Így ünnepeljük a menekülteket

Publikálás dátuma
2014.06.20. 07:11

"Egyetlen család is sok, amelyet háború szakít szét" - idén ezzel a jelmondattal hívja fel a világ figyelmét a menekültek helyzetére a Menekültek Világnapja alkalmából az ENSZ. Sok, hazájából Magyarországra menekülő azonban hiába kapja meg az oltalmazotti státuszt, a bevándorlási hivatal akkor is visszavonhatja azt, ha az érintettek rég megkezdték itteni szocializációjukat - mint az nemrég egy koszovói családdal történt. Hiába születtek itt gyermekeik és jártak itt iskolába, hazájuk már "biztonságos", így nem védi többé őket Magyarország.

"A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal számos támogatást és segítséget fog nyújtani önnek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessen a magyar társadalomba" - ígéri honlapján a BÁH a hazánkba menekültként érkező, de nemzetközi védelemre szoruló külföldiek számára.

Ha ugyanis fennáll a veszély, hogy saját hazájukban súlyos sérelmek érnék, félelmük megalapozottságát pedig igazolni is tudják, akkor menekültként, oltalmazottként, illetve hazájukba "visszaküldés tilalma" alá eső személyként tartózkodási jogot kapnak Magyarországon. De elvileg "hosszabb távon is" lehetőséget kapnak a beilleszkedésre, státuszuk a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokkal járhat: részesülhetnek az egészségügyi, szociális ellátásokból, az oktatásból, de anyagi támogatást - már ha valóban rászorulónak minősítik őket - mindössze 60 napig kaphatnak.

Mindezt felidézni azért is aktuális, mert az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a menekültek idei világnapját a háború áldozatainak szenteli. A közel-keleti térség háború szélén áll, és az iraki szunniták vérontása újabb menekülthullámmal fenyegetheti a szomszédos országokat, és mint a világnap idei jelmondata szól: "egyetlen család is sok, amelyet háború szakít szét". Meglepő, hogy a bevándorlási hivatal portálján a világnap kapcsán nem találni semmit.

Magyarország egyre kevesebb menekültstátuszt "oszt ki" (lásd táblázatunkat): az elmúlt években az átlag a százat sem érte el, ami durva különbség a 2000 körüli számhoz képest. Oltalmazotti státuszra - a nemzetközi védelem "második szintjére", amely egyébként nálunk 2008 óta létezik - láthatóan többen voltak jogosultak, igaz, kevesebb jogosultságot is jelent a menekültekénél: őket ugyanis személyes üldöztetés nem, de például polgárháború miatti életveszély veszélyeztetheti otthonukban. Érthetően többnyire családjukkal, gyerekeikkel érkeznek: Magyarországon 2012-ben 683-an, de tavaly már 927 ember élt nálunk oltalmazotti státusz alatt - sokan érkeztek Koszovóból, Afganisztánból.

A számokat közelebbről nézve megdöbbentő részleteket lehet találni. Ha a bevándorlási hivatal úgy látja, hogy a külföldi már nem szorul védelemre, visszavonják oltalmazotti státuszát - mint azt a közelmúltban éppen egy ötgyermekes koszovói család esetében tették. Úgy tudjuk, hazájukat "biztonságos" országgá nyilvánított a BÁH, vagyis szerintük már nem voltak érvényesek azok a körülmények, amelyek elől több mint 8 éve hazánkba menekültek. Igaz ugyan, hogy a státusz feltételeit öt évente amúgy is kötelező felülvizsgálniuk, ám a családtagok komolyan elkezdtek szocializálódni, és jó ideje az állampolgárság megszerzésében gondolkodtak: a gyermekek között van, aki eleve itt kezdte az általános iskolát, a családnak volt rendszeres, munkából származó jövedelme is.

A visszavonás érthetetlennek tűnő okairól azonban hiába érdeklődtünk a BÁH-nál, többször is - legelőször éppen egy hónapja -, megkeresésünkre semmilyen választ nem kaptunk. Hasonló esetekben egyedül a bíróság írhatja felül a hivatal döntéseit, és a koszovói család esetében nyomós érv is lehet, hogy van Magyarországon született gyermekük. "Pedig nagyon változó, hogyan tud egy-egy bevándorló család beilleszkedni. Van, akik úgy tudnak élni, mint bármelyik magyar család, és van, akik gyakorlatilag az éhhalál ellen küzdenek, mert nem tudnak munkát találni" - mondta lapunknak tapasztalatairól a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület egy szociális munkása. Szerinte sokan szorulnak rokoni, baráti segítségre. És mivel 99 százalékuk albérletben él, azt az 50-60 ezer forintot, amit a megélhetésükre fordíthatnának, a lakhatásra kell áldozniuk.

