A székely írás nyomában

Publikálás dátuma
2014.06.15 22:50
Sándor Klára nem szereti, amikor a székely írást a szélsőjobbal azonosítják FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Sándor Klára nyelvész hiánypótló művel jelentkezett a Könyvhétre: A székely írás nyomában című kötetében a mindennapokban csak rovásírásnak nevezett írás történetét fedi fel.  Sándor Klára szerint az írást vélhetően a törököktől vettük át, s Székelyföldön a 17. századig használták. A nyelvész szerint nem szabad, hogy elfedjék az írás művelődéstörténeti jelentőségét a szélsőjobb táblaállítási akciói.

- Miért lesz, lett a szélsőjobb kedvenc eszköze a "rovásírás" hagyományának őrzése, s mikor fordult érdeklődésük e felé, hiszen, mint írja, már Szálasi pártjánál logóban megjelennek ezek a szimbólumok?

-Nem szeretem, mikor a székely írást a szélsőjobbal azonosítják. Egyrészt, mert ez az előítélet nem tud semmit ennek az írásnak a művelődéstörténeti vonatkozásaitól, másrészt mert ráadásul a mai használatra sem igaz, hogy csak a szélsőjobb használná. Nagyon sokan szeretnek foglalkozni ezzel az írással hagyományőrzésből, kedvtelésből, kíváncsiságból - és ez a kultusz sokkal korábban kezdődött, már az 1980-as évek vége felé. A szélsőjobbhoz elsősorban a táblaállítások miatt szokták kapcsolni, de ez csak pár éve kezdődött, és természetesen nem kizárólagos továbbra sem. Ami pedig a székely írás történetét illeti: ha valaki komolyan megnézi, kik, mikor, milyen célra használták, milyen szerepet játszott a magyar identitástudat kialakításában, nagyon izgalmas művelődéstörténeti kérdéseket talál.

- Miért nem rovás, miért székely?

- Mert az, hogy rovás, csak annyit jelentett eredetileg, hogy fába rótták a betűket. Egy ideje azonban elkezdték úgy használni ezt a kifejezést, mintha a "rovás" valami különleges íráscsoport lenne. Ez pedig értelmetlenség. Azért székely, mert korai, a tudományos használattól független emlékei csak Székelyföldről ismeretesek, és nagyon úgy tűnik, hogy eredetileg csak a székelyek használták.

- Azt talán nem is igen kell magyarázni, hogy nem hun eredetű az írás, de mégis, hogyan lehet, hogy egy 10. századi sírból előkerült fúvókán már megtalálták ezeket a jeleket?

- Ezt az emléket Somogy megyében találták, Bodrog-Alsóbűn, és egyáltalán nem lehet kizárni, hogy székelyek készítették, ugyanis még mielőtt Biharba, majd Erdélybe telepítették őket, a székelyek a Dunántúl déli és nyugati sávjában éltek. Egyelőre azonban keveset tudunk erről az emlékről, mert a jelei ugyan azonosak a székely betűkkel, de a felirat nagyon rövid, valószínűleg csak töredék, és nincs még elfogadható megfejtése.

- Abból, hogy nem tudjuk elolvasni ezt a négy jelet, nem következhet az, hogy egy itt talált, valamilyen más népcsoporthoz tartozó ábécét alkalmaztak elődeink saját nyelvükre?

- De, természetesen lehetne ez is, de az avar kori emlékeken más ábécét látunk, mások meg nemigen kerülhetnek szóba. Van egy honfoglalás kori sírból előkerült, írást tartalmazó lelet is, Kalocsa mellett találták, Homokmégy-Halmon. De ez sem a székely írás jeleivel készült.

- A tudomány jelenleg honnan eredezteti ezt az ábécét?

