Félnek a kormányfő beszédétől

Recep Tayyip Erdogan a néhány héttel ezelőtti kölni fellépése után újabb európai városban, ezúttal Bécsben akar választási beszédet tartani az augusztus 10-én esedékes török elnökválasztás közeledtével. A török miniszterelnök tervezett előadása azonban az osztrák sportéletet is felkavarta, mert a Vienna Capitals jégkorongcsapatának stadionjában, az Albert-Schultz-Halléban kíván fellépni csütörtökön. A klub sajtónyilatkozatban határolódott el a miniszterelnök tervezett beszédétől hangsúlyozva, hogy a rendezvénynek semmi köze sincs a Vienna Capitalshoz. 

Erdogant az Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) rendezvényére hívták meg. Hivatalosan tehát nem kampánybeszédet mond. Ugyanakkor mér a néhány héttel ezelőtti kölni fellépését, melyen 15 ezren jelentek meg, úgy konferálták fel, hogy az nem kampánycélokat szolgál. Ugyanakkor megfigyelők rámutatta, hogy az elnökválasztáson már a török útlevéllel is rendelkező, külföldön élő törökök is voksolhatnak, így ez lehet Erdogan beszédeinek igazi mozgatórugója. A német városban tüntetők tízezrei fogadták, s hasonló fogadtatásra számíthat az osztrák fővárosban.

Az osztrák politikai élet képviselői is aggódva várják a miniszterelnök felszólalását. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter annyit közölt, „érzékenyebb fellépést” várnak a török miniszterelnöktől. Jóval élesebben fogalmazott Sebastian Kurz külügyminiszter, aki az Österreich című lapban nyomatékosította: Erdogan nem oszthatja meg az osztrák társadalmat. Mint mondta, egy nem odaillő beszéd megmérgezheti a légkört a társadalomban. Ankara hevesen reagált Kurz szavaira. A török kormánypárt, az AKP egyik képviselője, Metin Külünk úgy vélte, Kurz „túllőtt a célon”.

Bár Erdogan egyelőre hivatalosan nem jelentette be részvételét a török elnökválasztáson, megfigyelők biztosra veszik, hogy ő indul az AKP színeiben. Ausztriában jelentős, 190 ezres török kisebbség él, közülük 100 ezren rendelkeznek választójoggal. A pénteki beszédre 7000 vendéget várnak, 10 ezren a stadionon kívül követhetik nyomon a miniszterelnök előadását.

Szerző
Témák
Törökország

Megállapodhatnak az iráni atomprogramról?

Iráni vezetők meglátása szerint továbbra is létrejöhet megállapodás az iráni atomprogramról. Bécsben hétfő óta zajlanak a tárgyalások a hatok, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt álladó tagja (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország), illetve Németország, valamint a perzsa állam képviselői között. A megbeszélések várhatóan pénteken zárulnak le. Abbasz Arakcsi iráni külügyminiszterhelyettes azt közölte, konstruktív tárgyalások zajlanak, s akár előzetes egyezség is születhet a tárgyalások végéig. Elismerte ugyanakkor, hogy továbbra is vannak véleménykülönbségek, de a megbeszélések légköre „igen jó”. Úgy vélte, a felek mindent elkövetnek a tárgyalások sikeréért.

A tárgyalások a legnehezebb szakaszhoz érkeztek. A legnagyobb ellentét annak kapcsán alakult ki, mennyi legyen az urándúsítás mértéke. Teherán ragaszkodik az urándúsítás jogához arra hivatkozván, hogy az atomenergia békés célú felhasználása a világ bármely országa számára engedélyezett.

Az ország kormánya néhány ezer urándúsító centrifugát működtetne, a nemzetközi közösségek azonban csak néhány százat engedélyeznének. Irántól azt várnák, hogy ne állítson elő katonai felhasználásra alkalmas, 20 százalékosra dúsított uránt, ne lépje túl az 5 százalékos dúsítási határt.

A tárgyalásokat július 20-ig kell lezárni, s a végső megállapodás a tavaly novemberben, Genfben megszületett ideiglenes egyezményt váltaná fel.

Szerző
Témák
atomprogram Irán

Megállapodhatnak az iráni atomprogramról?

Iráni vezetők meglátása szerint továbbra is létrejöhet megállapodás az iráni atomprogramról. Bécsben hétfő óta zajlanak a tárgyalások a hatok, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt álladó tagja (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország), illetve Németország, valamint a perzsa állam képviselői között. A megbeszélések várhatóan pénteken zárulnak le. Abbasz Arakcsi iráni külügyminiszterhelyettes azt közölte, konstruktív tárgyalások zajlanak, s akár előzetes egyezség is születhet a tárgyalások végéig. Elismerte ugyanakkor, hogy továbbra is vannak véleménykülönbségek, de a megbeszélések légköre „igen jó”. Úgy vélte, a felek mindent elkövetnek a tárgyalások sikeréért.

A tárgyalások a legnehezebb szakaszhoz érkeztek. A legnagyobb ellentét annak kapcsán alakult ki, mennyi legyen az urándúsítás mértéke. Teherán ragaszkodik az urándúsítás jogához arra hivatkozván, hogy az atomenergia békés célú felhasználása a világ bármely országa számára engedélyezett.

Az ország kormánya néhány ezer urándúsító centrifugát működtetne, a nemzetközi közösségek azonban csak néhány százat engedélyeznének. Irántól azt várnák, hogy ne állítson elő katonai felhasználásra alkalmas, 20 százalékosra dúsított uránt, ne lépje túl az 5 százalékos dúsítási határt.

A tárgyalásokat július 20-ig kell lezárni, s a végső megállapodás a tavaly novemberben, Genfben megszületett ideiglenes egyezményt váltaná fel.

Szerző
Témák
atomprogram Irán