Szerző

Túlkompenzál a Fidesz

Publikálás dátuma
2014.06.20. 07:09
Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésben – a jövőben a polgármesterek diktálnak majd FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Egész pályás letámadással készül a Fidesz az önkormányzati választásra: a minap Áder János államfő által aláírt módosított törvényben már az is súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy Budapesten - a polgármesterek automatikus közgyűlésbe kerülésével - négy-ötszörös lakosságszám-különbségű kerületek egyaránt egy mandátumot érnek, ám az ezt korrigálni hivatott kompenzációs lista mandátumszámítása még aránytalanabb.

A visszaélésszerű, ráadásul ész és értelem nélküli törvényalkotás iskolapéldája az önkormányzati választás fővárosi mandátumszámításának új szabálya - mondta lapunknak Tüttő Kata. Az MSZP fővárosi frakcióvezető-helyettese legalább ekkora problémának nevezte, hogy ezzel az új fővárosi közgyűlés életképtelen is lesz.

Az Áder János köztársasági elnök által nemrég aláírt, az önkormányzati választás szabályait módosító salátatörvény pontjai közül aránytalansága miatt eddig leginkább azt a változtatást bírálták az ellenzéki pártok, hogy a fővárosi közgyűlés tagjait ezentúl nem listás, azaz arányos választási rendszerben választják meg, hanem a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listáról bejutó képviselő lesz tagja. A polgármesterek "automatikus" közgyűlési tagsága pedig azt jelenti, hogy a 24 ezer lakosú I. kerületet éppúgy egy polgármester képviseli majd, mint a több mint 123 ezres lélekszámú Zuglót, vagyis egy-egy szavazat mandátumszerzési "értéke" között akár ötszörös különbség is lehet.

Csakhogy az elvileg ezt az aránytalanságot kompenzáló másik új szabály, miszerint a 23 polgármester mellett 9 képviselő kompenzációs listáról kerül a közgyűlésbe, még ennél is aránytalanabb mandátumszámítási rendszer alapján íródott. A kompenzációs listáról a mandátumokat ugyanis a vesztes kerületi polgármesterjelöltek között osztják majd ki, ám a számítás módjával a kétharmados parlamenti többség bebiztosította, hogy innen is a kormánypártoknak jusson a legtöbb mandátum. Azokban a kerületekben ugyanis, ahol a baloldali pártoknak esélye van a nyerésre, a Fideszre leadott, de mandátumot nem eredményező szavazatok megint csak ötször-hatszor többet fognak érni.

Ez az arányszám a XI. kerületben a legnagyobb, hétszeres. Ha mondjuk Újbudán a jelenlegi fideszes polgármester, Hoffmann Tamás ősszel veszít, és ő lesz például 40 százalékkal a második, akkor a rá leadott szavazatok a kompenzációs listán érvényes mandátumszámítás torzító hatása miatt hétszer annyit érnek majd, mint a kerületben amúgy az MSZP reményei szerint győztes szocialista Molnár Gyulára leadott voksok. Soroksáron - ami hetedakkora mint a XI. kerület - aki 40 százalékkal lesz ősszel a második a polgármesteri posztért folyó versenyben, az 3000 szavazatot visz majd a kompenzációs listára, míg a XI. kerületben a vesztes polgármester-jelölt nem ennek hétszeresét, 21 ezer szavazatot, hanem 150 ezret visz, ami már 49-szeres különbség. Mindez olyan torzító hatás, hogy a kisebb lélekszámú kerületekből egyáltalán nem szerezhető mandátum a kompenzációs listán, csak a népesebbekből.

"Futottak még" a helyettesek

A Fidesz által kreált új választási rendszer következménye, hogy a leendő városvezető helyettesei - az egyetlen külsős kivételével - a "futottak még" kategória versenyzőiből kerülnek majd ki. Mivel az összeférhetetlenségi szabályok szerint kerületi polgármester nem lehet főpolgármester-helyettes, utóbbiakat csak a kompenzációs listán a közgyűlésbe jutott tagok közül lehet kinevezni. Ez azt jelenti, hogy szemben például a 23 polgármester-képviselőnél a Fidesz által hangoztatott közvetlen választás elvével, a kilencek közül kikerülő főpolgármester-helyettesek legitimitását paradox módon éppen az elutasítottságuk adja majd.

