Ez a türkmenisztáni jogállamiság!

Türkmenisztán, amelynek elnökét szerdán nagy állami pompával fogadták Budapesten, a civilizált jogállamiság mintaképe. Legalábbis ezt feltételezhetnénk egy európai uniós tagállam fontos diplomáciai partneréről. E feltételezés azonban hamar megdől, ha betekintünk az Amnesty International összeállításába.

A közép-ázsiai országban rendszeresek a jogsértő bírósági tárgyalások és ítéletek, különösen a rezsim bírálóival szemben. 2009-ben 5 éves börtönbüntetésre ítélték Andrei Zatoka-t, ismert környezetvédőt és emberi jogi harcost. Rovshen Yazmuhamedovot, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió újságíróját több mint két hétig tartották fogva 2013 májusában. Bűne, hogy többször kritizálta a türkmén vezetést. Terroristaként kezelték, de nem mondták meg, hogy pontosan mivel vádolják. Az elzárás ideje alatt többször kihallgatták, a lakásánál pedig megfigyelő kamerákat helyeztek el.

Geldy Kyarizovot, világszerte elismert lovas szakembert és családját 2014 januárjában - útban az orvosa felé - letartóztatták, majd súlyosan bántalmazták a rendőrségen. A férfi krónikus beteg, akinek sürgős orvosi kezelésre lenne szüksége, ehhez azonban nem tud hozzájutni. A férfit még 2002-ben 6 évre ítélték koholt vádak alapján, miután kegyvesztett lett az elnöknél. 2007-ben szabadult kegyelemmel, de azóta is folyamatos megfigyelésnek és zaklatásnak van kitéve.

Türkmenisztánban 2008 óta elérhető az internet. Ez azonban nem az általunk megszokott korlátlan hozzáférés: a kormány cenzúrázza az internetes tartalmakat, főleg az emberi jogi tartalmakat és a híreket. Az internetkávézók alacsony száma és az otthoni internet-hozzáférés magas ára miatt kevesen férnek hozzá az információkhoz. Az Amnesty International is üdvözölte a 2012-es választási- és a 2013-as médiatörvény elfogadását, de a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy ezeknek a valóságban nincs semmilyen kézzelfogható hatásuk. A valóságban Türkmenisztánban még mindig nincs szólás-, gyülekezési-, egyesülési szabadság, és minden nap történnek súlyos emberi jogi sértések, például kínzás, önkényes elzárás, és emberek tűnnek el nap mint nap.

Türkmenisztánban diszkriminálják az etnikai kisebbségeket, így például tiltott a balok nemzetiség nyelvét és szokásait tanítani. Ezen kívül az üzbég nyelvet is csak pár nemzetiségi iskolában lehet tanulni. Orosz diplomák és hivatalos papírok százezreit nyilvánította pár éve érvénytelenné Türkmenisztán. Az orosz vezetéknevű diákokat nyíltan diszkriminálják az egyetemeken, gyakorlatilag lehetetlen felvételt nyerniük. Az orosz újságokat és az orosz nyelvű rádiót betiltották.

Súlyosan korlátozzák a melegek és leszbikusok jogait. Az 1997-es Büntető Törvénykönyv paragrafusa szerint két férfi közötti nemi aktus két év börtönnel büntetendő.

A hatóságok 2010-ben betiltották a legnagyobb orosz mobilszolgáltatót. Ezzel a lépéssel az ország mobilhasználóinak 80%-át, 2,5 millió embert hagytak mobilkapcsolat nélkül. A szolgáltatás felfüggesztése ellehetetleníti a külfölddel való minimális kapcsolatát is a türkmén embereknek.

Ennek a rezsimnek vezetője, Gurbanguly Mälikgulyýewiç Berdimuhamedow tárgyal két napon át Budapesten. A hírek szerint magyar-türkmén oktatási, kulturális, tudományos és külügyi megállapodás várható, mi több, még a NAV is együttműködésre készül a türkmén adóhatósággal.