Horn Gyula terme Brüsszelben

Publikálás dátuma
2014.06.11. 13:25
Fotó: Népszava
Néhány nappal Tisza István szobrának budapesti felállítása után Horn Gyula termet avattak Brüsszelben, az Európai Parlament főépületében. 

Gróf Tisza István elnyomta a nemzetiségieket, nem engedte szavazójoghoz jutni a dolgozó embereket, háborúba vitte az országot olyan hatalmakkal, mint Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok. 1918 őszén maga volt kénytelen beismerni a háborús vereséget, ami aztán szükségszerűen vezetett Trianonhoz. Horn Gyula egyszerű munkásemberből lett politikus. Része volt a vasfüggöny lebontásában és a magyar demokrácia konszolidálásában. Bekormányozta az országot a világ legerősebb katonai szövetségébe, és megalapozta hazánk uniós tagságát. Mindezt ismerve bizarr és szomorú, hogy az Orbán-rezsim az országot elveszejtő Tiszának állít szobrot, s amíg tehette, ellenezte, hogy az Európai Parlament egy terem elnevezésével és egy emlékplakettel emlékezzen meg Horn Gyuláról.

Kedd este Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke leplezte le a névtáblát, majd ő invitálta be a résztvevőket az immár Horn Gyula terembe. Schulz Horn Gyula demokrácia melletti elkötelezettségét tartotta a legfontosabbnak: ahogy remény látszott a rendszerváltozásra, a magyar politikus minden eszközzel a demokratikus intézmények kialakításáért, és aztán azok megerősítéséért dolgozott. Azok a politikusok, mondta Schulz, akik hozzá hasonlóan egy nyugati demokráciába születtek bele, különösen nagyra értékelik ezt az elkötelezettségét. Németként, folytatta az EP elnöke, természetesen hálás vagyok a határnyitásáért is, amit Martin Schulz szűkebb pátriája, Aachen városa az egyik legjelentősebb német kitüntetéssel, a nemzetközi Károly-díjjal honorált.

Hannes Swoboda, az EP szocialista-demokrata frakciójának vezetője arról beszélt, hogy Horn Gyula azok közé tartozott, akiknek lehetősége nyílt a világ megváltoztatására, és élni is tudott ezzel a lehetőséggel.

A terem elnevezésében a magyar delegáció mellett jelentős része volt a német szociáldemokratáknak, akik elérték, hogy a Fidesz ellenkezése ellenére lényegében egyhangú döntés született az EP vezető testületében a Horn Gyula emléke előtti, ilyen formában történő tisztelgésről. Az SPD nevében a delegációjuk vezetője, Udo Bullmann méltatta Hornt, aki a határnyitással sokat tett Németország újraegyesítéséért is, amit a német nép nem is felejtett el.

Tabajdi Csaba, a leköszönő magyar delegáció vezetője megköszönte a német delegáció segítségét a Horn Gyuláról történő, méltó megemlékezéshez. Nem szoktam nyilvánosan szónokolni, kezdte beszédét Horn András, az egykori miniszterelnök unokája, aki kezdő szavait megcáfolva hatásos és kiváló angolsággal előadott beszédben köszönte meg a megemlékezést, majd a berlini fal egy, Horn Gyula által megőrzött darabját ajándékozta Martin Schulznak. Schulz bejelentette, hogy a Horn-család ajándéka a jövőre megnyíló brüsszeli Európa-múzeumban kap majd végleges helyet.

A megemlékezésen ott voltak az MSZP leköszönő és új EP-képviselői, a Demokratikus Koalíció új képviselőivel együtt, asszisztenseik, a brüsszeli magyar baloldali kolónia tagjai. Horn Gyula egyik legközvetlenebb politikus társaként jelen volt Kósáné Kovács Magda, és megjelent Andor László magyar uniós biztos is. Korrekt módon hazánk brüsszeli Állandó Képviseletének vezetője, Györkös András nagykövet is eljött az ünnepségre, akárcsak a német uniós nagykövet.

Mint a legtöbb részvevőben, a tudósítóban is személyes emlékeket idézett fel a kis ünnepség, hiszen annak idején jórészt Horn Gyula ösztönzésére hagytam el az újságíró pályát, és lettem képviselő az általa fémjelzett szocialista frakcióban. Húsz év után pedig, a régi hivatásomba visszatérve, a Horn Gyula terem avatásáról tudósíthattam a közös Európa parlamentjének székházából. 

Megérteni, és megértettnek lenni

Publikálás dátuma
2014.06.11. 11:32
Fotó: Gettyimages.
Elie Wiesel nem fárad. A máramarosi születésű író, akit 1986-ban béke Nobel-díjjal tüntettek ki, aki a „holokauszt” kifejezést meghonosította a közbeszédben, olyan maradandó műveket alkotott hosszú pályája során, mint Az éjszaka, a Város a fal mögött, A hajnal (amelyből Jancsó Miklós készített filmet), vagy Az emlékezet királysága című esszégyűjtemény. Közel 30 éve hozta létre New York-ban alapítványát, amely az intolerancia, a közöny és az igazságtalanság ellen folytat harcot.

Wiesel 86. életévében is újabb könyvön dolgozik és közben figyel a világ minden rezdülésére. Ez derül ki a La Stampának adott interjújából.

- Mindig írok egy új könyvet. 60 könyvem jelent meg és 40 még publikálásra vár.

- Mindig franciául ír?

- Igen franciául, tollal, aztán két ujjal lepötyögtetem az írógépen.

- Mikor ír?

- Reggel ötkor kelek és írok hattól öt óra hosszat.