Szerző

Orbánt is védte a TASZ

Civil szervezetek ellenőrzésébe kezdett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi): a célkeresztben a Norvég Civil Támogatási Alaptól (NCTA) 100 ezer euró körüli pályázati forrást nyerő szervezeten vannak. A legújabb ellenőrzött szervezet a TASZ, erről  tegnap blogjában számolt be a társaság.

Emlékezetes: Lázár János kancelláriaminiszter közvetlenül a választások után nekiesett a norvég forrásokat elosztó Ökotárs Alapítványnak, mondván, hogy az nyilvánvalóan az LMP szekértolója. Azt követelte Lázár a norvégoktól, hogy állítsák le a civil pénzek folyósítását.

Amikor erre Oslo nem volt hajlandó, a miniszterelnökség ráuszította a Kehit a pályázatokat elbíráló 4 civil szervezetre. Az alapítványok nem akartak adatokat szolgáltatni a Kehinek, az NCTA forrásainak elosztásáért ugyanis a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) felelős, így csak ez a szerv jogosult az ellenőrzésre. Ahogy akkor, úgy most is azzal a fenyegetéssel ért célt a Kehi, hogy ha nem működnek együtt, felfüggeszti az adószámukat.

"Bár nincs takargatnivalónk és a kért dokumentumokat rendelkezésükre bocsátjuk, nem ismerjük el ennek az ellenőrzésnek a jogszerűségét - közölte tegnap a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A TASZ 107 130 eurót, vagyis mintegy 32 millió forintot nyert az NCTA-ból. Az Index úgy tudja, nem csak a TASZ-nál vizsgálódik a Kehi, hanem a a K-Monitort, a Transparency Magyarországot, a Roma sajtóközpontot, a Labrisz Leszbikus Egyesületet, a Demokratikus Ifjúságért Alapítványt, valamint a Pride-ot szervező Szivárvány Missziót és a Krétakört is megkeresték. A civil szervezeteknek még a belső e-mailjeiket is ki kell adniuk.

Érdekes, hogy 2007-ben még nem tekintette a Fidesz ellenségnek a civileket: olyannyira, hogy Orbán Viktort is védte egyszer a TASZ. 2007-ben ugyanis az igazságügyi minisztérium személyiségi jogi pert indított Orbán ellen. A Fidesz vezetője azt mondta a 2006. október 23-ai eseményekre utalva, hogy béke és nyugalom lett volna, ha a rendőrség "nyilvánvaló politikai uszításra" nem támadja meg a jogszerűen és békésen összegyűlt megemlékezőket.

A TASZ akkori ügyvivője - Schiffer András, mostani LMP-társelnök - az Origonak úgy nyilatkozott: nem foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktor jogi képviselete miatt a TASZ-t esetleg összemoshatják a Fidesszel. A TASZ pártoktól független jogvédő szervezet, amit az is bizonyít, hogy tevékenységére még soha nem fogadott el egyik kormánytól sem közpénzt - tette hozzá akkor Schiffer. A TASZ azt szerette volna elérni, hogy a közhatalmi szervek ne perelhessenek jó hírnevük védelmében. Az ilyen perek ugyanis, a TASZ szerint jelentősen korlátozhatják a politikai viták szabadságát.

A Krétakör ellenáll

A Krétakör Alapítvány ügyvezetője, Gulyás Márton telefonon tájékoztatta a Kehit: nem működnek együtt a vizsgálatban, az erről készített videót közzétette az interneten. "Nem politikai hecckampányoknak, hanem a társadalomnak tartozunk elszámolással, és ahogy eddig, úgy ezután is meg fogunk felelni az utóbbiaknak" - tette hozzá Gulyás. A Krétakör ügyvezetője megjegyezte: a Kehi függetlenségével kapcsolatban komoly aggályokat vet fel, hogy a honlapján a hírek között például ez olvasható a Norvég Civil Alappal kapcsolatban: "Bomlik a norvég minta. A szálak a balliberálisokhoz vezetnek. Viking hódítás támogatással. Célpontban az LMP-s bírálók és a homoszexuálislobbi.".

Szerző