Vakáció sincs ingyen

Publikálás dátuma
2014.06.13. 07:13
FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Bár a diákoknak a ma délután kezdődő nyári vakáció az év legszebb része, a szülők számára csak most jönnek a megpróbáltatások. Költeni kell tankönyvekre, tanszerekre, táborokra. A nyári tanulásra és javítóvizsgára kényszerülő diákok egy szülői szervezet szerint akár meg is úszhatják az évismétlést.

Ma zárul a 2013/14-es tanév a közoktatásban, így több, mint 1,3 millió diák kezdheti meg két és fél hónapos nyári vakációját. Közülük 774 ezren általános iskolában tanulnak, 216 ezren gimnáziumba, 244 ezren szakközépiskolákba, 130 ezren pedig szakiskolába járnak. Bár a többség örülhet, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint csaknem negyedmillió tanulót buktatnak meg tanévenként valamelyik tantárgyból, közülük 45-50 ezer gyereknek évet is kell ismételnie.

A többiek átmennek a javítóvizsgán, amelyre csak azok jogosultak, akik legfeljebb három tárgyból buktak. A MSZOE közleménye úgy fogalmaz, ha egy osztályban háromnál több tanuló bukik egy adott tárgyból, akkor az iskolavezetésnek meg kellene vizsgálnia az év végi osztályzatok jogszerűségét és a buktató pedagógusok szakmai felkészültségét. Felhívták a szülők figyelmét, hogy az iskolák saját hatáskörben engedélyt adhatnak a bukásra álló tanulóknak, hogy a következő évben a magasabb évfolyamon pótolják tanulmányi hiányosságaikat. A diákoknak jogorvoslatra is van lehetőségük, ha nem értenek egyet a pedagógus értékelésével, kérhetnek független vizsgabizottság előtti megmérettetést.

A jól teljesítő, gondtalan diákok szülei számára sem gondtalan a vakáció. Pénzügyi szempontból ilyenkor két nagy megterhelés vár rájuk: a tankönyvcsomagokért tavaly már augusztus 15-ig fizetni kellett, a tanszereket viszont csak szeptember elejéig kell megvásárolniuk. A másik nagy kiadás a gyermekek táboroztatása, nyaraltatása. A taborfigyelo.hu felmérése szerint a magyar szülők napközis táborokra 18 ezer forintot, míg "ott alvós" táborokra 30 ezer forintot tudnak szánni.

Az elmúlt évtizedek legnehezebb tanéve zárul a héten - közölte a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a tanév tapasztalatait értékelő sajtótájékoztatón. Galló Istvánné bejelentette, hogy a PSZ tízpontos javaslatcsomaggal fordult az emberi erőforrások miniszteréhez. Az érdekképviselet szerint felül kell vizsgálni a köznevelési intézmények jogi helyzetét, mert gondot okoz, hogy az igazgatók nem rendelkeznek munkáltatói jogkörrel, és az év eleji államosítás óta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) irányítása alá tartozó iskoláknak nincs saját költségvetésük.

A PSZ felülvizsgálná a jelenlegi kerettantervi szabályozást is, amely szűkíti a pedagógusok mozgásterét és nem használ a gyermekeknek. Galló Istvánné szerint az egész napos iskola személyi és tárgyi feltételei hiányoznak, így nem történik más, minthogy a gyerekek egész nap az iskolában vannak. Ahol a szülők igénylik ezt, ott a napközi, tanulószoba rendszerét kell visszaállítani - vélte az érdekvédő, aki szerint a mindennapos testnevelés feltételei is hiányoznak.

Menzastatisztika

Több szempontból javult az iskolai közétkeztetés minősége az elmúlt években - állapította meg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) legfrissebb elemzésében. Az OÉTI az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal és a kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveivel közösen tavaly átfogó vizsgálat keretében mérte fel a magyarországi iskolai közétkeztetés helyzetét.

Megállapították, hogy az iskolákban megjelentek a teljes kiőrlésű pékáruk, a főzés során új nyersanyagokat is használnak, és többször kerül friss zöldség, gyümölcs az asztalra. Ezzel együtt azonban az ételek sótartalma még mindig jelentősen meghaladja az ajánlott értéket, tejből és tejtermékből pedig a szükségesnél kevesebbet kapnak a gyerekek. A vizsgálat feltárta azt is, hogy vannak olyan iskolák, ahol nem biztosított a napi háromszori étkezés. Sok helyen pedig az okoz problémát, hogy nincs elég idő megenni az ebédet, volt, ahol csak 10-15 perc jutott erre.

Sajnálatosnak nevezték továbbá, hogy a húskészítményeknél a rosszabb minőségű és magasabb zsírtartalmú felvágottak felhasználása dominál. A főzőkonyhák több mint négyötöde pedig együtt használt ételízesítőt és sót.

A statisztikai adatokból kiderül az is, hogy a közétkeztetést legnagyobb arányban (90 százalék) az alsó tagozatosok veszik igénybe, a felsősöknél ez az arány 60 százalék, a középiskolások közül pedig már csak minden negyedik eszik a menzán. A felmérés szerint a gyerekek a kitálalt ebéd háromnegyedét megették. A gyerekek többségének ízlettek az egészséges ételek, sikerült megkedveltetni az új ízeket. Pozitív fejlemény, hogy a diétás étkeztetést már az iskolák kétharmadában meg tudják oldani.

