Újabb Seuso-kincsek térhetnek haza, teljessé válhat a kiállítás

Hamarosan teljessé válhat a Seuso kincseket bemutató kiállítás, bár a késő-római műkincsegyüttes így sem lesz teljes - értesült a napi.hu. A kincs ismert része 40-50 tárgyból is állhat, az egyes darabok Svájcban, Párizsban, Angliában lehetnek, ezek hazahozatala kétséges. 

Zelnik István - aki a műkincsek visszaszerzésén fáradozott az elmúlt években - nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a teljes kollekció akár több száz darabból állt, de kérdéses, hogy ezekből mennyit találtak meg és vittek ki az országból, valamint, hogy ezeket eladásra kínálják-e a magyar kormánynak.

A Seuso-kincsek feltételezhetően az 1970-es évek végén kerültek elő a Fejér megyei Polgárdi szőlőhegyén. A felbecsülhetetlen értékű színezüst kancsókból, tálakból álló gyűjtemény az időszámításunk szerinti 4. század végéről származhat, tulajdonosa talán egy barbár betörés elől menekülve dönthetett úgy, hogy elássa.

Mint ismert, az áprilisi választások előtt (a 15 műkincsből) hét darabot hoztak haza 15 millió euróért, újabb hét tárgy átvételéről pedig az elmúlt napokban született előzetes egyezség. Az, hogy kitől és mennyiért vették meg a kincseket, titoknak számít.

A történet máig homályos pontja, hogy a Seuso-kincsek tulajdonjogáról a magyar állam soha nem mondott le, így a márciusban kifizetett négy és félmilliárd forint sem minősülhet vételárnak, legfeljebb valamilyen őrzési-restaurálási díjnak.

A Sotheby's aukciósház egy korábbi becslése szerint a 15 darabos kollekció aukción akár 200 millió euróért is elkelt volna. Amennyiben a maradék tárgyakkal kiegészül a Seuso kollekció, akkor ez az érték még nőhet is - ezzel párhuzamosan viszont a lelet nem ismert darabjainak ára jelentősen csökkenhet. 

Szerdán és csütörtökön zárva tart a Seuso-kincseket bemutató kiállítás a Parlamentben - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája.

Szerző

Fapál: A bohózatot újra kezdjük

Publikálás dátuma
2014.06.17. 07:11
Periratok a Debreceni Törvényszéken FOTÓ: MTI/CZEGLÉDI ZSOLT
Újra elkezdődött tegnap a "viszkisdoboz-ügy", azaz a tábornok-per elsőfokon a Debreceni Törvényszéken, amely máris őszre halasztotta a következő tárgyalást. A megismételt eljárás a vádirat ismertetésével indult: eszerint 17 vádlott, köztük egykori tábornokok és ezredesek számlájára költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés írható. 

Tavaly februárban, az első eljárásban minden vádlottat, minden vádpont alól felmentett a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa, mivel az egykori honvédelmi tárca volt tisztviselőit 200 milliós vesztegetéssel megvádoló ügyészség semmilyen érdemi bizonyítékot nem tudott felmutatni. Ami pedig volt, azt a bíró feltételezéseken alapulónak nevezte. Azután a Fővárosi Ítélőtábla úgy vélte, súlyos eljárási szabálysértések történtek Kaposváron - "a bíróság ítélete megalapozatlan, tényállása hiányos, és indoklási kötelezettségének sem tett eleget" - , ezért új eljárást írt elő.

A "nagy hal" az ügyben az ügyészség szerint Fapál László, Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszter államtitkára lett volna, ám a viszkisdobozban átadott vesztegetési pénz története - amit az ügyészség és a kormánypárti sajtó is kitartótan állított - kizárólag az egyik vádlott, Oláh János tábornok vallomásán alapult. Aki viszont a bíróságon ezt visszavonta, sőt, elismerte: az ügyészek által felvázoltakra csak "bólintania kellett", mert "volt egy koncepciójuk, ők mondták, hogy ezt jobban tudják". (Fapált Juhásszal együtt egy másik - kedvezménnyel megvásárolt szolgálati lakás ügyében indult - perben is megvádolták, de néhány hónapja nem jogerősen mindkettejüket felmentették.)

