Előfizetés

Kúrián a Hunvald-per

Lengyel Tibor
Publikálás dátuma
2014.06.17. 07:00
volt polgármester a Fővárosi Törvényszéken 2012 januárjában – a hosszú eljárás végére a Kúria tesz pontot FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Ma a Kúrián folytatódik a Hunvald-per, amelyben az ügyészség koronatanúja egy olyan ember, akinek szavahihetősége megkérdőjelezhető, és akit nemrég csalásért jogerősen elítéltek egy más ügyben. A Szegedi Ítélőtáblán tavaly októberben kihirdetett nem jogerős ítélet az elsőfokú végzéssel egyezően az erzsébetvárosi ingatlanügyekben felmentette Hunvald Györgyöt a maffiavád alól, továbbá a volt polgármesterrel szemben több vádpontban enyhítettek is.

Ma kezdődik - majd június 24-én és július 1-én folytatódik - a Hunvald-per tárgyalása a Kúrián. A legfelsőbb bírói fórum hozhat majd jogerős döntést az erzsébetvárosi ingatlanüggyel összefüggő perben, amelyben az eredetileg 25 vádlott helyett - a felmentések és az elfogadott ítéletek miatt - már csak hat terheltről kell dönteni - köztük Hunvald György volt erzsébetvárosi MSZP-s polgármesterről.

A pernek kezdetektől ügyészségi koronatanúja Nagy György vállalkozó, akiről lapunk kiderítette, hogy megtévesztéssel csalt ki pénzt, ezért tavaly ősszel csalásért állt bíróság elé. A II. és III. kerületi bíróságon azóta be is fejeződött perben a vádirat szerint Nagy egy hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását célzó projekt beindítására kért kölcsön 1,25 millió forintot G. J. D. sértettől. Megígérte azt is, hogy a létrehozandó szervezetben mint oktatási igazgató vagy főtanácsos vehet részt.

Azonban Nagy a kölcsönt eleve nem akarta visszafizetni, noha ezt folyamatosan ígérte. A tartozást Nagy elismerte, ám a pénzt nem fizette vissza, a projektet sem indította be, vagyis a sértettet megtévesztette. Ezt a bíróság is bizonyítottnak látta, ezért kimondta Nagy bűnösségét, és próbára bocsátását rendelte el - miután a vádlott az elmarasztaló ítélet ellen nem fellebbezett, az jogerőre is emelkedett.

Az így elítélt ügyészségi tanú szavahihetősége egyébként már az erzsébetvárosi per elsőfokú tárgyalásain is megkérdőjeleződött. Emlékezetes, amikor az ingatlanügyben a nyomozás 2006 augusztusában elindult, a Nemzeti Nyomozó Iroda azt próbálta feltárni, hogy valóban áron alul adtak-e el önkormányzati épületeket, illetve az érintett személyek - Nagy és strómanjai - nem titkolták-e el az ingatlanügyekből származó bevételeiket, van-e pénzmosásra utaló nyom. Az eljárás ekkor még egyáltalán nem érintette a később vádlottá váló önkormányzati vezetőket, Gál György volt bizottsági elnököt és Hunvaldot. Amikor a Központi Nyomozó Főügyészség átvette a nyomozást, annak iránya is megváltozott: a gyanú az önkormányzati vezetőkre terelődött.

Időközben, 2008 őszén Nagyot letartóztatták. Később hirtelen magára és másokra - Gálra és Hunvaldra - terhelő vallomást tett, vesztegetésről számolt be az ügyészségnek, majd vádlottból - vélhetően a soha be nem ismert nyomozati alku miatt - a vád koronatújává lépett elő. Ismert az is, hogy Nagy György telefon-lehallgatási jegyzőkönyveit csak a védők sürgetésére adta ki az ügyészség az elsőfokú bíróságnak. Azokból pedig egy szavahihetetlen ember képe rajzolódik ki. Legalábbis számtalan emberrel beszélget telefonon arról, hogy a kölcsönkért pénzt megadja nekik.

Nemrég egy másik, ehhez hasonlóan szavahihetetlennek bizonyult ügyészségi koronatanút felvonultató "elszámoltatási" ügy végződött felmentésel. Alig egy hónapja mentette fel jogerősen a hivatali visszaélés vádja alól a Kúria Molnár Gyula volt MSZP-s polgármestert és egykori SZDSZ-es helyettesét, Lakos Imrét egy XI. kerületi ingatlanügylet miatti büntetőperben. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság verdiktje formailag és tartalmilag is törvénysértő volt. Ismert, első fokon szintén felmentették mindkettejüket, ám a másodfokú bíróság elmarasztaló ítéletet hozott. A Kúria felmentő ítéletének indoklása szerint azonban a Fővárosi Ítélőtábla túlterjeszkedett a vádon.

Molnár az ítéletet lapunknak kommentálva akkor emlékeztetett, hogy a korábban hamis tanúzásért elítélt ügyészségi koronatanú állítása alapján döntött az ítélőtábla. Molnár ezek után az őszi önkormányzati választáson polgármester-jelöltként elindul Újbudán, ahol a fideszes Hoffmann Tamás a polgármester, miután 2010-ben Molnár - akkor már a fenti ügy gyanúsítottjaként - alulmaradt.

Kérdéses az őszi indulás
A jövőbeni, esetleges politikai szerepvállalásával egyelőre érdemben nem foglalkozik Hunvald György - addig biztosan nem, amíg az ellene folyó büntetőperben a Kúria jogerős ítéletet nem hoz. Így kommentálta nemrég lapunknak Erzsébetváros volt MSZP-s polgármestere a sajtóhíreket, miszerint nem kizárt, hogy a szocialista párt őt támogatja majd az októberi polgármester-választáson a jelenleg fideszes vezetésű kerületben. Ugyanakkor a jobboldali sajtóban a napokban az jelent meg, hogy nem vehető biztosra egy széles körű összefogás Hunvald mögött.

