Kúria: megkapja a kormány az állampárti aktákat

Publikálás dátuma
2014.06.11 18:16
Földes György és az iratok. Fotó: Tóth Gergő, Népszava.
Kártalanítás nélkül államosíthatják a Politikatörténeti Intézet (PTI) levéltári anyagait, miután a Kúria megerősítette a másodfokú bíróság ítéletét a kormány és a PTI közötti perben. 

Mint ismert, a 2012. október 1-én hatályba lépett új levéltári törvény alapján az intézet levéltárában őrzött iratok egy részét - az egykori állampárt, az MDP és az MSZMP, valamint társadalmi és ifjúsági szervezeteik, illetve a SZOT és az ágazati szakszervezetek dokumentumait - állami tulajdonnak nyilvánították. Szabó Máté akkori ombudsman és a PTI erre az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, kérve a módosítás alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését. Az Ab elutasította a beadványt, mivel időközben a negyedik alkotmánymódosítással az alaptörvénybe emelték a kifogásolt előírásokat.

Az intézet ezután felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Álláspontjuk szerint az iratok - bár korábban állami tulajdonnak minősültek - elbirtoklással a PTI magántulajdonába kerültek. Ráadásul a dokumentumok kisajátítása elvileg csak kivételesen és közérdekből, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett történhetne meg.

A PTI főigazgatójának közleménye szerint a Kúria nem fogadta el azt az érvelést, hogy a módosított levéltári törvény, illetőleg az alaptörvény által érintett levéltári dokumentumokat a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár elbirtokolta. "Tekintettel a Kúria döntésére az Intézet az elmúlt negyedszázad során a dokumentumok tárolásával, őrzésével, kutathatóvá tételével kapcsolatos költségeinek egyidejű megtérítésével kész átadni a Nemzeti Levéltárnak a jogszabályokban felsorolt levéltári anyagokat" - zárult Földes György közleménye.

Szerző
Témák
KúriaPTI

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.

Lélegezzen óvatosan 2030-ig, a kormány nem siet a légszennyezettség csökkentésével

Publikálás dátuma
2019.02.20 14:44

Népszava
Naponta jelentik be az újabb és újabb szmogriadókat az országban - most éppen Szolnokon -, a Fidesz-KDNP mégis évek óta tétlen.
Reggel inkább ne tartózkodjanak a szabadban a szolnokiak, használják a tömegközlekedést autóik helyett, és reméljék a legjobbakat: szerdán elrendelték a szomgriadó tájékoztatási fokozatát a városban - közölte a polgármesteri hivatal az MTI-vel. A szálló por koncentrációja egy belvárosi mérőállomás adatai szerint haladta meg a küszöbértéket kedden és szerdán a megyei kormányhivatal tájékoztatása alapján, és
nem várható lényeges változás az időjárásban, így a szálló por küszöbérték feletti koncentrációjában sem a következő napokon.
Veszélyes a levegő öt városban, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden, és egészségtelen még 12 településen (Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota) - ezt szintén szerdán jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A szegénység megfojtja a vidéket

A magyar vidéken rendkívül súlyos problémát jelent a téli időszakban a szmog: az embereknek nincs pénze jó minőségű tüzelőre, sem korszerű fűtési rendszerekre. Így sokszor, különösen a tél végéhez közeledve már egyenesen hulladékot kényszerülnek elégetni, rengeteg szennyezőanyagot juttatva a levegőbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Az ezzel összefüggő megbetegedések száma az évi egymilliót is meghaladja. Évek óta túllépi Magyarország az unió légszennyezési határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás is indult.
"Mit tesz a kormány, hogy minél hamarabb és hatékonyan visszaszorítsa a helytelen fűtési módok alkalmazását?"
- tette fel parlamenti írásbeli kérdését Nagy István, agrárminiszternek az LMP-s Ungár Péter. A miniszter válaszából kiderül, hogy a 2014-es "Fűts okosan" tájékoztató kampány óta gyakorlatilag semmit sem tett az Orbán-kormány a légszennyezés csökkentéért. Magyarország számára ugyanakkor már csak az EU-s, légszennyezettség csökkentéséről szóló irányelv is jelentős kötelezettségeket ír elő 2030-ra. Mint Nagy írta, a megfelelés érdekében ugyanakkor már elkezdték kidolgozni az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot. A program részletesen tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amik ütemezett megvalósításával elérhetőek a 10 éves célok. Arról az agrárminiszter nem nyilatkozott, hogy legkorábban mikor léphetnek életbe ezek az intézkedések.