"A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal számos támogatást és segítséget fog nyújtani önnek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessen a magyar társadalomba" - ígéri honlapján a BÁH a hazánkba menekültként érkező, de nemzetközi védelemre szoruló külföldiek számára.
Ha ugyanis fennáll a veszély, hogy saját hazájukban súlyos sérelmek érnék, félelmük megalapozottságát pedig igazolni is tudják, akkor menekültként, oltalmazottként, illetve hazájukba "visszaküldés tilalma" alá eső személyként tartózkodási jogot kapnak Magyarországon. De elvileg "hosszabb távon is" lehetőséget kapnak a beilleszkedésre, státuszuk a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokkal járhat: részesülhetnek az egészségügyi, szociális ellátásokból, az oktatásból, de anyagi támogatást - már ha valóban rászorulónak minősítik őket - mindössze 60 napig kaphatnak.
Mindezt felidézni azért is aktuális, mert az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a menekültek idei világnapját a háború áldozatainak szenteli. A közel-keleti térség háború szélén áll, és az iraki szunniták vérontása újabb menekülthullámmal fenyegetheti a szomszédos országokat, és mint a világnap idei jelmondata szól: "egyetlen család is sok, amelyet háború szakít szét". Meglepő, hogy a bevándorlási hivatal portálján a világnap kapcsán nem találni semmit.
Magyarország egyre kevesebb menekültstátuszt "oszt ki" (lásd táblázatunkat): az elmúlt években az átlag a százat sem érte el, ami durva különbség a 2000 körüli számhoz képest. Oltalmazotti státuszra - a nemzetközi védelem "második szintjére", amely egyébként nálunk 2008 óta létezik - láthatóan többen voltak jogosultak, igaz, kevesebb jogosultságot is jelent a menekültekénél: őket ugyanis személyes üldöztetés nem, de például polgárháború miatti életveszély veszélyeztetheti otthonukban. Érthetően többnyire családjukkal, gyerekeikkel érkeznek: Magyarországon 2012-ben 683-an, de tavaly már 927 ember élt nálunk oltalmazotti státusz alatt - sokan érkeztek Koszovóból, Afganisztánból.
A számokat közelebbről nézve megdöbbentő részleteket lehet találni. Ha a bevándorlási hivatal úgy látja, hogy a külföldi már nem szorul védelemre, visszavonják oltalmazotti státuszát - mint azt a közelmúltban éppen egy ötgyermekes koszovói család esetében tették. Úgy tudjuk, hazájukat "biztonságos" országgá nyilvánított a BÁH, vagyis szerintük már nem voltak érvényesek azok a körülmények, amelyek elől több mint 8 éve hazánkba menekültek. Igaz ugyan, hogy a státusz feltételeit öt évente amúgy is kötelező felülvizsgálniuk, ám a családtagok komolyan elkezdtek szocializálódni, és jó ideje az állampolgárság megszerzésében gondolkodtak: a gyermekek között van, aki eleve itt kezdte az általános iskolát, a családnak volt rendszeres, munkából származó jövedelme is.
A visszavonás érthetetlennek tűnő okairól azonban hiába érdeklődtünk a BÁH-nál, többször is - legelőször éppen egy hónapja -, megkeresésünkre semmilyen választ nem kaptunk. Hasonló esetekben egyedül a bíróság írhatja felül a hivatal döntéseit, és a koszovói család esetében nyomós érv is lehet, hogy van Magyarországon született gyermekük. "Pedig nagyon változó, hogyan tud egy-egy bevándorló család beilleszkedni. Van, akik úgy tudnak élni, mint bármelyik magyar család, és van, akik gyakorlatilag az éhhalál ellen küzdenek, mert nem tudnak munkát találni" - mondta lapunknak tapasztalatairól a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület egy szociális munkása. Szerinte sokan szorulnak rokoni, baráti segítségre. És mivel 99 százalékuk albérletben él, azt az 50-60 ezer forintot, amit a megélhetésükre fordíthatnának, a lakhatásra kell áldozniuk.