Borítékvásárlás csak személyivel?

Január elsejétől a jogszabályoknak megfelelően a postákon is elkezdték üzembe helyezni az online pénztárgépeket. Jelenleg az egész országban - a 2700 hivatalban - 2.300 készülék üzemel - nyilatkozta Apáti-Tóth Kata a Magyar Posta Zrt. sajtószóvivője.

Hozzátette: minden postahivatalba azonban nem jutott belőlük, csak azokba, amelyeket forgalmasnak ítéltek. Ha van online pénztárgép, nyugtát adnak, ha nincs, akkor viszont a nyugtaadásra kötelezett termékekről számlát állítanak ki - adta hírül a sonline.hu.

A Magyar Posta 2013. december 5-én kötött szerződést a Magyar Telekommal 2.010 darab, SAM4S gyártmányú és NR-300 típusú online pénztárgép szállítására és üzembe helyezésére.

Emellett nagy teljesítményű antennákat és pénztárgépszalagokat is vásároltak. A beszerzés értéke összesen 273 millió forintot tett ki - írta a vg.hu. 

Az állami vállalat korábban azt közölte: az idén a Magyar Posta Zrt. hálózatában 2010 darab pénztárgép üzembe helyezése történik meg, amely opcionálisan 500 darabbal növelhető. A postai hálózatot folyamatosan látják el az új, online kasszákkal.

A gépek cseréje a postai alapszolgáltatások elérését nem érinti. Az online pénztárgéppel történő nyugtaadásra nem kötelezett termékek esetében az ügyfeleket az eddig megszokott módon szolgálják ki.

Vannak olyan árucikkek, melyek után nem kell kiállítaniuk nyugtát, ilyenek például a bélyegek és illetékbélyegek, buszjegyek, hírlapok, telefonkártyák.

Ellenben a borítékokról, a nyomtatványokról, – mint például az erkölcsi bizonyítványok kérőlapja –, a képeslapokról, az emlékérmekről, és olyan kevésbé a posta profiljába vágó árukról, melyek szintén meg lehet venni náluk, mint például a játékok és az élelmiszerek: kávé, üdítő, tea és csokoládé, számlát kell kiállítani.

A jogszabályok szerint azonban csak azután, ha a vevő megadta nevét és a címét. A sonline. hu tapasztalatai szerint azonban egyelőre álnéven is lehet borítékot venni.

Szerző

Megbüntették a Molt, de nem az áreltérítésért

Négy esztendőnyi vizsgálat után sem derült fény, hogy a 2010-es évet megelőzően a Mol Nyrt. visszaélt-e a gázolaj nagykereskedelmi listaárának meghatározásakor erőfölényével, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által tegnap ismertetett döntésből azonban megtudhattuk: jogsértés nem történt. (A benzinnél a vizsgálatok eloszlatták a visszaélés gyanúját.) 

A vizsgálat elhúzódósáért a Mol is felelős - egy 2012-ben született GVH-végzés szerint a az olajipari cég késedelmesen közölt bizonyos adatokat. Ezért a cselekedetéért eljárási bírság címén 150 millió forintra büntették a Molt.

Vizsgálat megállapította: voltak olyan évek, amikor tartósan alul-, és olyanok is, amikor társaság listaára felülmúlta a nemzetözi referenciaként szolgáló, úgynevezett Platts jegyzésárat. Ami azért lehetett gond, mert a potenciális versenytársakat elbizonytalaníthatta, hogy megtérülhet-e nekik az importálás. A GVH szerint önmagában nem volt aggályos a gázolajár eltérítése, az viszont igen, hogy sem ennek hosszára, sem mértékére nem találtak objektív okot.

A Mol Nyrt.-nek - a GVH döntése értelmében - vállalnia kellett, hogy a következő öt évben (idén plusz négy év) a gázolaj nagykereskedelmi listaárainak változásai éves átlagban a Platts jegyzésárainak változásait szorosabban, legfeljebb plusz-mínusz 1 százalékos sávon belül fogja követni.

A tőzsdei áraknak – a kötelezettség előírásából fakadó – a jelenleginél lényegesen pontosabb követése ugyanis a GVH álláspontja szerint egyik fontos feltétele az importverseny erősödésének, ami a Molt arra sarkallhatja, hogy a fogyasztók számára kedvezőbb árakkal álljon elő. Az bizonyos, hogy a GVH dörgedelmeinek egyhamar nem lesz észlelhető eredménye.

