Veszélyben Bagdad

Publikálás dátuma
2014.06.14. 07:35
Az elmúlt napok harcaiban helyenként a fegyverzetet hátrahagyva menekültek a kormánycsapatok FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MUHANN
Három irányból törtek előre Bagdad felé tegnap a szélsőséges dzsihádista fegyveresek, akik a napokban több iraki várost már irányításuk alá vontak. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az amerikai cégek elkezdték kivonni alkalmazottaikat az országból, Barack Obama amerikai elnök semmilyen megoldást nem zárt ki. Irak legfőbb síita vallási vezetője harcra szólította a síitákat. 

Újabb városokat rohantak le és hódítottak meg pénteken az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) szunnita dzsihádistái, így Moszul, Tikrit és Falludzsa után Szadija és Dzsalavla városa is elesett, ami azt jelenti, hogy a Közel-Kelet talán legfélelmetesebb terrorcsapata karnyújtásnyira került Bagdadtól. Miután az elmúlt napok eseményei azt bizonyították, hogy az iraki kormánycsapatok nincsenek a helyzet magaslatán, sok helyen fegyverzetüket is hátrahagyva, harc nélkül menekültek el, szerdán Núri al-Maliki kormányfő kért segítséget a törzsektől és a helyi lakosságtól, tegnap pedig Irak legmagasabb rangú síita vallási méltósága, Ali al-Szisztáni nagyajatollah szólította harcra a síitákat. A kormányfő felhívására a kurdok léptek, elfoglalták és biztosították Kirkukot, az egyik legnagyobb vársot, az olajmezők kulcsát. Pénteken a nagyajatollah felhívására több ezer síita indult el felvenni velük a harcot Szamarrában, abban a városban, ahol 2006-ban elkezdődött a véres felekezetközi konfliktus, amikor a szunnita szélsőségesek két síita mecset felrobbantásával elszabadították a véres felekezetközi indulatokat.

A hadsereg és az ISIS harcosai között tegnap Bagdadtól 60 km-re dúltak súlyos harcok. A belügyminisztérium bejelentette, új Bagdad-tervet dolgoztak ki, amely koordinálja a hadsereg és a biztonsági erők, a tartományi és központi egységekl műveleteit, lehetővé teszi a masszív csapatmozgásokat és a jobb információ cserét. A tárca szerint a fővárosban elegendő katona tartózkodik ahhoz, hogy visszaverhető legyen az ISIS ostroma, de számítanak az önkéntesek segítségére is.
A fővárosi lakosság aggódik, nem alaptalanul. ENSZ-jelentések szerint az ISIS egységei tömeges kivégzéseket végeznek az elfoglalt városokban, az áldozatok száma máris több százra tehető.

Csütörtökön Barack Obama elnök Amerika támogatásáról biztosította Irakot. Semmilyen megoldási lehetőséget nem zárt ki. Tegnap a Fehér Ház pontosított - Washington nem mérlegeli a szárazföldi beavatkozás lehetőségét, de nem zárja ki a légicsapást.

A dzsihádisták szabályzata

A nyilvános kivégzéseiről és kegyetlenségéről hírhedt Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) szunnita dzsihádistái az elfoglalt iraki településeken közzétették a kötelező viselkedési kódexet, szabályzatot. A Washington Post internetes kiadása által ismertetett dokumentum leszögezi, ezután az iszlám törvénykezés, a saria előírásai kötelezők, de annak is a legdurvább változatát részletezik.
Megígérik, hogy minden muzulmánnal jól fognak bánni, csak azoknak kell félniük, akik együttműködnek az "elnyomókkal" vagy segítik a "gyilkosokat".
Tilos az alkohol, cigaretta és drog használata, a muzulmánoknak ajánlott csoportosan imádkozniuk.
Lopásért végtag amputálásra számíthat az elkövető, fenyegetésért, zsarolásért a halál különböző formái, többek között keresztre feszítés is járhat.
Az asszonyokat csak akkor hagyhatják el otthonaikat, ha arra elengedhetetlenül szükség van. Utcára lépniük csakis teljes testet fedő iszlám öltözékben szabad.
Az emlékművek és síremlékek nem engedélyezettek, a meglévőket lerombolják.
"Legyetek boldogok, hogy iszlám területen élhettek!" - zárul a dokumentum.