- Kelet-Európában a 6-10. század között a területet uraló török népek többféle, egymással kapcsolatban lévő, de egymással nem azonos írást használtak. Sok emlék került elő az egykori Kazár Birodalomból, jó néhány az egykori dunai bolgár területekről és a Kárpát-medencéből az avar korból. Ezek közé a török írások közé tartozhatott a székely írás elődje is, azaz valószínűleg török eredetű a székely ábécé. Később tudatosan módosították az eredeti jelsort: látszik, hogy formailag egységesítették a betűket, de bővítették is a betűkészletet, hogy minél könnyebben lehessen vele magyar nyelvű szövegeket írni. Ennek érdekében több új betű került bele.

- Mikortól használhatták a székely írás ábécéjét a magyarok, s mikor, miért hagytak fel vele?

- A székelyek eredetének tisztázása kulcskérdés ebből a szempontból. Alapvetően két nagy csoportba sorolhatók az erre vonatkozó nézetek. Az egyik szerint a székelyek egykor önálló etnikum voltak, és a honfoglalás előtt csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez. A másik szerint a magyar törzsekből a 10. században szerveztek egy csoportot a gyepűk védelmére, ők lettek a székelyek. Az, hogy ezt az írást eredetileg csak a székelyek használták, inkább az előbbi nézetet támasztja alá. Amikor a 13. században új betűkkel bővült a székely ábécé, még mindig csak a székelyek használták, persze magyar nyelvű szövegek lejegyzésére. Először a 15. század végén jelent meg ez az írás Székelyföldön kívül: Mátyás udvarában nagyon kedvelték. Ez a tudományos érdeklődés kezdete - Székelyföldön kívüli területről nem is tudunk másféle használatot, csak ilyet. Széles körben soha nem használták ezt az írást, sem Székelyföldön, sem azon kívül, de ismeretének folytonossága soha nem szakadt meg. Székelyföldön a tudományos érdeklődéstől függetlenül egészen a 17. század második harmadának végéig használták, még ebből az időből is ismerünk olyan feliratokat, amelyek írói nem a tudósi hagyományból ismerték a székely ábécét. A tudományos munkákban ezt követően is foglalkoztak vele, a 18. században kifejezetten sokat, többek között a legelismertebb korabeli tudósok is, mint Bél Mátyás vagy Bod Péter.

- Miért gondoljuk azt, hogy az egész székely írás nem más, mint humanista hamisítvány?

- Ne gondoljuk ezt, mert ez egy 19. századi ötlet fölújítása, s bár kétségtelenül elég divatossá vált - legalábbis egyre többet hallom -, semmivel sem igazolható. Azokat az érveket, amelyeket e nézet megtámogatására szoktak fölhozni, nem nehéz megcáfolni. Elég azonban a legerősebb ellenérvet mondani: a székely írásnak már a 13. és 14. századból is vannak emlékei, azaz jóval a humanizmus kora előtt is írtak a már a székely ábécével.

2014.06.15 22:50

Mécs Annáé a Margó-díj

Publikálás dátuma
2018.10.18 19:18

Fotó: csanna.blog.hu/
Mécs Anna Gyerekzár című novelláskötetéért kapta idén a Margó-díjat, amelyet a legjobb elsőkötetes szerző kap minden évben. Idén a kiválasztott legjobb tíz között szerepelt kollégáink, Csepelyi Adrienn: Belemenés, illetve Hargitai Miklós: És bocsásd meg vétkeinket című kötete. 
Szerző
2018.10.18 19:18

