"Kategorikusan elzárkózik" a kormány attól, hogy elfogadja a Norvég Civil Támogatási Alapok (NCTA) pályázatait eddig kezelő Ökotárs Alapítványt és konzorciumi társait. Ismeretes: korábban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter utasítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kezdett vizsgálódni a forrásokat elosztó alapítványoknál. A civilek nem tartották jogilag megalapozottnak a Kehi vizsgálatát, a program ellenőrzésére ugyanis a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) jogosult, az alapítványok közvetlenül ezzel a szervezettel kötöttek ugyanis szerződést.
A kormány közölte: bízik benne, hogy "van olyan szervezet Magyarországon, amelyik minden érintett fél bizalmát el tudja nyerni, és az ország számára fontos források nem néhány, a saját tevékenységével elszámolni nem képes szervezet presztízsszempontjai miatt vesznek el."
Ezzel szemben az igazság az, hogy épp a kormány presztízsszempontjai miatt esik el fontos forrásoktól Magyarország: a Norvég Alapok fennmaradó 35 milliárd forintját ugyanis Oslo még májusban felfüggesztette. A norvégok szerint azzal, hogy a kormány átalakította a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszert, megszegte a Norvég Alapokról 2011-ben kötött megállapodást. Ha rövid időn belül nem sikerül megegyezni, akkor hazánk elesik ezektől a forrásoktól. Ennek rendezése helyett azonban a kormány a civil szervezeteket abajgatja. Lázár tegnap ugyan tárgyalt Brüsszelben, de csak a fent idézett, hadüzenettel felérő közleményt adta ki a kabinet, érdemi előrelépésről nem számoltak be.
A kormány azzal vádolja az Ökotárs Alapítványt - amely három másik alapítvánnyal konzorciumban a Norvég Civil Alap pályázatait elbírálja -, hogy azonos érdekkörbe tartozó szervezetek részesültek támogatásban és döntöttek a pénzek sorsáról. A kabinet tegnap kiadott közleményében így fogalmaz: "nem mehet el szó nélkül amellett, ha bármilyen közpénz felhasználása kapcsán ilyen anomáliákról szerez tudomást". Ezzel szemben az igazság az, hogy tucatnyi ilyen anomália mellett ment el a kormány szó nélkül: például amikor a Takarékbank privatizációjakor Vojnits Tamás az eladói és a vevői oldalon is megjelent, vagy amikor a Matolcsy György jegybank által kétmilliárd forintból létrehozott alapítvány támogatta a Matolcsy Györgyről szóló könyv megjelenését.
A kabinet azzal érvel az Ökotárs ellen, hogy az ezres nagyságrendű civil pályázói körből tucatnyi civil társasághoz jut a kiosztott források harmada, míg ezerre tehető azon szervezetek száma, amelyek évek alatt soha nem tudnak támogatást nyerni. Ezzel szemben az Ökotárs Alapítvány közölte: eddig 23 szervezet nagyprojektjét támogatták - ezekben legalább 10-15 szervezet működik együtt. Ez összesen 810 millió forintnyi támogatást jelent. Emellett 105 szervezet kapott támogatást úgynevezett kisprojekthez, melynek maximum összege 3 millió forint, eddig közel 300 millió forintot osztottak ki.
Az Ökotárs és a vele együttműködő három alapítvány három év alatt összesen 3,5 milliárd forintról rendelkezik. Ez ugyanakkora össze, amekkoráról a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) évente dönt. Ennek elnöke egyébként a kormány melletti békemenetet szervező Csizmadia László. A NEA két éve dönt a civilek állami támogatásainak elosztásáról - a kormány saját közlése szerint szintén 2012-ben jelezte először a norvégoknak, hogy nem elégedett az Ökotárs gyakorlatával.
A NEA-nál olyan "kifogástalanul" működik a pályázatok elbírálása, hogy például egy 20 millió forintot elnyerő Nők a Magyar Nemzetért Közhasznú Egyesület" tavaly a bíróságnak benyújtott éves elszámolásában Gipsz Jakabot, Iksz Ipszilont, Piros Aranyt és Hát Izsákot szerepeltette költségtérítésre jogosult tisztségviselőiként. Érdekes módon a NEA-nál nem vizsgálódik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ahogy az Ökotársnál tette, és Lázár János sem kel ki szenvedélyes nyilatkozatokban ellene.