- És akkor kezdődik az aktív napja.

- Igen, gyakran bejövök az alapítványomba. Minden olyan kérdéssel foglalkozunk, amelyek érintik az emberiséget. Sokszor mondom a többi Nobel-díjasnak”, mindenkinél többet kaptunk, kötelességünk visszaadni.”

- Ön a humán tudományok professzora.

- Katedrám van a bostoni egyetemen és télen tanítok a floridai Tampában. De sohasem ugyanazt a kurzust csinálom.

- Mi a véleménye Izraelről?

- Sohasem éltem Izraelben, de az életem egyik országa. Tudtam volna Izrael nélkül élni, mivel azonban ország lett belőle, nem tudok nélküle élni. Ez egy csoda, mindennapra van egy meglepetés. De nem követem figyelemmel a napi politikát.

- Oroszországban diktatúra van?

- Putyin próbál diktátor is lenni, meg nem is. Nem mondhatom,hogy diktátor, mert ő nem Sztálin.

- Sokat beszélnek arról, hogy Amerika gyengébbnek tűnik.  Így gondolja Ön is?

- Amerika még most is a legerősebb gazdaság és az első hatalom a világon.

- Ön együttműködött Obamával?

- Nem keveredem bele soha a politikába, de 1979 óta,  amikor Jimmy Cartert megválasztották, találkoztam minden elnökkel és mindig védtem őket. Nekik dolgoztam, de a politikán kívül. Senki sem próbált politikailag befolyásolni.

- Milyen a politikai helyzet ma?

- Amikor Amerikába érkeztem 1956-ban, a rasszizmus még törvény volt Délen. Mára ezt a problémát demokratikus módon megszüntették.

-És Kína?

-Gazdag nemzet, amely a saját jövőjével foglalkozik. A világ többi részének kellene több erőfeszítést tennie, hogy közelebb vigye Amerikához.

-Mi a véleménye a terrorizmusról?

-A terroristákat eliminálni kell. A terrorizmus nem egy opció. Ma a valódi probléma Irán. Erős ország, a New York Times-ban egy cikk keretében foglaltam állást: „Iránnak nem szabad nukleáris hatalommá válnia”. A dolog eddig működött. De biztosak lehetünk benne.

-És az antiszemitizmus?

-Olyan régi, mint a zsidó nép. Ma az antiszemitizmus mint ideológia nem létezik. A civil világnak azt kell gondolnia, hogy ez ostobaság.

-Mi a véleménye Ferenc pápáról?

-A két utolsó pápa derék ember volt. Biztos vagyok abban, hogy találkozni fogok Ferenccel. Nyitott ember, nekem tetszik, amit a zsidókról és Izraelről mond. (Az interjú még a vatikáni közös ima előtt készült).

-Ön minek tekinti magát.

-Zsidónak és amerikai állampolgárnak. Író vagyok, tanár és tanú.

-Miért ír franciául, ha amerikai?

A háború után néhány évig Franciaországban éltem. Amikor odaérkeztem, csak azt tudtam mondani, hogy bonjour. De a francia az én nyelvem lett és önmagam felfedezése is franciául következett be.

-Mi foglalkoztatja és nyugtalanítja ma?

-Mindig ugyanazok a dolgok. Amelyek történnek. Tudom, hogy gyorsan haladunk, de nem tudom, hová. A tudomány jelentős fejlődésen ment át, 50 év alatt többet fejlődött, mint az előző 500-ban.

-Mi a véleménye a fiatalokról?

-Tanulni akarnak, szomjazzák az ismereteket. Érteni és emlékezni akarnak. A legfontosabb: megtanítani nekik, hogy merre kell menniük. Hogy ne menjenek az elnyomás, a diktatúra, a rasszizmus és az előítéleteket felé.

-Ön boldog embernek érzi magát?

-A boldogság sohasem volt számomra fontos. A fontos megérteni és megértettnek lenni.

Szerző
Frissítve: 2014.06.11. 11:44

Elszámoltatnák a jobboldal új csillagát

Kellemetlen helyzetbe került a szlovák jobboldal új vezéralakja, Radoslav Procházka. A politikustól már ellenzéki pártok is azt követelik, számoljon el az elnökválasztási kampányban felhasznált pénzzel. Procházkának a lehető legrosszabbkor jött a botrány, hiszen nemrégiben hívta életre Siet nevű pártját, amely már megalakulása előtt a második legnépszerűbb politikai erő volt Szlovákiában a Smer mögött.

Most azonban már a liberális Szabadság és Szolidaritás is elszámoltatásra kötelezné Procházkát. Richard Sulík, az SaS elnöke – aki pártjával besorakozott Procházka mögé az elnökválasztáson – most kijelentette: „Ha még egy hétig vacillál a finanszírozás és a hazugságvizsgáló körül, akkor röviden, a nagy vezetőségből semmi sem lesz” – mondta Sulík, aki szerint a múlt héten felszólították Procházkát, tisztázza az ügyeket, ám ezt nem tette meg. Sulík hétfőn a Hospodárske Noviny gazdasági lapban azt írta, hogy Procházkának döntenie kell. „Válaszolnia kellene a kampányfinanszírozást, és pártjának finanszírozását érintő kérdésekre, és be kellene tartani nyilvános ígéretét, hogy aláveti magát a hazugságvizsgálatnak” – vélekedett Sulík.

A Sme megkereste Radoslav Procházkát is, ám ő nem reagált a kérdésekre, és nem válaszolt választási stábja sem – írta a bumm.sk.

Szerző