A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Tusk egyes magas rangú tisztségviselők törvénytelen cselekedeteit, a párbeszédek helyenként kivételesen durva stílusát bírálta, külön hangsúlyozva, hogy e botránynak súlyos következményei vannak az állambiztonságra nézve. A miniszterelnök - a lengyel főügyészhez hasonlóan - nem látja indokoltnak egy esetleges hatósági eljárás indítását a Marek Belka jegybanki elnök és Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter között lezajlott párbeszéd szerinte felháborító stílusa miatt. Tusk hozzátette: a belügyminiszter leváltására sem lát érdemi okot.
Tusk elmondta: a belügyi tárca vezetője nem az ő megbízásából beszélt Belkával, de a párbeszéd tartalmáról Sienkiewicz tájékoztatta őt. A miniszterelnök úgy értékelte a kiszivárgott beszélgetést: "az urak arról tárgyaltak, hogyan lehet az államnak segíteni és a negatív pénzügyi folyamatokat fékezni". Beszélt a jegybanktörvény készülő módosításáról is, amelynek értelmében a jegybank elnöke nem a pénzügyminiszternek, hanem közvetlenül a miniszterelnöknek tartozna felelősséggel. Tusk egy erre vonatkozó kérdésre azt felelte: a módosítási szándék nem következménye a két személy között lezajlott és nyilvánosságra került párbeszédnek. Ezzel arra utalt, hogy az említett hangfelvételen a belügyminiszter pénzkibocsátást követel a jegybank elnökétől. Belka ezért cserében Jacek Rostowski pénzügyminiszter leváltását kérte, valamint azt, hogy módosítsák a jegybanktörvényt.
A másik lehallgatott beszélgetést illetően, amely Slawomir Nowak kormánypárti képviselő és Andrzej Parafinowicz között hangzott el (aki akkoriban az állami pénzügyi felügyeletért felelős miniszteri biztos volt), a miniszterelnök azt mondta, hogy az ő magatartásuk megbocsáthatatlan. Nowak ugyanis adó- és vagyonbevallásával kapcsolatos ügyeinek elsimítását próbálta elintézni a közzétett beszélgetésben. A főügyész már tett is lépéseket - mondta a kormányfő. A botrány kitörését illetőn Tusk kifejtette: Lengyelországban 1989 óta először fordul elő olyan szervezett, törvénytelen cselekmény, amelynek célja magas rangú állami tisztségviselők folyamatos lehallgatása és az ország destabilizációja. "Teljes joggal tarthatunk attól, hogy az ilyen lépések célja a kormány megdöntése volt, mégpedig törvénytelen módszerekkel."
Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter a miniszterelnöki sajtótájékoztató után bejelentette, hogy az ügyészséghez fordult az illegális lehallgatás miatt. Marek Belka, a jegybank elnöke délután kijelentette: "Nincs szándékomban lemondani". A miniszterelnöki beszéd heves visszhangot váltott ki a politikusok körében. Jaroslaw Kaczynski, a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság elnöke a kormány lemondását követelte, és kijelentette, hogy Lengyelország belső biztonsága megrendült.
Jaroslaw Gowin volt igazságügyi miniszter, aki decemberben lépett ki a Polgári Platformból, és ma az általa alapított Együtt Lengyelország párt elnöke, kijelentette: "Tusk szőnyeg alá söpörte a problémát." Zbigniew Ziobro, a Szolidáris Lengyelország jobboldali ellenzéki párt elnöke, aki a Kaczynski-kormányban volt igazságügyi miniszter (2005-2007), "homályos magyarázkodásnak" minősítette Tusk beszédét. Szerinte a miniszterelnök tévesen értelmezi azt, ami a hangfelvételeken hallható.
A Demokratikus Baloldal Szövetsége nevű ellenzéki párt főtitkára, Krzysztof Gawkowski szerint Tusk "alábecsüli a lengyelek értelmi képességeit, a botránykeltőket pedig oltalmazza." Gawkowski lemondásra szólította fel a kormányt. Janusz Piechocinski, a koalíciós Lengyel Parasztpárt elnöke szerda reggelre hívta össze a pártvezetést, hogy - mint fogalmazott - megvitassák saját "forgatókönyveiket". A Kaczynskiék által követelt kormánylemondással kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni.
