Emlékezetes: az Ab márciusban úgy döntött, hogy a devizahitelesek helyzete olyan társadalmilag jelentős, előre nem látható eset, amelyben lehetséges, hogy a parlament jogalkotással módosítsa a már megkötött szerződéseket. Gulyás Gergely tegnapi szavai alapján úgy tűnik, hogy nem csak azokon a pontokon fogják módosítani a szerződéseket, amelyeken a Kúria legutóbbi polgári jogegységi határozatában indokoltnak ítélte. A legfelsőbb bírói testület ugyanis csak az árfolyamrés és - közvetve - az egyoldalú kamatemelés - tisztességtelenségét mondta ki.
Azért közvetve, mert a Kúria csak meghatározta, hogy milyen, rendkívül szigorú feltételeknek kell megfelelnie a bankok egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési passzusainak, ám jelenleg ezeknek a feltételeknek szinte egy szerződés sem felel meg. Az árfolyamváltozásról a Kúria azt állapította meg, hogy nem vizsgálható a tisztességtelensége, csak akkor, ha az adósok bizonyítani tudják, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást. Gulyás Gergely tegnapi szavai szerint a törlesztési árfolyamon is változtatni fog a kormány.
Vagyis a bankok nem csak a 100 milliárdos árfolyamrés miatti, és a 300 milliárd forintos, kamatemelések miatti veszteségre számíthatnak, hanem az árfolyamon is bukni fognak. Hogy pontosan mennyit, az a "minden lakás-jelzáloghitelre kiterjedő" törvényjavaslatból derülhet ki. Ez ősszel kerül a Fidesz képviselőcsoportja elé - addig Trócsányi László, új igazságügyminiszter tanulmányozza a Kúria döntését. Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök a Gazdasági Rádiónak nyilatkozva azonban kifejtette: fontos lenne, hogy a törvényalkotók ne essenek túlzásokba, mert azt a hazai bankszektor sínylené meg.
Gulyás Gergely szerint mindenképpen érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek. Ugyanakkor a kormánypárti politikus úgy látja, hogy a svájci frankban eladósodottaknak nem is nagyon lenne esélyük erre. „A legkedvezőbb megoldás esetén is legfeljebb odáig fogunk eljutni, hogy a devizahitelesek nem járnak rosszabbul, mint a forinthitelesek" - mondta Gulyás.
Magyarországon még nem indult meg a hitelezés, a jegybank Növekedési Hitelprogramja jó kezdeményezés, de a fenntartható növekedéshez nem elegendő, hiszen maga a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is jelezte, hogy csak átmenetinek szánja - közölte tegnapi olaszországi sajtótájékoztatóján a Privátbankár tudósítása szerint Ignacio Jaquotot, az Intesa Saopaolo bankcsoport nemzetközi divíziójának vezetője. A bankcsoport magyar leánya, a CIB ugyanakkor nem tervezi a kivonulását hazánkból. A Kúria döntésével közelebb kerültünk a devizahiteles probléma megoldásához, reméljük, hogy hamarosan végleges megoldás születik - közölte a bankvezér.