A most folytatódó Hunvald-per évek óta húzódik: a Fővárosi Törvényszéken 2011. április 7-én kezdődött eljárásban 2012. február 24-én hirdették ki az elsőfokú ítéletet. Csak másfél évvel később folytatódott a per másodfokon, a Szegedi Ítélőtáblán, ahol 2013. október 10-én ítéletet is hirdettek. Az ítélőtábla nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú döntést, noha a vád és a védelem is új eljárást indítványozott. Ehelyett Szegeden több vádlott esetében megváltoztatták a Fővárosi Törvényszék döntését; Hunvald György és Gál György esetében is enyhítettek például.

A maffiavád alól - az elsőfokú ítélettel megegyezően - Szegeden is felmentették Hunvaldot, sőt, a bérlakás-kiutalások miatt az ötrendbeli hivatali visszaélést háromra csökkentették. Ám egy vádpontban - Szabó Zoltán, a kerület volt parlamenti képviselője részére biztosított telefonhasználathoz kapcsolódóan - az elsőfokon még felmentő ítéletet megváltoztatva, hűtlen kezelésben bűnösnek találták Hunvaldot. Maradt a nagyságrendileg 30 milliós kártérítési kötelezettség, és a korábban Hunvaldra kiszabott másfél év letöltendő sem változott - igaz, börtönbe nem kellett vonulnia, mert csaknem két és fél évet már előzetesben töltött.

Kifizette az állam a kártérítést
Kifizette a magyar állam májusban Hunvald Györgynek a megítélt csaknem másfél millió forint kártérítést, miután március végén jogerőre emelkedett az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete, amely megállapítja, hogy a magyar hatóságok megsértették a volt politikus szabadságjogait az ellene folytatott eljárás során. A korábbi MSZP-s polgármesternek igazat adó tavaly decemberi döntés azért vált tavasszal jogerőssé, mert a határidőig a magyar állam nem fellebbezett ellene, elismerve ezzel a jogsértést. Hunvald korábban úgy értékelte az ítéletet, bebizonyosodott, hogy indokolatlanul tartották fogva csaknem három évig.

Nemzetközi gyakorlaton a magyar Gripenek

A Magyar Honvédség Gripen vadászgépei is részt vesznek Németországban a hétfőn kezdett Tiger Meet elnevezésű nemzetközi gyakorlaton - közölte a Honvédelmi Minisztérium az MTI-vel.

Közleményük szerint az évenkénti találkozó fő célja a légierők közötti együttműködés elősegítése, a NATO katonai céljainak jobb megértése, valamint az egységek közötti átjárhatóság kidolgozása. A június 27-ig tartó gyakorlaton olyan körülmények között hajtják végre az összetett feladatokat, amelyeket valós harchelyzetek tapasztalatainak felhasználásával terveztek meg.

A Magyar Honvédség eddig két alkalommal vett részt repülőgépekkel a Tiger Meeten. A kecskeméti Puma század JAS 39 típusú Gripen vadászgépei 2009-ben Belgiumban, 2010-ben pedig Hollandiában gyakoroltak. Idén a németországi Schleswig-Jagel repülőbázison rendezik meg a gyakorlatot, amelyen az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis kijelölt állománya öt Gripennel és An-26-os logisztikai támogatással, 42 katonával vesz részt. 

A magyarok számára különösen fontos az idei Tiger Meeten való részvétel, ugyanis a 2009-es gyakorlaton nyújtott teljesítmény és az összes részt vevő nemzet képviselőinek ajánlása alapján a kecskeméti Pumák akkor előfelvételt nyertek a Tigrisek közé. A teljes jogú tagságot a harmadik részvétel után lehet megkapni és folyamatos jelenléttel lehet fenntartani. A teljes körű tagságról a mostani gyakorlat ideje alatt fognak szavazni - olvasható a közleményben.

Nemzetközi gyakorlaton a magyar Gripenek

A Magyar Honvédség Gripen vadászgépei is részt vesznek Németországban a hétfőn kezdett Tiger Meet elnevezésű nemzetközi gyakorlaton - közölte a Honvédelmi Minisztérium az MTI-vel.

Közleményük szerint az évenkénti találkozó fő célja a légierők közötti együttműködés elősegítése, a NATO katonai céljainak jobb megértése, valamint az egységek közötti átjárhatóság kidolgozása. A június 27-ig tartó gyakorlaton olyan körülmények között hajtják végre az összetett feladatokat, amelyeket valós harchelyzetek tapasztalatainak felhasználásával terveztek meg.

A Magyar Honvédség eddig két alkalommal vett részt repülőgépekkel a Tiger Meeten. A kecskeméti Puma század JAS 39 típusú Gripen vadászgépei 2009-ben Belgiumban, 2010-ben pedig Hollandiában gyakoroltak. Idén a németországi Schleswig-Jagel repülőbázison rendezik meg a gyakorlatot, amelyen az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis kijelölt állománya öt Gripennel és An-26-os logisztikai támogatással, 42 katonával vesz részt. 

A magyarok számára különösen fontos az idei Tiger Meeten való részvétel, ugyanis a 2009-es gyakorlaton nyújtott teljesítmény és az összes részt vevő nemzet képviselőinek ajánlása alapján a kecskeméti Pumák akkor előfelvételt nyertek a Tigrisek közé. A teljes jogú tagságot a harmadik részvétel után lehet megkapni és folyamatos jelenléttel lehet fenntartani. A teljes körű tagságról a mostani gyakorlat ideje alatt fognak szavazni - olvasható a közleményben.