A Mol Nyrt. reagált a versenyhivatali döntésre: "A társaság hangsúlyozza, hogy a nagykereskedelmi partnerei számára nem írhatja elő és nem is írja elő azt az árat, amelyen ők a gázolajat továbbértékesítik kiskereskedelmi partnereik felé. A benzinkutaknál érvényes kiskereskedelmi árak változtatásának mértéke és ritmusa továbbra is az egyes üzemeltető vállalatok saját döntése lesz" - olvasható a társaság közleményében.

Szerző

Fogynak az adófizetők

Harmadik éve csökken a személyi jövedelemadóból (szja) érvényesen felajánlott 1+1 százalékos összeg. Míg 2010-ben még 17 milliárdra, 2011-ben 16, 2012-ben pedig már csak 12,5 milliárd forintra számíthattak a kedvezményezettek. A 2013-as adóévről még nincsenek végleges adatok, ám az adószakértők, és a várakozások szerint mindössze 10 milliárdot tehet ki ez az összeg.

A 2013. december 31-ei állapot szerint a Nemzeti Adó-, és Vámhivatalnál (NAV) mintegy 24 ezer szervezet igazolta a kedvezményezetti jogosultságát, és utalták számukra a javukra felajánlott 7,1 milliárd forint szja 1 százalékos összegét.

2013-ban több mint 67 ezer felajánló nyilatkozatát utasította el a NAV, s 1.670 kedvezményezettet zártak ki az elfogadásból.

Az adófelajánlás több mint 15 éves múltra tekint vissza, a felajánlók köre azonban idáig messze elmaradt a kívánttól.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2012-ben a 4,5 milliónyi adózóból 3,2 (72 százalék) nyilatkozhatott volna összesen csaknem 23 milliárd forintról. Ténylegesen azonban ezt csak 1,8 millióan tették meg.

Ők összesen 3,2 millió érvényes nyilatkozatot nyújtottak be, ez a 12,5 milliárd forint a felajánlható keret 57 százalékát teszi ki. Ez azt is jelenti, hogy 2,7 millió ember nem él az egyszerű, az adóbevallásban egy sor kitöltésével elindítható adományozás lehetőségével.

Az érvényes 3,2 millió nyilatkozat 59 százalékában civil szervezetek, 32 százalékában egyházak és 9 százalékában a kiemelt költségvetési előirányzat (például Nemzeti Tehetség Program) javára rendelkeztek.

Így a 12,5 milliárd forint összegű 2012. évi felajánlásból az egyházak javára 4 milliárd (2011: 5,1), a civil szervezeteknek 7,2 (2011: 9,2), a kiemelt költségvetési előirányzatra pedig 1,2 milliárd (2011: 1,7) forintot ajánlottak fel.

Vadász Iván adószakértő lapunknak elmondta: a felajánlott egy százalék mérséklődésének több oka van.

Egyrészt az szja kulcs 2011 óta 16 százalékra csökkent, emellett a családi adókedvezmény is emelkedett. A felajánlások csökkenését nemcsak a kevesebb adót fizető okozza, hogy az emberekben csökken a szolidaritás érzete.

A csökkenésének másik oka, hogy az adót fizetők száma a 2010-es 3,53 millióról, 2011-re 100 ezer fővel mérséklődött, az szja 1.486 milliárdról, 1.204-ra csökkent.

2011-ben az adózók átlagosan 357 ezer forinttal járultak hozzá az adóbevételekhez, 2012-ben csak 337 ezerrel. A munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezők 33 százaléka 1,263 millió személy kapott 2012-ben minimálbért vagy kevesebbet, ami 45 ezer fős emelkedés.

2013. decemberében pedig 203 ezer fővel történelmi csúcsra - az előző évinek több mint a duplájára - nőtt a közmunkások száma. A bruttó 77 ezer forint bérként elszámolt segély rontja a statisztikát.

Az elmúlt években a toplisták élén többségében gyermekmentő szervezetek álltak. A Daganatos Beteg Gyermekekért Alapítvány évek óta listavezető (2012: 323; 2011: 338), őket a Gyermekrák Alapítvány követi (200; 234).

Az előző esztendőktől eltérően viszont idéntől a kedvezményezett köztartozása esetén a köztartozás kiegyenlítését követően fennmaradó összeget átutalja az adóhatóság.