta, hogy az író tiltólistára került volna. Szerinte a csíksomlyói incidens a "túlbuzgó ellenőrök" rovására írható. A kiadóvezető az eljárást hatalommal való visszaélésnek minősítette.

Az erdélyi arisztokrata családból származó Wass Albertet 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt egy kolozsvári népbíróság távollétében halálra ítélte. Azzal vádolták őt a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. A háborús bűnösök kultuszát tiltó romániai jogszabály értelmében három erdélyi településen távolították el talapzatáról az író szobrát, könyvei némelyike azonban román fordításban is megjelent.

Szerző

Lázár: szimbolikus a tárcák költözésének terve

Először két hét múlva kell beszámolnia Fazekas Sándor földművelésügyi és Hende Csaba honvédelmi miniszternek a két tárca Debrecenbe, illetve Székesfehérvárra költözésének tervéről - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az MTI-nek, szimbolikusnak nevezve a helyszínek kiválasztását. Arról is beszámolt, hogy a budai Vár megújítását L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő felügyeli majd.

Lázár János az új kormány múlt pénteki, első döntéseiről nyilatkozott kedden az MTI-nek. Emlékeztetett: a kabinet úgy határozott, nemzeti programot indít a budai várnegyed és a Budavári Palota újjáépítésére a 2014-2024 közötti időszakban.

Kifejtette: a palotát Hauszmann Alajos terveinek megfelelő eredeti állapotában állítják helyre, de emellett az egész várnegyedben nagyszabású rekonstrukciós folyamat kezdődik. 

Ezt a munkát a fideszes L. Simon László felügyeli majd - közölte.

A miniszterelnök és hivatala budai Várba költözéséről szólva a miniszter felidézte: az Országgyűlés még az előző ciklusban határozott arról, hogy a végrehajtó hatalomnak el kell hagynia a törvényhozás épületét. Ennek megfelelően Kövér László házelnök szóban és írásban is felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt arra, hogy a kormány mihamarabb tegyen eleget e határozatnak.

A kabinet ezért úgy döntött, legkésőbb 2016. március 15-ig a végrehajtó hatalom, azaz a miniszterelnök és hivatala elhagyja az Országház épületét, és a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe költözik - ismertette Lázár János.

"A miniszterelnök Magyarország legszebb munkahelyének tartja a sajátját, tehát nem kezdeményezte, nem kérte ezt a beruházást", az Országgyűlés azonban úgy ítélte meg, vissza kell állítani azt a rendet, amikor a végrehajtó és a törvényhozó hatalom látványosan elkülönül egymástól - mondta a Miniszterelnökség vezetője, a költözési program felelőse, aki egyébként praktikusnak tartja, ha az államfő és a miniszterelnök egymással szomszédos épületben végzi majd a munkáját.

A kabinet emellett felkérte Fazekas Sándor földművelésügyi tárcavezetőt, vizsgálja meg minisztériuma Debrecenbe költözését szintén legkésőbb 2016. március 15-ig.

Lázár János ezzel kapcsolatban szimbolikus jelentőségűnek nevezte a helyszínválasztást, hiszen Debrecennek egyrészt nagy jelentősége volt a magyar törvényhozás életében, másrészt az ország agrártermelése döntő részben a Dunától keletre esik.

"A kormány pozíciója az, gondoljuk végig az elképzelést, legyen róla egy értelmes vita, és ne csak a rövid távú költségeket nézzük, hanem az ország érdekeit is, vagyis hogy a vidék is kapjon valamit az állami feladatokból és lehetőségekből" - fogalmazott a miniszter.

Fazekas Sándor mellett Hende Csaba honvédelmi miniszternek is feladatul szabta a kormány: tekintse át annak lehetőségét, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) Székesfehérvárra költözzön ugyancsak legkésőbb 2016. március 15-ig.

Koronázóvárosként Székesfehérvárnak is megvan a maga állami és közjogi hagyománya, ráadásul Fejér megye székhelyén van a honvédség szárazföldi parancsnokságának központja is - indokolta a HM költözéséről szóló terveket Lázár János.

Tájékoztatása szerint a földművelésügyi és a honvédelmi miniszternek első olvasatban június 25-én kell beszámolnia a kabinetnek az elképzelésekről.

Lázár János végül jelezte, hogy az általa vezetett Miniszterelnökséghez került Vidékfejlesztési Államtitkárság Kecskemétre költöztetése már eldöntött kérdés, ez az év végéig lezajlik.