Bűnösök diadala a Chicagóban

Publikálás dátuma
2018.10.18 13:30

Fotó: / Éder Vera
A székesfehérvári Chicago elsősorban táncban erős. A mozdulatok nyelvén sokszínűen mutatja meg a bűn és a túlélés útvesztőit. A zenét a helyi Helyőrségi Zenekar szolgáltatja.
Rögtön az elején a konferanszé elmondja mire számítsunk:” A mai előadás csupa olyasmiről mesél önöknek, ami mindannyiunk szívét megmelengeti… Gyilkosság, pénzéhség, korrupció, erőszak, házasságtörés, árulás... Kellemes szórakozást.” És tényleg nem lehet mondani, hogy nem szórakozunk. Úgy látszik, lehet, hogy épp a felvezetésben szerepeltek miatt divatja van a Chicago című musicalnek, Alföldi Róbert nemrég rendezte meg az Átriumban és most Horváth Csaba vitte színre Székesfehérváron. Ő jegyzi egyébként a koreográfiát is, és meg is fordul az ember fejében, lehet, hogy ha csak táncjátékot látnánk, akkor még hatásosabb lenne, mert a produkció kétségtelenül legerősebb eleme a koreográfia. Horváth Csabának minden jelenetre erős víziója van, amelyet elsősorban a tánc nyelvén közvetít egyértelműen és sokszínűen, kreatívan. A „Cella tangó, vagy a Dobozba zárt sztepp” mind ilyen. Sok mindenben merész. Jó ötlet és működik is például, hogy a zenét három órán át végig élőben e Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar szolgáltatja. Az egyes jeleneteket a karmester Dobri Dániel konferálja fel. A díszlet (Kalászi Zoltán) egy falusi kultúrház színháztermére emlékeztet. És kapunk is bátor, erotikus, buja revüszámokat. Keserédes tánc pamfleteket. A társadalmi szatírát is elsősorban a táncok érzékeltetik sok groteszk, fájdalmas és mély asszociációval. Itt bizony az ártatlan vérpadra jut, a bűnös pedig kiszabadul. Eléggé aktuális közhely… A két női főszerepet Roxie Hartot és Velma Kellyt Kiss Diána Magdolna és Varga Gabriella játssza. Mindketten megoldják a feladatot, mint ahogy Sághy Tamás is a korrupt, minden hájjal megkent, a gátlásokat még hírből sem ismerő Billy Flynn szerepében. Mindhárman hozzák a kötelezőt, talán Kiss Diána Magdolna visz bele a legtöbbet önmagából és abból, hogy a túlélés ösztöne minden erkölcsi szabályt és normát felülír. És valahogy a túlélés árát is képes érzékeltetni. Krisztik Csaba férjként leginkább a mozgásból oldja meg a szerepet, ami szintén egyéni ízeket eredményez. Vásáry André feltűnése, mint Mary Sunshine elsőre meglepő, de abszolút nem lóg ki a sorból és énektudását, nem akármilyen hangfekvését sem rejti véka alá. Váradi Eszter Sára is megjegyezhető Morton mamaként. Rendkívül izgalmasak Benedek Mari jelmezei, melyek egy része illeszkedik a díszlet fekete-fehéréhez, de aztán a piros és annak több árnyalata is sok mindent kifejez. Az előadás zárószáma pedig a két „ártatlan” hölgy előadásában szintén sokat mondó (Fordította Hamvai Kornél ás Varró Dániel): És ez jó, nem debár? Csúcs, nemdebár? / Klassz, nemdebár?/Kúl, nemdebár? / Szép, nem debár? Ám jön ránk dér – Nem kell, csak hetven év,/és mindez véget ér. / de most még minden / szép és jó! Infó: John Kender – Fred Ebb – Bob Fosse Chicago Székesfehérvári Vörösmarty Színház Rendező-koreográfus Horváth Csaba     

Tovább írják a Tragédiát

Négyen rendezik Az ember tragédiáját Székesfehérváron, a premier december elsején lesz. A négy részre bontott művet más-más Ádámmal, Évával és Luciferrel Szikora János, Horváth Csaba, Bagó Bertalan és Hargitai Iván viszi színre. Jövőre folytatás is lesz, mégpedig négy felkért író – Závada Pál, Márton László, Tasnádi István és Térey János - gondolja tovább Madách történetét. Az írók még most döntenek arról, ki milyen korba helyezi a cselekményt. Az ember tragédiája 2-t a következő évadban mutatják be.      

2018.10.18 13:30
Frissítve: 2018.10.18 13:30