Szerző

Túl sok ételt dobunk a szemétbe

Publikálás dátuma
2014.06.14. 07:12
Nem tudni pontosan, mekkora az élelmiszer-pazarlás Magyarországon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A becslések szerint Magyarországon évente 1,85 millió tonna élelmiszer megy pocsékba, míg az unióban mintegy 90 millió tonna. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület (MÉbE) 2013-ban 500 karitatív szervezeten keresztül mintegy fél millió embernek juttatott el ingyenesen 5.000 tonna élelmiszer-adományt, összesen 2,3 milliárd forint értékben.

Az ENSZ felmérése szerint több százezer magyar alultáplált, és sok éhező gyermek van az országban. Ezen kíván segíteni a 2005-ban alakult MÉbE nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy az információgyűjtés és publicitás eszközeivel kapcsolatot teremtsen az országban felhalmozódó élelmiszer-feleslegek és az arra rászorulók között, ezzel elősegítse a szegénység, az éhezés és az alultápláltság csökkenését. Az egyesület 2006 óta teljes jogú tagja lett az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének.

Indulásuk óta összesen több mint 33 ezer tonnányi élelmiszert osztottak szét az országban, 12 milliárd forint értékben, amelyek civil szervezeteken és önkormányzatokon keresztül több mint 200 ezer emberhez jutottak el. A lakossági élelmiszer-hulladék értékét hazánkban a 200 milliárd forintra becsülik évente, míg az élelmiszer-pazarlásból és veszteségből eredő kár több mint 1 millió tonnát tehet ki. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével 2014 márciusában fórumot indított az élelmiszer-pazarlás és veszteség csökkentése érdekében.

Cseh Balázs, a MÉbE elnöke érdeklődésünkre elmondta: a fórum létrehozásának és működtetésének fő célkitűzése a magyarországi élelmiszer-hulladék mennyiségének felmérése, mivel nem tudható pontosan, hogy Magyarországon milyen mértékű az élelmiszer-pazarlás és az ebből származó veszteség. Ezután következik az érdemi munka, amelyben kiemelt szerepet kap a szemléletformálás és a jó gyakorlatok bemutatása.

Ezért várják, hogy a fórumhoz csatlakoznak az ügyért tenni szándékozó szervezetek és vállalatok. Kifejtette: tapasztalatuk szerint egyre több intézmény, vállalat, szervezet vállal segítő szerepet Magyarországon a pazarlás és a veszteségek mérséklése érdekében. Ha az érintett szereplők közösen tudnak tenni az ügyért, az hatékonyabb. Ezért van szükség a fórumra, az összefogásra.

A két hónapja meghirdetett fórum jelenleg az előkészítő szakaszánál tart. A megkeresett élelmiszer-kereskedőknél és gyártóknál "belső jóváhagyáson" vannak a felajánlások. Úgy tervezzük, hogy ez az előkészítő szakasz szeptemberig lezárul, és utána workshopokat rendezünk, amelyeken a konkrét felajánlásokat összesítjük - közölte Cseh Balázs. Hozzátette: ha 10 cég lesz ott akkor sem lesznek szomorúak, ha 20-an annak még jobban örülnek majd. De ezek nem konferenciák, nem információkat akarunk megosztani a pazarlás iránt érdeklődőkkel, hanem ténylegesen adni szándékozókat várunk ezekre az alkalmakra.
E témában ütköznek a karitatív-szociális és az élelmiszer-biztonsági szempontok. Érthető, hogy a VM és az élelmiszer-biztonsági hivatal az emberek egészsége érdekében a maximális biztonságra és a kockázatok mérséklésére törekszik a termékek szavatossági lejáratával kapcsolatban. Ám az éhező rászorulók vállalnák ezt a kockázatot.

