Brüsszel;Horn Gyula;

2014-06-11 13:25:00

Horn Gyula terme Brüsszelben

Néhány nappal Tisza István szobrának budapesti felállítása után Horn Gyula termet avattak Brüsszelben, az Európai Parlament főépületében. 

Gróf Tisza István elnyomta a nemzetiségieket, nem engedte szavazójoghoz jutni a dolgozó embereket, háborúba vitte az országot olyan hatalmakkal, mint Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok. 1918 őszén maga volt kénytelen beismerni a háborús vereséget, ami aztán szükségszerűen vezetett Trianonhoz. Horn Gyula egyszerű munkásemberből lett politikus. Része volt a vasfüggöny lebontásában és a magyar demokrácia konszolidálásában. Bekormányozta az országot a világ legerősebb katonai szövetségébe, és megalapozta hazánk uniós tagságát. Mindezt ismerve bizarr és szomorú, hogy az Orbán-rezsim az országot elveszejtő Tiszának állít szobrot, s amíg tehette, ellenezte, hogy az Európai Parlament egy terem elnevezésével és egy emlékplakettel emlékezzen meg Horn Gyuláról.

Kedd este Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke leplezte le a névtáblát, majd ő invitálta be a résztvevőket az immár Horn Gyula terembe. Schulz Horn Gyula demokrácia melletti elkötelezettségét tartotta a legfontosabbnak: ahogy remény látszott a rendszerváltozásra, a magyar politikus minden eszközzel a demokratikus intézmények kialakításáért, és aztán azok megerősítéséért dolgozott. Azok a politikusok, mondta Schulz, akik hozzá hasonlóan egy nyugati demokráciába születtek bele, különösen nagyra értékelik ezt az elkötelezettségét. Németként, folytatta az EP elnöke, természetesen hálás vagyok a határnyitásáért is, amit Martin Schulz szűkebb pátriája, Aachen városa az egyik legjelentősebb német kitüntetéssel, a nemzetközi Károly-díjjal honorált.

Hannes Swoboda, az EP szocialista-demokrata frakciójának vezetője arról beszélt, hogy Horn Gyula azok közé tartozott, akiknek lehetősége nyílt a világ megváltoztatására, és élni is tudott ezzel a lehetőséggel.

A terem elnevezésében a magyar delegáció mellett jelentős része volt a német szociáldemokratáknak, akik elérték, hogy a Fidesz ellenkezése ellenére lényegében egyhangú döntés született az EP vezető testületében a Horn Gyula emléke előtti, ilyen formában történő tisztelgésről. Az SPD nevében a delegációjuk vezetője, Udo Bullmann méltatta Hornt, aki a határnyitással sokat tett Németország újraegyesítéséért is, amit a német nép nem is felejtett el.

Tabajdi Csaba, a leköszönő magyar delegáció vezetője megköszönte a német delegáció segítségét a Horn Gyuláról történő, méltó megemlékezéshez. Nem szoktam nyilvánosan szónokolni, kezdte beszédét Horn András, az egykori miniszterelnök unokája, aki kezdő szavait megcáfolva hatásos és kiváló angolsággal előadott beszédben köszönte meg a megemlékezést, majd a berlini fal egy, Horn Gyula által megőrzött darabját ajándékozta Martin Schulznak. Schulz bejelentette, hogy a Horn-család ajándéka a jövőre megnyíló brüsszeli Európa-múzeumban kap majd végleges helyet.

A megemlékezésen ott voltak az MSZP leköszönő és új EP-képviselői, a Demokratikus Koalíció új képviselőivel együtt, asszisztenseik, a brüsszeli magyar baloldali kolónia tagjai. Horn Gyula egyik legközvetlenebb politikus társaként jelen volt Kósáné Kovács Magda, és megjelent Andor László magyar uniós biztos is. Korrekt módon hazánk brüsszeli Állandó Képviseletének vezetője, Györkös András nagykövet is eljött az ünnepségre, akárcsak a német uniós nagykövet.

Mint a legtöbb részvevőben, a tudósítóban is személyes emlékeket idézett fel a kis ünnepség, hiszen annak idején jórészt Horn Gyula ösztönzésére hagytam el az újságíró pályát, és lettem képviselő az általa fémjelzett szocialista frakcióban. Húsz év után pedig, a régi hivatásomba visszatérve, a Horn Gyula terem avatásáról tudósíthattam a közös Európa parlamentjének székházából.