Oroszország;Ukrajna;Angela Merkel;Dmitrij Medvegyev;Francois Hollande;helikopterhordozók;

2014-06-13 07:30:00

Harcihelikopter-hordozók Moszkvának

Az orosz és az új ukrán elnök közötti kapcsolatfelvételben Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő vállalta a főszerepet. Berlin és Párizs mindenképpen szeretné elkerülni a konfliktus további éleződését. Legfőképpen azt, hogy olyan megszorító intézkedésekre kényszerüljenek Oroszországgal szemben, amelyek saját gazdasági pozícióikat is megrendíthetnék. 

A Mistral-típusú francia helikopterhordozók körül kialakult roppant kényes helyzet jól érzékelteti, ki mit veszíthet a keményebb gazdasági szankciókon. Még Nicolas Sarkozy és Dmitrij Medvegyev elnöksége idején, 2011-ben egyeztek meg arról, hogy két ilyen típusú hadihajót gyártanak a franciák Oroszországnak.

A "Vlagyivosztok" elnevezésű hajót még idén, a "Szevasztopol"-t pedig legkésőbb 2016-ban kellene leszállítani. Két további helikopterhordozóra Moszkvának elővásárlási joga van. Még júniusban 400 orosz tengerésztiszt kiképzését kellene elkezdeni, akik aztán kezelni tudják a francia technikát.

Április táján az orosz védelmi minisztérium 32 darab Ka-52 hajófedélzeti helikoptert is rendelt a "Vlagyivosztok" és a "Szevasztopol" számára.  Ez a legnagyobb szabású orosz fegyvervásárlás a Szovjetunió összeomlása óta.

Csakhogy a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása, a Kelet-Ukrajnában kialakult polgárháborús helyzet minden ilyen jellegű katonai együttműködést ellehetetlenített.

A Fehér Ház az ukrán válság előtt sem nézte jó szemmel a Mistral-üzletet, sőt már a szerződés megkötése előtt, 2009-ben is ellenezte. Az utóbbi időben fokozta a nyomást Párizsra a szerződés felmondása érdekében.

Az európai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes a képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán fejezte ki aggodalmát, és több képviselő is a szerződés felmondása mellett tört lándzsát. Barack Obama is ezt tette.

Laurent Fabius francia külügyminiszter a Krím elcsatolása után még kilátásba helyezte a szerződés felmondását, júniusban azonban már arról beszélt, hogy eleget tesznek kötelezettségüknek. Arra hivatkozott, hogy ez az üzlet számos munkahely meglétét biztosítja. Arról nem beszélve, hogy a hadihajók leszállítása több mint egymilliárd eurót hoz Franciaországnak.

Moszkvában ügyelnek arra, hogy pontosan fizessenek, a franciák pedig szigorúan tartják magukat az előírt építési ütemhez.
A G7 országainak legutóbbi brüsszeli tanácskozásán nem merült fel a Mistralok ügye, jelentette ki sajtóértekezletén Francois Hollande francia elnök, és megerősítette, hogy Párizs teljesíti szerződésben vállalt kötelezettségeit.

Változásra csak akkor kerülhetne sor, ha életbe léptetnék a szankciók harmadik szakaszát, erről azonban most nincs szó. Angela Merkel is úgy nyilatkozott, hogy nincs akadálya a Mistralok leszállításának.

Washingtonban még nem mondtak le az ügylet megtorpedózásáról. Amerikai képviselők egy csoportja azzal a javaslattal fordult a NATO főtitkárához, hogy a szervezet vegye meg vagy bérelje ki a két Misztralt. Mint ezzel kapcsolatban a RIANovosztyi orosz hírügynökség elemzője megállapította, a NATO egész évi költségvetése 2 milliárd euró.

Ebből az utóbbi időben már 500 millió eurót az infrastruktúrára elkülönítettek, 300 milliót az adminisztratív kiadásokra, további egymilliárdot pedig a harci akciók, így például az afgán műveletek támogatására szánnak. Az Oroszország által nagy részben Franciaországnak már kifizetett 1,2 milliárd euró átvállalására a NATO-nak egyszerűen nincsen pénze. Arról nem beszélve, hogy saját hadserege sincs, amely rendszerbe állítaná a helikopterhordozókat.

Az amerikai képviselők szerint, a tagországoknak emelniük kellene védelmi kiadásaikat, hogy nagyobb védelemben részesítsék Közép-és Kelet-Európát. Jellemző módon, az nem merült fel, hogy Washington vegye meg a francia hajókat. A Novosztyi elemzője szerint erre ott sincs pénz. Oroszországon kívül ezekre a Mistralokra senkinek nincs szüksége.

Különösen az után, hogy a hajókat az orosz elképzeléseknek megfelelően a franciák módosították, és alkalmassá tették azokat az északi vizekre és az orosz helikopterek fogadására.  A Fekete-tengeri flotta parancsnoka korábban kilátásba helyezte, hogy az egyik Mistralt a Fekete-tengerre vezénylik, ami Krím-félszigeti támaszpontot jelent.

Újabban azonban már arról beszélnek, hogy mindkét hadihajót a Csendes-óceánon állítják szolgálatba. Ez csak az első lépés azon az úton, amelynek célja, hogy az orosz nemzeti érdekeket a távoli tengereken érvényre juttassák.

A moszkvai média tavaly ősszel a "Vlagyivosztok" franciaországi vízrebocsátása után emlékeztetett arra, hogy utoljára több mint száz éve, 1908-ban építettek hadihajót a franciák Oroszországnak.

A hidegháború aztán eleve lehetetlenné tett minden hasonló ügyletet. A Szovjetunió felbomlása aztán megpecsételte a hadiflotta sorsát, egyik hadihajót a másik után selejtezték ki. A Mistraloktól remélik azt, hogy a tengerészgyalogság külföldi támaszpontok hiányában végre bázishoz és légi-támogatáshoz juthat.

Moszkvai elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a Mistral-üzlet újabb együttműködés előtt nyithat utat. Lehetőségként felmerült, hogy a Ka-52K orosz helikoptereket felajánlják Franciaországnak. Maga Putyin elnök is utalt arra, hogy ha Franciaország leszállítja a Mistralokat, akkor újabb megrendelések jöhetnek szóba.