"Az előadás helyszíne változik, egy-két szereplő kicserélődik, de a bohózatot újra kezdjük" - kommentálta a blogján Fapál a megismételt eljárást. Szerinte azonban a bíróság már Kaposváron is kőbe véste: "a vádirat az nem bizonyíték, abba bármit le lehet írni". A vádlottakat október 8-án hallgatja meg a bíróság.

Orbán kancellárai az egyetemek nyakán

Módosítják a felsőoktatási törvényt, ennek keretében már idén szeptembertől biztosan bevezetik a hazai egyetemeken és főiskolákon a kancellári rendszert - derült ki Balog Zoltán tegnapi szavaiból. Az emberi erőforrások minisztere elmondta, a kancellárt a miniszterelnök nevezi majd ki, munkáltatója pedig az erőforrás tárca vezetője lesz. A kancellár felel majd az állami fenntartású felsőoktatási intézmények gazdálkodásának irányításáért, de megmarad a mindenkori nemzetgazdasági miniszter által kinevezett gazdasági főigazgató posztja is, őket a kancellároknak rendelik alá.

Balog Zoltán úgy fogalmazott, a módosítással "visszaáll az a rend", hogy az egyetemi vagy főiskolai szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit az erőforrás miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá. Csakhogy a rektorok hatásköre szűkül. A tárcavezető szerint ugyanis a működés területe a kancellárhoz tartozik majd, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol majd, ugyanakkor az oktatásban dolgozók munkáltatói joga továbbra is a rektornál marad.

Más kormányzati szereplők a tervezett feladatmegosztást korábban úgy fogalmazták meg, hogy a rektoré marad a szakmai irányítás, a kancellár pedig a gazdálkodási döntéseket hozza. Azonban az összes szakmai döntésnek - például az intézményi struktúra átalakítása - költségvetési vonzata van, így a kormány által kinevezett kancellár nélkül a rektorok alig "mozdulhatnak" majd. Az erőforrás miniszter elmondta, a törvénymódosítás ezen felül lehetővé teszi a Testnevelési Egyetem leválását a Semmelweis Egyetemről, valamint rendelkezik a fővárosi Pető Intézet állami fenntartásba vételéről.

A kancellári koncepciót még a leköszönő Klinghammer István felsőoktatási államtitkár képviselte, de azt még nem tudni, hogy a parlamenti beadásra váró törvénytervezet mennyiben lesz azonos azzal, amelyet a volt államtitkár a felsőoktatás szereplőivel - rektorok, hallgatók, dolgozók - egyeztetve alkotott meg, de Balog szerint a mostani tervezetről is egyeztettek velük. Bár Klinghammer utódját hivatalosan még nem nevezték meg - valószínűleg Palkovics László követi, aki egy, a kormánnyal stratégiai megállapodást kötő német cég, a Knorr-Bremse fejlesztési igazgatója -, de az államtitkár leváltása visszalépést jelenthet a konszenzusos oktatáspolitikából, és kétségessé válik, hogy növelik-e az elmúlt évek megszorításaival kivéreztetett felsőoktatási intézmények költségvetését. Balog szerint ugyanis a mostani módosítást - amelyet még nyári szünet elfogadhat az Országgyűlés - ősszel újabb változtatások követhetik.

Egyelőre csak remélni lehet azt is, hogy a kormánypártok nem csökkentik újra radikálisan az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát. Ez érintheti leginkább a tegnap megkezdődött szóbeli érettségi vizsgaidőszak résztvevőit, akiknek a matúra egyben felsőoktatási felvételi vizsga is.