Meglátása szerint ugyanis a vidékfejlesztést vidékről kell szervezni és irányítani, ráadásul a kecskeméti helyszín - hasonlóan a debrecenihez és a székesfehérvárihoz - szintén szimbolikus jelentőségű, mert Bács-Kiskun megye hosszú évtizedek óta a munkaigényes mezőgazdasági kultúrák és a vidék fejlődésének jó példája.

Szerző

Lázár: szimbolikus a tárcák költözésének terve

Először két hét múlva kell beszámolnia Fazekas Sándor földművelésügyi és Hende Csaba honvédelmi miniszternek a két tárca Debrecenbe, illetve Székesfehérvárra költözésének tervéről - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az MTI-nek, szimbolikusnak nevezve a helyszínek kiválasztását. Arról is beszámolt, hogy a budai Vár megújítását L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő felügyeli majd.

Lázár János az új kormány múlt pénteki, első döntéseiről nyilatkozott kedden az MTI-nek. Emlékeztetett: a kabinet úgy határozott, nemzeti programot indít a budai várnegyed és a Budavári Palota újjáépítésére a 2014-2024 közötti időszakban.

Kifejtette: a palotát Hauszmann Alajos terveinek megfelelő eredeti állapotában állítják helyre, de emellett az egész várnegyedben nagyszabású rekonstrukciós folyamat kezdődik. 

Ezt a munkát a fideszes L. Simon László felügyeli majd - közölte.

A miniszterelnök és hivatala budai Várba költözéséről szólva a miniszter felidézte: az Országgyűlés még az előző ciklusban határozott arról, hogy a végrehajtó hatalomnak el kell hagynia a törvényhozás épületét. Ennek megfelelően Kövér László házelnök szóban és írásban is felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt arra, hogy a kormány mihamarabb tegyen eleget e határozatnak.

A kabinet ezért úgy döntött, legkésőbb 2016. március 15-ig a végrehajtó hatalom, azaz a miniszterelnök és hivatala elhagyja az Országház épületét, és a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe költözik - ismertette Lázár János.

"A miniszterelnök Magyarország legszebb munkahelyének tartja a sajátját, tehát nem kezdeményezte, nem kérte ezt a beruházást", az Országgyűlés azonban úgy ítélte meg, vissza kell állítani azt a rendet, amikor a végrehajtó és a törvényhozó hatalom látványosan elkülönül egymástól - mondta a Miniszterelnökség vezetője, a költözési program felelőse, aki egyébként praktikusnak tartja, ha az államfő és a miniszterelnök egymással szomszédos épületben végzi majd a munkáját.

A kabinet emellett felkérte Fazekas Sándor földművelésügyi tárcavezetőt, vizsgálja meg minisztériuma Debrecenbe költözését szintén legkésőbb 2016. március 15-ig.

Lázár János ezzel kapcsolatban szimbolikus jelentőségűnek nevezte a helyszínválasztást, hiszen Debrecennek egyrészt nagy jelentősége volt a magyar törvényhozás életében, másrészt az ország agrártermelése döntő részben a Dunától keletre esik.

"A kormány pozíciója az, gondoljuk végig az elképzelést, legyen róla egy értelmes vita, és ne csak a rövid távú költségeket nézzük, hanem az ország érdekeit is, vagyis hogy a vidék is kapjon valamit az állami feladatokból és lehetőségekből" - fogalmazott a miniszter.

Fazekas Sándor mellett Hende Csaba honvédelmi miniszternek is feladatul szabta a kormány: tekintse át annak lehetőségét, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) Székesfehérvárra költözzön ugyancsak legkésőbb 2016. március 15-ig.

Koronázóvárosként Székesfehérvárnak is megvan a maga állami és közjogi hagyománya, ráadásul Fejér megye székhelyén van a honvédség szárazföldi parancsnokságának központja is - indokolta a HM költözéséről szóló terveket Lázár János.

Tájékoztatása szerint a földművelésügyi és a honvédelmi miniszternek első olvasatban június 25-én kell beszámolnia a kabinetnek az elképzelésekről.

Lázár János végül jelezte, hogy az általa vezetett Miniszterelnökséghez került Vidékfejlesztési Államtitkárság Kecskemétre költöztetése már eldöntött kérdés, ez az év végéig lezajlik.

Meglátása szerint ugyanis a vidékfejlesztést vidékről kell szervezni és irányítani, ráadásul a kecskeméti helyszín - hasonlóan a debrecenihez és a székesfehérvárihoz - szintén szimbolikus jelentőségű, mert Bács-Kiskun megye hosszú évtizedek óta a munkaigényes mezőgazdasági kultúrák és a vidék fejlődésének jó példája.

Szerző