Farkasházy Tivadar;szárszói találkozó;

2014-06-23 07:02:00

Szárszó újratöltve

Látleletet nyújtott az idei szárszói találkozó 2014 magyar valóságáról: a szegénységről, a kisebbségi jogokról, az önkormányzatiságról és a kultúra helyzetéről. A hol alaposabb, hol felszínesebb baloldali analízis az értelmiség lehetőségeiről szólt, és arról, hogy sokan, köztük az alkotóművészek féltek elmenni szombaton a Farkasházy Tivadar kertjében 13. alkalommal felállított sátorba. Talán attól tartottak, a hatalom megtorolja részvételüket.

Mintegy kétszáz vendég gyűlt össze Balatonszárszón szombaton Farkasházy Tivadar kertjében. A prímet azok a mindmáig rendkívül aktív, bölcs öregek vitték, mint Ferge Zsuzsa (83) szociológus, Mécs Imre (81) 56-os halálraítélt, vagy Ungvári Tamás (84), akinek a kultúráról, illetve annak hiányáról szóló véleményét mindig érdemes mérlegelni.

A jelenlévő aktív és a partvonalon kívülre került baloldali politikusok véleményüket többnyire szűk körben fejtették ki, de akik szót kaptak, azokra érdemes volt odafigyelni. Sokan a hiányzókról készítettek leltárt. Mesterházy Attila volt szocialista pártelnök-frakcióvezető kerüli a nyilvános szerepléseket, Bajnai Gordon pedig pártja tisztújítását választotta.

Az egykori (Párbeszéd Magyarországért) és a mai LMP politikusai is úgy döntöttek: szombaton nem Szárszóra vezet az útjuk. Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció más politikusai azonban szép számmal folytattak eszmecserét a jelenlévőkkel, Vadai Ágnes, aki szíve szerint arról beszélt volna, hogy a honvédelmi tárca tervezett Székesfehérvárra történő kiköltöztetése biztonsági szempontból sem egy briliáns ötlet - egyes területek áttelepítése talán szóba jöhet - , arról fejtette ki a véleményét, hogy a Fidesz-kormányok egyre inkább tartózkodnak a nők állami és kormányzati tisztségétől.

Magyarországon a népesség 20-30 százalékának annyi pénze sincs, ami állásvesztés esetén egy hónapig kitart - ismertetette legfrissebb elemzését Ferge Zsuzsa. A szociológus keserűen jegyezte meg, jelenleg egyetlen magyar pártnak sincs elképzelése arról, hogyan lehet a problémát kezelni. Kritizálta az MSZP-t is, amely a szociális alapjövedelmet és minimumot sem emelte be a programjába.

Szavait igazolta Setét Jenő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa, aki szerint 100-ból 80 cigánynak ma nincsen munkája. A romákat ért jogsérelmek kapcsán emlékeztetett, Magyarországon eddig négy ügyben ítéltek el embereket rasszista bűncselekményért, minden esetben romákat, a szélsőjobbos masírozások, progromok résztvevőit viszont egyetlen alkalommal sem. Azt a jogszabályt, amit egy kisebbség védelmében hoztak, kizárólag a kisebbség tagjai ellen alkalmazzák - tette hozzá.

Botka László, az MSZP választmányi elnöke, Szeged polgármestere hitet tett amellett, hogy az önkormányzati választásokon a demokratikus erők minél szélesebb körben fogjanak össze, és mindenütt a legesélyesebb jelöltet indítsák. Megemlítette, hogy az önkormányzatok jogfosztása 2011-ben, az alaptörvény elfogadásával kezdődött. 

A kutúráról is szó esett; három hét múlva lejár a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vezetőinek mandátuma. Ennek kapcsán Ungvári Tamás azt jósolta: Fekete György elbúcsúzhat MMA-elnöki posztjától. Annak a reményének adott hangot, hogy az MMA ebben a formájában nem éli meg az őszt.

Ehhez kapcsolódva Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke kijelentette: "az MMA legközelebbi célja a magyar szellemi élet konszenzusos intézménye, a Nemzeti Kulturális Alap elfoglalása". Mécs Imre, aki szombaton 76. alkalommal tűntetett a Szabadság téri megszállási emlékmű ellen, úgy vélte: Orbánék a protestálók kifárasztására játszanak.