Jelenleg a kockázatvállalásban a rendszer a túlbiztosítottság felé billen. De semmiképpen sem szeretnénk hatóságellenesek lenni. Ugyanakkor az EU-ban is tapasztalható a szabályok lazítása felé történő elmozdulás - hangsúlyozta az egyesület elnöke.
Kifejtette, hogy pontos adatok nincsenek sem világszerte, sem itthon, hogy mennyi élelmiszert dobunk ki. A becslések szerint globálisan évente 1,3 milliárd tonna felesleg keletkezik az élelmiszerláncban, ez az érték a termeléstől számítva a tányérra kerülésig értendő. Ebbe az összegbe beleszámítanak a mezőgazdasági szektorban az aratásnál elhullott búzaszemek, valamint a gyorséttermi láncok kidobott hamburgerei is, amelyeket nem értékesítenek az előállítástól számított egy-két óra elteltével.
Két éve indult a négy éves európai uniós "Fusion project", aminek célja, hogy az unió statisztikai hivatalával, az Eurostattal együttműködésben egy mérési módszert alakítsanak ki, ami beépíthető a nemzeti statisztikai rendszerekbe. Ennek 2016-2017-ben várható kézzel fogható eredménye - közölte Cseh Balázs.

A MÉbE elnöke rámutatott: az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kap az Európai Unión belül az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem ügye. Ezzel függ össze az a holland-svéd kezdeményezés is, amely egyes élelmiszereknél javasolja a minőség-megőrzési idő kötelező feltüntetésének eltörlését. Az érv az, hogy így csökkenthető lenne a jelentős mértékű élelmiszer-pazarlás.

A VM szerint Magyarország általánosságban egyetért a felvetéssel. A kezdeményezés a jelenleg hatályos jogszabályi előírások felülvizsgálatát kéri, és azt, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki konkrét intézkedési javaslatokat az említett ügyben.
A közelmúltban kidobásra szánt alapanyagból készült ételeket kínáló vendéglő nyílt Koppenhágában az élelmiszer-pazarlás elleni harc jegyében. Az új étterem azért nem a kukákban turkálva szerzi be az alapanyagokat, hanem élelmiszerboltoktól: azokat az árukat szedik össze, amelyeket az üzletek kihajításra szántak.

Magyarországon - egy néhány évvel ezelőtti statisztika szerint - a lakosság átlagosan évente több mint 160 ezer forintot költött élelmiszerekre, aminek jelentős része, körülbelül 16 ezer forint értékű áru a szemétben végezte. Országosan 400 ezer tonna, vagyis háztartásonként évente 100 kilogramm ennivaló ment a kukába. Az Európai Bizottság adatai szerint, az uniós háztartások által megvásárolt élelmiszerek 25 százaléka kerül a hulladékok közé.

Tanárkar, tanárok nélkül

Publikálás dátuma
2014.06.14. 07:10
A pedagógusok papíron ugyan tagjai az új szervezetnek, de a többség távol maradna FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Százötvenezer pedagógus a tagja a ma hivatalosan is megalakuló állami pedagóguskarnak, pedig mindössze 15 ezer tanár szavazott a szervezet 125 küldöttére. A kar valószínűleg lojálisabb lesz az Orbán-kormányhoz, mint a szakszervezetek, de az aránytalan bérrendszer miatt sok tanár ellenszenvével kell majd szembenézniük.

