Abdel-Fattáhot - a Mubarak-rezsimet megdöntő 2011-es felkelés egyik kulcsfiguráját - és a per további huszonnégy elítéltjét tavaly november 26-án vették őrizetbe Kairóban, miközben egy olyan rendelet ellen tiltakoztak, amely lehetővé tette, hogy polgári személyeket katonai bíróságok elé állítsanak.
A vád értelmében az aktivisták megsértettek egy két nappal korábban életbe lépett törvényt, amely tiltja az engedély nélküli demonstrációt. E törvény lényegesen korlátozza a tüntetések jogszerű megrendezésének lehetőségét, és azokat szigorú előfeltételekhez és hatósági engedélyekhez köti. További vádpontok szerint az elítéltek a tiltakozó akció alatt fegyvereket tulajdonítottak el, lezárták a környező utcákat, és megtámadtak egy rendőrt, akitől elvették az adóvevőjét.
Abdel-Fattáhot március végén óvadék ellenében átmenetileg szabadlábra helyezték. Az ítélethirdetés alatt a huszonöt vádlott egyike sem tartózkodott a tárgyalóteremben. A népszerű aktivista nővére, a Le a katonai bíróságokkal nevű csoport alapító tagja a Twitter közösségi oldalra feltett üzenetében azt mondta, hogy fivére két másik vádlottal együtt a bírósági épület előtt állt, de nem engedték be őket. Az aktivistákat az al-Ahrám napilap helyszíni tudósítója szerint az ítéletethirdetés után azonnal őrizetbe vették és elszállították.
A bírói határozat az elítélteket fejenként 100 ezer egyiptomi font (több mint 3 millió 150 ezer forint) pénzbírság megfizetésére kötelezi, és azt is előírja, hogy szabadulásuk után öt évig rendőri felügyelet alatt legyenek.
A védőügyvédek arra hívták fel a figyelmet, hogy a tárgyaláson számos szabálysértés történt. Ahmed Ezzat ügyvéd az al-Ahrámnak elmondta, hogy nem volt lehetőségük a teljes védőirat bemutatására. Ezzat az ítéletet politikailag motiváltnak minősítette, és szerinte az egyik bíró bosszúja áll mögötte. Abdel-Fattáhot a múlt hónapban megbírságolták, amiért azt követelte, hogy az említett bírót zárják ki a tárgyalásból, mert részt vett a Mubarak-éra alatt tartott egyik elnökválasztás eredményeinek meghamisításában.
A szerdai ítélet egy nappal azután született, hogy az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet közös közleményben arra szólították fel a vasárnap hivatalba lépett egyiptomi elnököt, Abdel-Fattáh esz-Szíszit, hogy lépjen fel határozottan az emberi jogok folyamatos megsértése ellen.
A két szervezet szerint Egyiptomban a helyzet évtizedek óta nem volt ilyen elkeserítő, mint napjainkban, utalva a "példátlan mennyiségű tömeges halálos ítéletre" és a demonstrálók válogatás nélküli őrizetbe vételére, illetve kínzásukra, amelyek intézményesített formája szerintük a Hoszni Mubarak volt elnök alatti idők legsötétebb időszakaira emlékeztet.