Előfizetés

Módosíthatja az alkotmányt a kétharmad

Olaszországban a parlament legjelentősebb pártjai megállapodtak arról, hogy megnyirbálják a felsőház, a szenátus jogköreit. Ezzel stabilizálni kívánják a belpolitikai életet. Matteo Renzi miniszterelnök javaslata alapján, amelyre Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia (FI), valamint az Északi Liga (LN) is áldását adta, csak a képviselőház rendelkezik majd döntő hatalommal, s a parlamenti munka jelentős része is az alsóházban zajlik majd.

Jelenleg a szenátus ugyanakkora hatalommal rendelkezik, mint a képviselőház. Mivel azonban a felsőházat a tartományok szavazatai alapján tevődik össze, így előfordul, hogy teljesen más erőviszonyok alakulnak ki a törvényhozás két házában. Ezzel megbéníthatják a kormány munkáját. A reformtervek értelmében a szenátus nem hozhat törvényeket, s nem buktathatja meg a kormányt bizalmi szavazás után. A szenátorok számát pedig a jelenlegi 315-ről 100-ra csökkentik. A szenátorokat nem választhatják közvetlenül. A tartományi kormányzatok, illetve az államfő delegálhat személyeket a második kamarába.

A szenátus reformjának elfogadásához alkotmánymódosításra van szükség, amely kétharmados többséget igényel. A pártok közötti megállapodás révén azonban ez biztosítottnak tűnik. A római parlament várhatóan júliusban kezdi meg az erről szóló vitát.

Több az öngyilkos a válság miatt

Jelentősen nőtt az öngyilkosságok száma az Európai Unióban a gazdasági válság óta. 2009-et követően átlagosan mintegy nyolcezerrel többen vetettek véget életüknek, mint azt megelőző időszakban. Ez 6,5 százalékos emelkedésnek felel meg. Aaron Reves, az Oxfordi Egyetem szakértője szerint tudományosan is bizonyítható, hogy a recesszió vezetett az emelkedéshez. Az intézmény a London School if Hygiene főiskolával együtt mutatta be a jelentést.

Az összefüggést egyebek mellett az is mutatja, hogy főként azokban az országokban emelkedett jelentősebben az öngyilkosságok aránya, amelyeket érzékenyebben érintett a válság, így Spanyolországot és Görögországot. Madridban a rák után már a második legjelentősebb halálok az öngyilkosság. Írországban is jelentős emelkedés figyelhető meg: átlagban minden héten egy gazda vetett véget önkezével életének amiatt, mert már nem maradt elegendő pénze a marhák etetésére.

Még Németországban is nőtt az öngyilkosságok száma 2008 óta. A válságot követően közvetlenül 11 ezerre emelkedett a szám, ami azt jelenti, hogy minden 47. percben öngyilkos lett valaki. 2012-re 10 ezer alá esett a szám.

Akadnak azonban a trenddel ellentétes minták is. Svédországban, Finnországban és Ausztriában például kevesebb öngyilkost jegyeztek fel, mint a válság előtt. Nagy-Britanniában 2007-2010 között 19 százalékkal több az antidepresszánst írtak fel az orvosok a pácienseknek.

A válság kitöréséig, 2008-ig az EU-ban folyamatosan csökkent az öngyilkosságok aránya. 2013 augusztusi közlés szerint egyre kevesebben követnek el öngyilkosságot Magyarországon, ugyanakkor uniós összehasonlításban még mindig magas az arány. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1990-ben még 4133-an vetettek véget önkezükkel életüknek, 2012-ben viszont mindössze 2350 ilyen eset volt. A csökkenés mindkét nemnél, minden korosztálynál és az ország egészére jellemző, ugyanakkor az Alföldön élők öngyilkossági hajlama kétszer nagyobb, mint az ország nyugati felében élőké.

„Semmit sem ér az amerikai szövetség”

Újabb lehallgatott beszélgetés-részleteket közölt a Wprost című lengyel lap, ezúttal Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Jacek Rostowski egykori pénzügyminiszter beszélgetéseiből. 

Ebben Sikorski kritikusan beszélt az Egyesült Államok szövetségéről. „Te is jól tudod, hogy a lengyel-amerikai szövetség értéktelen. Sőt, inkább káros, mert azt a hamis érzetet kelti Lengyelország számára, hogy biztonságban vagyunk” – idézte a magazin a külügyi tárcavezetőt. „Ez egy marhaság! Konfliktusaink akadnak Németországgal, Oroszországgal, és azt hisszük, minden szuper, mert szívességet tettünk az amerikaiaknak. Ez teljességgel naiv megközelítés” – közölte. Malgorzata Kidawa-Blonska kormányszóvivő nem kommentálta az újabb kiszivárogtatott beszélgetést.

A Wprost szerint a párbeszéd januárból vagy februárból származik. Michal Lisiecki, a lap kiadója a Twitteren azt közölte, hogy Sikorski és Rostowski találkozója egy a varsói külügyminisztérium közelében lévő étteremben zajlott le. Az információk forrása pedig egy meg nem nevezett üzletember.

Sikorski megjegyzései azért is meglepőek, mert a nyilvánosság előtt rendkívül Amerika-barátnak állította be magát. Több évig élt Washingtonban, felesége pedig a Pulitzer-díjas amerikai történész, Anne Applebaum.

A Wprost magazinja már előző héten is nagy visszhangot keltett kiszivárogtatott beszélgetéseivel. Ebben Bartolomiej Sienkiewicz és Marek Belka, a jegybank elnökének tárgyalásait írták le. A jegybank elnöke Donald Tusk kormánya támogatásának fejében Rostowski pénzügyminiszter leváltását követelte. A tárcavezetőt tavaly novemberben valóban le is váltották.

Az ellenzék élesen bírálta a kormányt, azt állítván, törvénytelenül akarja befolyását kiterjeszteni, ezért a kormány lemondását követelte. Donald Tusk kormányfő elutasítja ezt, s a kormány megbuktatását célzó akcióról beszélt. Ugyanakkor múlt szerdán meglebegtette az előrehozott parlamenti választások lehetőségét. Az ügyészség múlt kedden házkutatást tartott a Wprost szerkesztőségében, hogy megszerezze a lehallgatott beszélgetéseket. Az újságírók azonban ellenálltak, ezért a nyomozók munkatársai visszavonultak.