Az Afrikai Egységszervezet indítványára 1975. június 20. óta minden évben megtartották az afrikai menekültek napját, arra emlékezve, hogy 1974. június 20-án életbe lépett az egységszervezet vezetőinek megállapodása. Ehhez csatlakozott 2001-ben az ENSZ Közgyűlése azzal, hogy a menekültek világnapjává nyilvánította ezt a napot.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) pénteken közzétett éves jelentése tragikus helyzetet tár fel. A második világháború óta 2013 végén először lépte át az 50 milliót a különböző konfliktusok elől menekülő emberek száma világszerte. Közülük minden második kiskorú. Tavaly 51,2 millió személy kényszerült otthona elhagyására, ami hatmilliós növekedést jelent egyetlen éven belül. Az adatokat António Guterres, az UNHCR vezetője ismertette a világnap alkalmával megtartott genfi sajtótájékoztatóján.
A menekültek zöme saját országán belül marad, tavaly 33,3 millióan, 16,7 millió ember pedig külföldön keresett menedéket, további 1,2 millió menedékkérő folyamodványa függőben van. Ilyen téren is nagy volt a növekedés, 2013-ban 2,5 millió volt azok száma, akik először kényszerültek hazájuk elhagyására.
A menekültek zöme szíriai. A három éve dúló polgárháború csaknem tízmillió embert kényszerített otthona elhagyására - 6,5 millióan az országon belül, három millióan külföldön, leginkább a szomszédos országokban kerestek menedéket. A Damaszkuszban élő magyar asszony, Erzsébet, aki tavaly néhány hónapig egyik gyerekével hazajött, de később visszatért Szíriába, mert orvos férje és nagyobbik gyermeke nem volt hajlandó elhagyni a háború sújtotta országot, lapunknak azt mondta, hovatovább minden szomszédjuk "felszívódik", Libanonban vélhetően már több ismerősük él, mint a damaszkuszi keresztény negyedben.
A keresztények kezdetben nem menekültek el, úgy gondolták semlegesek maradhatnak a szunnita-síita/alavita konfliktusban, ám a szélsőséges fegyveres lázadók vidéki térhódítása azt mutatta, életüket kockáztatják a helyben maradással. A napok óta Irakban harcoló Iraki és Szíriai Iszlám Állam, az ISIS ugyanis több nyilvános kivégzést rendezett keresztények körében is. A szíriai keresztények zöme Libanonba menekült, de humanitárius katasztrófa szélére sodorta a szíriai menekülthullám Jordániát is.
Az UNHCR vezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a közvélekedéssel ellentétben a legtöbb menekült (86 százalék) nem a távoli, gazdag európai, észak-amerikai, hanem a szomszédos, általában ugyancsak nehéz helyzetben lévő országokban talált menedéket: Pakisztánban 1,6 millió, Iránban 857 ezer, Libanonban 856 ezer, Jordániában 642 ezer, Törökországban 610 ezer ember.
Az arab tavasz kitörése óta gyakoribbá vált az életveszélyes lélekvesztőkön Európába menekülő észak-afriakaiak tragédiája. A súlyosbodó helyzet egyre több elkeseredett embert késztet a kockázatra, ezért az utóbbi években már több százan vesztek a Földközi-tengerbe. Mivel ezen az útvonalon az elsődleges célpont Lampedusa, Olaszország számára is egyre nagyobb a kihívás. Az észak-afrikai menekülthullám hatására már a schengeni határok eltörlése, a belső határok visszaállításának gondolata is felmerült az Európai Unióban. Olaszország a Mare Nostrum (A Mi Tengerünk) fedőnéven indított mentőakció keretében az idén eddig 50 ezer illegális bevándorlót helyezett biztonságba, ami kilencmillió eurós havi terhet jelentett az olasz költségvetésnek. Az olasz kormány ezért a jövő héten azzal a kéréssel szándékozik Brüsszelhez fordulni, hogy vegye át tőle a migránsok kimentésének felelősségét.
Az Amnesty International közleményben szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy határozottabban lépjenek fel a civilek védelmében, és akadályozzák meg több millió ember elüldözését otthonaikból. Az AI szerint az ENSZ BT tehetetlensége, a Szíriában, Dél-Szudánban, a Közép-Afrikai Köztársaságban és Irakban zajló konfliktusokra adott megkésett vagy rossz válaszok az erőszak erősödését eredményezték, és azt, hogy számtalan közösség megsemmisült vagy menekülésre kényszerült.
