Előfizetés

Kolbászmérgezés - hárít a vállalkozó

Publikálás dátuma
2014.06.23. 17:03

A Gourmand Company ügyvezetője,  Keksz Zsolt egri kistermelő feltételezi, hogy nem a cége által gyártott termékektől betegedtek meg fogyasztók. A cég honlapján megjelent közleményben leszögezi, hogy üzemükben őstermelőként az előírtnál szigorúbb szabályokat alkalmaznak.

A közlemény szerint termékeiket több órán át 100 fok feletti hőmérsékleten hőkezelik, így a betegséget okozó baktérium mindenképpen elpusztulna az eljárás során. A cég 2009 óta gyárt szarvasgombás termékeket, eddig semmilyen panasz nem érkezett rájuk - jegyzi meg.

Keksz Zsolt idéz a Nébih tájékoztatójából, amely szerint Magyarországon az esetek döntő többségét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza.

A betegséget okozó Clostridium botulinum baktérium hőérzékeny, 80 Celsius-fok felett denaturálódik, 10 perces forralást követően elpusztul, hatástalanná válik - írja.

A kistermelő megjegyzi azt is, hogy a baktérium szinte kivétel nélkül húsárun keresztül kerül a szervezetbe, "de sem az üzemben, sem a magánéletben (vegetáriánusok az alkalmazottak) nem használunk és fogyasztunk húst, így nem érintkezhet azzal".

Keksz Zsolt mindemellett a közleményben arra kérte a vásárlókat, hogy a Nébih vizsgálat befejezéséig ne fogyasszák a Gourmand Company termékeit.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szombaton figyelmeztetett a  kolbászmérgezésként ismert botulizmus veszélyére, amelyben eddig négyen betegedtek meg. Hozzátették, hogy a hatóság egy kistermelő tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette, termékeit begyűjtik.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tájékoztatása szerint   Magyarországon egy, Grúziában, illetve Franciaországban három esetben is olyan botulizmus megbetegedés fordult elő, amelyet megelőzően a beteg egy magyar termelő által készített, különböző, csak zöldségféléket tartalmazó termékeket (szarvasgombás pesto, humusz) fogyasztott.

Megállapították azt is: alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt, egri kistermelő Gourmand company márkajelzésű készítményeitől lettek rosszul. A gyártó 12 termékcsoporton belül mintegy 61 féle terméket állít elő, a Nébih jelezte, hogy a termékmintákat folyamatosan gyűjtik be.

A Nébih felhívta a figyelmet arra: ha valaki fogyasztott az elmúlt hetekben Keksz Zsolt termékeiből, és azt követően nehezen azonosítható tünetekkel megbetegedett, azonnal forduljon orvoshoz. A zöldségkészítményt (szarvasgombás pesto, humusz) vagy annak maradékát, esetleg az üres, de címkével még azonosítható üveget pedig ne dobja ki, hanem vigye magával az orvoshoz.

A botulizmus okozta tünetek közé tartozik a szájszárazság, a homályos vagy kettős látás, a nyelési és beszédzavar, a szemhéjcsüngés, a további látászavarok. Ezek átlagosan 12-72 órán belül tapasztalhatók, azonban akár már 4 órán belül, de 10 nap múlva is jelentkezhetnek. A kezdeti tüneteket követően szimmetrikus, petyhüdt bénulás, végül légzésbénulás alakulhat ki. Emellett az ételmérgezést hasmenés, hányás, majd székrekedés kísérheti. Láz és érzékelési zavarok viszont nincsenek.

Tizenéves rablót fogtak Ózdon

Tizenéves fiú bántalmazott és rabolt ki egy asszonyt Ózdon, elfogták, a bíróság pedig elrendelte előzetes letartóztatását - közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-vel hétfőn.

Dobi Tamás az esetet felidézve elmondta: a 16 éves fiú hátulról megrúgta az otthona felé tartó nőt, majd kitépte kezéből pénztárcáját, és elfutott.

A rablót egy órán belül elfogták - tette hozzá.

Seuso-kincs - még mindig nyomoznak az emberölés ügyében

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2000 óta folyamatosan nyomoz a Seuso-kincsekkel összefüggésben történt gyilkosság ügyében - közölte a rendőrség hétfőn az MTI megkeresésére.

A Blikk hétfőn írt arról, hogy a rendőrök tovább keresik a Seuso-kincseket megtaláló Sümegh Jószef gyilkosait. Mint írták: "a rendőrök abban bíznak, hogy újabb tanúk kerülnek elő a rejtélyes ügyben".

A napilapban arra is kitértek, hogy az egykori Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jogutódja továbbra is fenntartja a 10 milliós nyomravezetői díjat annak, aki a Seuso-kincs olyan darabját szolgáltatja be, amely igazolja annak pannóniai származását.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata az MTI-nek úgy reagált: az NNI a Seuso-kincsekkel összefüggésben emberölés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen.

A jelenlegi nyomozás 2000-ben indult akkor felmerült újabb adatok alapján. Azóta a nyomozás folyamatos.

A nyomravezetői díjat "a kincslelettel kapcsolatos további tárgyi bizonyítékok előkerülése érdekében" korábban az akkori Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ajánlotta fel. A felajánlott jutalommal kapcsolatos aktuális kérdésekben a jogutód illetékes nyilatkozni - közölte a rendőrség.

A Seuso-kincs néven ismert lelet a 4. században készült, 14 nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből, valamint a kincs elrejtéséhez szolgáló rézüstből áll. Nevét a több mint 1500 évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki minden bizonnyal a mai Polgárdi környékén élt és aki - vagy akinek örökösei - vélhetően egy barbár katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4-5. század fordulóján.

Orbán Viktor miniszterelnök idén március 26-án jelentette be, hogy Magyarország 15 millió euróért (mintegy 4,5 milliárd forintért) visszaszerezte a kincs hét darabját: a vadász-, azaz a Seuso-tálat és a geometrikus tálat, a két geometrikus kancsót, a kézmosó tálat, az illatszeres dobozt és a Dionysos-kancsót, továbbá az elrejtéshez használt rézüstöt.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és a városligeti múzeumi negyed miniszteri biztosa ekkor azt közölte: a műtárgyak három hónapon át tekinthetők meg az Országházban, később pedig - várhatóan 2018-tól - a múzeumi negyedben lesznek láthatók.