Ellentétes a magyar jogrenddel az Orbán-kormány és az orosz Roszatom között január közepén az orosz féllel a paksi atomerőmű bővítésére megkötött beruházási szerződés. Az egyezmény ugyanis kiköti, hogy vita esetén a felek nemzetközi választott bírósághoz fordulnak, s úgy rendezik a nézeteltérésüket. Miközben a Fidesz-kormány által még 2011-ben megalkotott nemzeti vagyon védelméről szóló sarkalatos törvény kimondja, hogy a nemzeti vagyonról szóló jogviták során nem nevezhető ki választott bíróság, az ügyet magyar nyelven és magyar bírói testület előtt kell rendezni.
Ez azért van így, hogy a legfontosabb nemzeti értékekről ne más országok dönthessenek - magyarázták kormányoldalról az alkotmánybírósági próbát is kiállt passzus fontosságát. Az új paksi erőmű pedig - hasonlóan a már működő nukleáris üzemhez - nemzeti tulajdonban lévő létesítmény lesz, így a vele kapcsolatos vitás kérdések nem vihetőek külföldi bírói testület elé - nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett. Az LMP társelnöke felszólította a miniszterelnököt, hogy "hagyjon fel ezzel az ámokfutással, ne vigye Magyarországot kényszerpályára" és vetesse le a parlament napirendjéről a hitelszerződés kérdését. Ehelyett folytassanak le társadalmi vitát és a kormányfő mondja fel az "Orbán-Putyin paktumot" - közölte. Ha ez nem is történik meg, azért érdekes fejleményeket hozhat még a két jogszabály "összefésülése".
Szél Bernadett arról is beszélt, hogy a januárban Moszkvában aláírt, és február elején a fideszes parlamenti szavazógépezeten áterőltetett keretszerződéshez kapcsolódó finanszírozási megállapodás - amely egyebek mellett tíz milliárd eurós orosz beruházási hitel felvételét tartalmazza - a tervek szerint ma kerül a parlament költségvetési, illetve külügyi bizottsága elé. Ez követően pedig akár már a jövő hét elején el is fogadhatja a kormánypárti országgyűlési többség. Vagyis a Fidesz minden előzetes egyeztetés nélkül ezt a paktumot is gyors ütemben jóváhagyathatja a parlamenttel.
A kormányzat félrevezeti a lakosságot,amikor azt állítja, hogy megoldott a paksi atomerőműben keletkező kiégett fűtőelemek végleges tárolása. A valóságban ugyanis Oroszország nem fogadja be csak átmeneti tárolásra, vagy újrafeldolgozásra az erősen sugárzó kazettákat, a radioaktív hulladékot azonban visszaszállítja Magyarországra. Idehaza pedig egyenlőre nincs olyan befogadó hely, amely alkalmas az ilyen veszélyes anyagok végleges elhelyezésére - nyilatkozta lapunknak Kóbor József. Az LMP nukleáris biztonsági szóvivője szerint, így sem a már üzemelő paksi blokkokban, sem a megépíteni tervezett új reaktorokban keletkező magas radioaktivitású hulladékok sorsa nincs megoldva, ami hosszú távon jelentős veszélyeket rejt magában. Az ilyen fűtőelemek ugyanis több tízezer évig erősen sugárzóak maradnak, s ezáltal ártalmasak a környezetre, illetve az emberi szervezetre.
A pécsi önkormányzati képviselő aggódik amiatt, hogy a kormányzat a várostól alig néhány kilométerre a Boda tértségében lévő, aleurolit elnevezésű kőzetben kíván kialakítani végleges lerakóhelyet a nagy radioaktivitású hulladékok számára. Egy ilyen létesítmény ugyanis kockázatokat rejt magában, miután nincsenek kiforrott technológiák az erősen sugárzó anyagok befogadó helyeinek az építésére. Eddig világszerte csupán kísérleti megoldásokat alkalmaztak.
A környezetiparra, egészségiparra, felsőoktatásra, kultúrára és turizmusra épülő pécsi fejlesztési koncepciókkal pedig a tervezett objektum nemigen egyeztethető össze - tette hozzá a szakember.
A visegrádi négyek országaiban végzett közvélemény-kutatás szerint a politikusok homlokegyenest máshogyan cselekszenek, mint amit a lakosság elvárna tőlük a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatban. A megkérdezettek szerint egyértelműen növelni kell a tiszta energiaforrások arányát, az érintett országok döntéshozói azonban elutasítják az Európai Bizottság és az egyes tagállamok erre vonatkozó javaslatait.
A 2500 fő részvételével végzett közvélemény-kutatást a Greenpeace megbízásából egy független nemzetközi közvélemény-kutató, az Ipsos készítette 2014 júniusában. A válaszadók 80 százaléka szerint a megújuló energiaforrások arányának növelése csökkentené országuk energiaimport-függőségét, és a válaszadók 76 százaléka szerint az energiamegtakarítás szintén ugyanezt segíti elő.
A V4-országok lakosságának 86 százaléka kötelezővé is tenné az Európai Unió országaiban a megújuló energiaforrások arányának növelését.