Ma tartja alakuló ülését a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos küldöttgyűlése, amely egyúttal megszavazza - eddig a nyilvánosság elől eltitkolt - alapszabályát és megválasztja tisztségviselőit. Az NPK 125 küldöttjét a május 12. és 14 között zajló online szavazáson választotta meg az azon résztvevő alig 15 ezer pedagógus, vagyis az államosított közoktatási intézményekben dolgozó tanárok mindössze 10 százaléka. A részvételi arány nem véletlenül alakult így, hiszen - mint megírtuk - az NPK Előkészítő Bizottsága lényegében semmilyen választásra buzdító, a kar szerepét, jelentőségét ismertető kampányt nem folytatott az iskolákban, pusztán a honlapján közölt információkat a voksolásról. Ennek ellenére a köznevelési törvény alapján ez a szervezet reprezentálja majd a pedagógusokat például a kormánnyal folytatott egyeztetéseken, és a kar "véleményezheti" az oktatáspolitikai intézkedéseket. Utóbbi szerepében valószínűleg "megengedőbb" lesz a két legnagyobb pedagógus-szakszervezetnél, amelyek az utóbbi négy évben folyamatosan bírálták az orbáni oktatáspolitikát, többször fenyegettek sztrájkkal is. Szakszervezeti tisztségviselő nem lehet az NPK tisztségviselője is egyben, ezzel politikailag "sterilizálják" a kart, amelynek minden tanár automatikusan, kötelezően a tagja.

A tanárok zúgolódását a tavaly szeptemberben hatályba lépett pedagógus életpályamodell eddig sikeresen kezelte. Bár az ennek részeként a korábbi években beígért, 2011-ben a köznevelési törvénybe is beleírt bértömeg-emelésnek csak a 60 százalékát hajtották végre 2013 szeptemberében, a kevesebb végzettséggel és szolgálati idővel rendelkező tanárok keresete érezhetően emelkedett. Egy tavaly augusztusi kormányrendelet értelmében az illetményalap (a mindenkori minimálbér végzettség fokához kötött százaléka) 2016-ig folyamatosan, tanévről tanévre emelkedik - vele párhuzamosan elvileg a minimálbér is emelkedhet -, de a béremelés mértéke így is rendkívül aránytalan. Az eduline.hu számításai szerint például idén szeptembertől a legrosszabbul a középfokú végzettségű gyakornokok járnak - bár ilyen pedagógusból nem sok van, a legtöbb tanári pozícióhoz ma már legalább alapszakos, tehát főiskolai szintű végzettség kell -, nekik mindössze bruttó 406 forinttal emelkedik a bérük. Az alapszakon végzett kezdő pedagógusoké 5, a mesterszakon végzetteké 8 ezer forinttal nő. Jól járhatnak viszont jövő januártól azok a legalább 14 éve dolgozó, szakvizsgázott tanárok, akik jelentkeztek a minősítési eljárásra, és bekerülnek a Pedagógus II. kategóriába (jelenleg minden tanár a Pedagógus I.-ben van, végzettségtől, szolgálati időtől függetlenül). Illetményalapjuk így magasabb szorzót kap, emiatt például egy 18-20 éve dolgozó, egyetemi végzettségű tanár alapbére bruttó 289.563 forint lesz, 263.240 forint helyett.

Még nem a béremeléseknek tudható be, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a most záruló tanévben a pedagógusok számának évek óta tartó csökkenése háromszázalékos növekedésre váltott. Akik tavaly szeptemberben lettek tanárok, egyetemi-főiskolai tanulmányaikat legalább 3-4 évvel ezelőtt kezdték meg, pályaválasztásukban az életpályamodell még nem játszhatott szerepet. Egyelőre elmaradtak viszont azok a drasztikus elbocsátások, amelyeket a 2011-ben kiszivárgott minisztériumi háttértanulmány vetített elő. Bár tavaly több száz tanárt kényszernyugdíjaztak, egyebek közt a tankötelezettség korhatárának csökkentése és a szakképzés átalakítása miatt 2015-ig több, mint tízezer pedagógus elbocsátásával számolt. Az életpályamodell egyébként a fizetések mellett a tanárok egy főre jutó munkaterhelését is növeli, így nem elképzelhetetlen, hogy az őszi önkormányzati választások után elkezdődnek a leépítések.