Ádertől vár lépéseket az ellenzék

Levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz az MSZP és az Együtt-PM is. Arra kérték az államfőt, hogy ne írja alá, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak (Ab) a módosított önkormányzati törvényt. Az Együtt-PM politikusa, Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy a jogszabály "több ponton is ordítóan ellentétes" az alaptörvénnyel.

A jogszabály négy hónappal az idei önkormányzati választás előtt alapvetően átalakítja a fővárosi közgyűlés és a kerületi polgármesterek választására vonatkozó eljárást, holott egy 2005-ös alkotmánybírósági határozat szerint a választás előtt rövid idővel már nem lehet változtatni a szabályokon. Karácsony Gergely arra is emlékeztetett: az alaptörvény szerint a budapesti közgyűlés tagjait a város lakói közvetlenül választják, most viszont valójában nem is lesz ilyen választás, mert a fővárosi közgyűlés kialakításának alapját a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatok képezik majd.

Hozzátette, hogy ha valaki elveszíti a polgármesteri megbízatását, akkor a fővárosi közgyűlési megbízatása is megszűnik, ami újabb alkotmányossági problémákat vethet fel. Szintén alaptörvény-ellenes és a választói egyenlőség alapelvét sértő, hogy a kompenzációs mandátumok kiosztása során egyfajta "súlyozott módon" veszik figyelembe a szavazatokat. Csakhogy, miután az egyes kerületekben élő választópolgárok száma jelentős eltérést mutat, lehetnek olyan választók, akiknek a voksa ötször annyit fog érni, mint egy másik fővárosi polgáré.

Az is alaptörvény-ellenes továbbá, hogy a jelölőszervezetek jogerős nyilvántartásba vétele után az állampolgárok nem kérhetik ki a személyükre vonatkozó adatokat, tehát nem tudják ellenőrizni, hogy visszaéltek-e az aláírásukkal. Ez alkotmányos indok nélkül korlátozza a személyes adatok védelméhez való, az alaptörvényben elismert jogot - fejtette ki Karácsony, mindezek alapján nyomatékosan kérve Ádert, ne hagyja hatályba lépni a jogszabályt, hanem kérje az Ab előzetes normakontrollját.

Ugyanezt kéri az államfőtől az MSZP is. Bárándy Gergely képviselő és Horváth Csaba fővárosi frakcióvezető személyesen adták át az erre vonatkozó levelüket a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjének. A szocialisták emlékeztettek: tisztességtelen törvényt fogadott el a Ház, olyan jogszabályt, amely a választást elcsalva kis politikai támogatottságból teremtene többséget a kormányoldal számára.

Szerző

Hazánk a demokrácia határán

Csak félig szabad a magyar sajtó, sőt, a demokrácia sem teljes - állapította meg a 2013-as évet értékelő demokráciajelentésének Magyarországot érintő fejezetében a Freedom House (FH). A nemzetközi szervezet szerint Magyarország demokráciabesorolásának értéke hat éve csökken, és lassan már odáig jut, hogy az országot nem lehet konszolidált demokráciának nevezni.

A jelentés tételesen végigveszi a 2010 óta történt közjogi és gazdasági átalakulásokat, és megállapítja: az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta következetesen romlott a jogállam állapota, és jelentősen nőtt a korrupció mértéke is.

A közbeszerzési eljárásokon tapasztalható visszaélések, illetve a kormány köreihez közel álló üzleti csoportok helyzetbe hozása például az FH szerint 2013-ra nyilvánvalóvá vált. Megemlítik, hogy a trafiktörvény hatálybalépését követő botrány után (amelynek során a kormánypárt nyilvánvalóan a saját szövetségeseinek kedvezett), a kabinet szigorított az információs törvényen, és ezzel a közérdekű adatok megismerhetőségén.

Az FH minden évben egy 1-től 7-ig terjedő skálára sorolja be az országokat, az 1 jelenti a legjobb szintű demokráciát, a 7 pedig az autokráciát. Jelenleg hazánk a 2.96-os besoroláson áll, így 2004, azaz az EU-csatlakozás éve óta egy teljes ponttal csökkent. Ezt azt is jelenti, hogy csak 0.04 százalékpont választja el attól, hogy kikerüljön a konszolidált demokráciák köréből. A jelentés kiemeli: Magyarország pontszámai a bizonyítékok arra, hogy a posztkommunista térségben végbement demokratizálódási folyamat "se nem teljes, se nem visszafordíthatatlan".

Az FH összegzése szerint "ellensúlyozás nélkül, ha Orbán Viktor újraválasztott kormánya alatt tovább folytatódnak a romló hatások a kormányzásban, a választási folyamatban, a sajtószabadságban, a civil társadalomban, a bírói függetlenségben és a korrupcióban, akkor Magyarország kicsúszhat a konszolidált demokráciák köréből".

A legfrissebb értékelésünk*

- Demokrácia-e a magyar állam: 2.96
- Nemzeti kormány demokratikussága: 3.75
- Választási folyamat: 2.25
- Civil társadalom: 2.25
- Médiafüggetlenség: 3.50
- Helyi kormányzás demokratikus-e: 2.75
- Igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége: 2.50
- Korrupció: 3.75
*(1-es a legjobb, 7-es a legrosszabb)

Szerző